„Megdöbbentő és sokkoló, hogy Ön, az ENSZ magas rangú tisztségviselőjeként egy terroristát menteget. Megdöbbentő és sokkoló, hogy Ön egy olyan terrorista védőügyvédjeként jár el, aki támadást vezényelt a Magyarország határát védő magyar rendőrök ellen” – írta Szijjártó Péter Fionnuala Ní Aoláinnak címzett szerdai válaszlevelében.
Fionnuala Ní Aoláin Szijjártó Péternek küldött levelében azt írta, hogy a terrorcselekmény miatt elítélt Ahmed H. jogai sérültek Magyarországon. A biztos kritikával illette a magyar törvényeket és az eljárást, valamint
úgy vélte, a férfi nem terrorista, és sérültek az emberi jogai.
Szijjártó Péter szerdai levelében szintén megdöbbentőnek és sokkolónak nevezte, hogy a biztos szerint „az a normális módja a határátlépésnek, hogy valaki egy hangosbeszélőbe üvölt, rohamot indít, és kövekkel dobálja a határvédelmet ellátó rendőröket”.
„Ön ezt komolyan gondolja?” – tette fel a kérdést a biztosnak a tárcavezető, majd úgy folytatta: „komolyan gondolja, hogy egy terrorista elítélése miatt eljárást indít egy a saját határait és polgárainak biztonságát védő országgal szemben?”
Szégyen, hogy Ön arra költi a tagállamok, köztük Magyarország adófizető polgáraitól származó befizetéseket, hogy terroristákat bátorít szuverén országok határának megsértésére és rendőrök megtámadására
– zárta válaszlevelét Szijjártó Péter.
A külügyminisztérium tegnapi közleményében azt írta: felháborító és abszurd az ENSZ biztosának levele.
A magyar törvények világosak, és a magyar emberek biztonságát szolgálják. Továbbra is terroristának tekintünk mindenkit, aki a magyar határt és a határt védő rendőröket megtámadja
– olvasható a közleményben.
Az ENSZ biztosa egyébként Soros György embere, hiszen a Nyílt Társadalom Alapítvány egyik vezetője.
Látható, hogy Brüsszelben és az ENSZ-ben a bevándorláspárti erők közösen a terrorista Ahmed H. mellé álltak a magyar emberekkel szemben, ezt abszurdnak és elfogadhatatlannak tartjuk
– írta a Külügyminisztérium.
Ahmed H.-t még 2015 szeptemberében fogták el, miután részt vett a 2015-ös röszkei tömegzavargásban.
Kövekkel dobálta meg a rendőröket, majd illegálisan magyar területre lépett.
A Szegedi Törvényszék először tíz, majd a megismételt elsőfokú eljárásban hét év fegyházra ítélte, jogerős ítélet azonban csak másodfokon tavaly szeptemberben született, amikor öt év börtönt kapott a szír férfi. A bíróság elrendelte a kitoloncolását is. A szír terroristát kiutasítása végéig őrizetben tartják. Eredetileg a Ciprusi Köztársaságba toloncolta volna ki Magyarország, azonban ott sem kérnek a terroristából.
Nemcsak Ciprus, hanem Németország is visszautasította a terrorcselekmény miatt öt évre elítélt szír bevándorlót. Ahmed H. rokonai már ott vannak, így került szóba, hogy ő is oda távozhatna, de a német hatóságok nem kérnek belőle.
Németország azért nem kívánja befogadni Ahmed H.-t, mert a 2004. évi német tartózkodási törvény rögzíti, ha valaki veszélyezteti a Németországi Szövetségi Köztársaság demokratikus alapjait és biztonságát, az illetőt nem köteles beengedni.
Ahmed H. ügye 2017 februárjában az Európai Parlamentben is előkerült. Nem meglepő módon a terroristát Soros legfőbb szövetségesei védték.
A terrorista mellett évek óta tartó aktív kampányt folytatott a sorosista Amnesty International és a hasonló szervezetek.
2018 szeptemberében petícióval fordultak az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy enyhítsenek a társtettesként elkövetett terrorcselekményért nem jogerősen elítélt Ahmed H. büntetésén, változtassák meg az általa elkövetett bűncselekmény minősítését.
A Soros-Sargentini jelentés külön részt szentelt az Ahmed H. elleni büntetőeljárásnak. Judith Sargentini is politikai nyomásról értekezett, pedig azt ők akartak a magyar hatóságokra helyezni. A Soros-Sargentini jelentés azt hazudta, hogy Ahmed H.-t azért ítélték el, mert át akarta hozni a családját a magyar-szerb határon, miközben a valóság az volt, hogy kövekkel dobálta a határt védő magyar rendőröket.