Megdőlt a fővárosi napi melegrekord csütörtökön: mostanáig ezen a napon 35 Celsius-fok volt a rekord, amelyet 2000-ben mértek. Most ennél melegebb volt,
Újpesten 35,3 fokig melegedett a levegő.
Ma szinte mindenhol 30 fok feletti volt ma a hőmérséklet. Árnyékban, a napon ennél jóval többet is lehetett mérni.
A hétvégén pedig még melegebb lehet. Egyelőre a budapesti melegrekord dőlt meg, tudtuk meg az Országos Meteorológiai Szolgálattól, a héten azonban az is elképzelhető, hogy az országos is meg fog. Vasárnap azonban már lehűlésre lehet számítani, nagyobb zivatarokkal. Az országos tisztifőorvos vasárnapig adta ki a legmagasabb fokú hőségriasztását.
Most azonban még nagyon meleg van, ezért több helyen osztanak vizet.
Ebben a hőségben a beton, de főleg a sínek, 50 fokosnál is melegebbek lehetnek. Utóbbiak ebben a hőségben el is deformálódhatnak. Pont ezért a Fővárosi Közterület-fenntartók folyamatosan locsolnak, ezzel is próbálják elviselhetőbbé tenni a hőséget:
20 járművel folyamatosan, 2x12 órás műszakban végzi az utak locsolását. Mosó célgépeink nappal a lakótelepeket, a sűrűn lakott városrészeket, éjszaka a belvárosi utakat hűtik, így munkavégzésünkkel nem akadályozzuk a forgalmat. Tapasztalataink szerint ezzel mintegy 6-8 Celsius-fokkal csökkentjük az útburkolat hőmérsékletét. A locsolás továbbá megköti a por és a pollenek egy részét is, ezzel javítva a lakosság közérzetét. A villamossínek hűtését (a sínkivetődés megelőzésére) a BKV megrendelésére az adott vonalakon és a kért intervallumban végezzük"
- mondta el Horváth László, az FKF szakreferense az Origónak.
Az óriási hőség rosszullétet okozhat, illetve súlyosbíthatja a már fennálló krónikus betegségeket.
Dr. Bense Tamás gyerekorvos elmondta, hogy a
hirtelen jött kánikula nagyon megterheli az ember szervezetét.
Ez alól még az egészséges emberek sem számítanak kivételnek, azonban
fokozott veszélyben vannak a gyerekek, öregek, illetve akik krónikus betegségben,
például cukorbetegségben, magas vérnyomásban, szív- és tüdőbetegségekben, illetve allergiában szenvednek.
Elmondta még, hogy
fokozott a kiszáradás veszélye, főleg gyerekeknél és időseknél,
de hozzátette, hogy az egészséges embereknek is
ügyelni kell arra, hogy legalább 1, 1,5 literrel többet igyanak, mint általában.
Problémát jelenthet a cukor- és vérnyomás-ingadozás, illetve mivel a kánikula magas pollenkoncentrációval társul, ezért az allergiásokat is rendszerint megviseli.
Felhívta a figyelmet, hogy aki teheti, az
délelőtt 11 és délután 3 között abszolút ne menjen napra, és ha lehet, olyan helyen legyen, ahol van klíma.
Vagy legalább szerezzen be egy ventillátort, illetve csináljon kereszthuzatot. Ugyanis a bezárt lakásban, teremben akár a 28-40 fokot is elérheti a hőmérséklet, ami megterhelő a szervezetre.
Hozzátette, hogy a
legjobb, ha az ember megpróbál mediterrán módon élni.
Amennyiben a munkahely engedi, ebéd után tartson az ember egy rövid „sziesztát", szünetet, illetve zuhanyozzon le, de legalább az arcát mossa meg hideg vízzel naponta többször is frissítésként.
Könnyű ebéd, sok salátával,
semmi nehéz vagy túlfűszerezett étel, és a folyadék nagy részét ásványvízből vagy csapvízből vigyük be.
Az
alkoholt is mértékkel érdemes fogyasztani,
és nem javasolja a tömény italok, például a pálinka fogyasztását, ehelyett maximum 1-2 pohár hideg sört vagy száraz rozéfröccsöt ajánl.
Az orvos szerint a
cukros, édesítőszeres italokat legjobb teljesen kiiktatni,
esetleg gyomorrontás, hányással, hasmenéssel járó betegségek esetén jót tesz néhány korty kóla.
Amit szerinte minden mennyiségben érdemes enni, azok a zöldségek, gyümölcsök,
főleg a magas víztartalmúakat, például az alma, a görögdinnye, a sárgadinnye és a bogyós gyümölcsök. Hozzátette, hogy ezekkel, illetve citrommal érdemes ízesíteni az ásványvizet is cukor és édesítőszerek helyett.
A közvetlen, erős napfény a bőrünket sem kíméli.
Dr. Vass Ilona bőrgyógyász szerint az UVA, de még inkább az UVB sugarak rendkívül veszélyesek az ember bőrére nézve. Nemcsak
korai ráncosodást, azaz bőröregedést okozhat, de növeli a bőrrák veszélyét is.
A bőrrák kialakulásához
a sorozatos leégés is hozzájárulhat.
A leégés pedig már önmagában is igen kellemetlen, hiszen az érintett bőrfelület napokig fáj, viszket és hámlik, ezenkívül akut bőrgyulladáshoz is vezethet. A leégés erős napsugárzás mellett hihetetlenül gyorsan kialakulhat,
egy világos bőrű ember már 15-20, míg egy barnább bőrű 20-30 perc alatt éghet le.
Ha a leégéshez napszúrás társul, hányingert, hányást, szédülést, fejfájást és lázas állapotot is előidézhet.
Dr. Vass Ilona épp ezért azt javasolja, hogy
minél kevesebbet tartózkodjunk a tűző napon, ha pedig elkerülhetetlen a kint lét, próbáljunk minél inkább árnyékba húzódni, viseljünk fejfedőt, UV-szűrővel ellátott napszemüveget, és lehetőleg olyan ruhát, amely az egész testünket befedi.
Elmondta, hogy sok emberben él az a tévhit, mely szerint a világos, vékony anyagból készült ruha ideális viselet a tűző napon, ám valójában ennek épp az ellenkezője igaz: a vastagabb szövetből készült, sötétebb színű ruhák kevésbé engedik át a napfényt és a káros UV-sugarakat, noha a nagy melegben ezek nem igazán kényelmesek.
Dr. Vass Ilona hozzátette, hogy a fényvédő krém használatáról sem szabad megfeledkezni.
Elmondta, hogy már fél órával a szabad levegőre menet előtt be kell vele kenni a testet, majd amennyiben valaki hosszabb ideig a napon tartózkodik, ezt 2 óránként meg kell ismételni. Leghatékonyabb a magas, legalább 30-50 közötti faktorszámú naptej használata, különösen világos bőrű emberek számára.