A demográfia és a családpolitika gazdasági kérdés is

A demográfia és családpolitika nem csak ideológiai, hanem gazdasági kérdés, és a nemzetközi versenyképesség szempontjából is meghatározó - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Munka és család című szakmai fórumán pénteken Budapesten.

Novák Katalin közölte,

a kormány azon dolgozik, hogy a munka-család egyensúly minél inkább megvalósuljon,

ezt segíti a munkahelyvédelmi akció, a gyed extra, a bölcsődefejlesztések, a kisgyermekes szülőknek biztosítandó részmunkaidő, valamint a januárban életbe lépő nagyszülői gyed.

A női foglalkoztatottságról elmondta, hogy ezen a téren még jelentős tartaléka van az országnak.

A 3-6 év közötti gyereket nevelő nők foglalkoztatottsága meglepően magas, 75,3 százalék, a három év alatti gyereket nevelő nőknek azonban csak 15,4 százaléka dolgozik.

Közlése szerint a kormánynak nem célkitűzése utóbbiak foglalkoztatottságának emelése, ugyanakkor látni lehet, hogy óriási a potenciál ebben a körben, a rugalmas munkavégzés terjesztésével pedig ők is több lehetőséget kaphatnának. Az atipikus munkavégzés keretfeltételeinek megteremtését a jövő egyik nagy feladatának nevezte, ehhez azonban - szerinte - kultúraváltásra is szükség van, hogy meglegyen

a munkáltató felől is a bizalom a munkavállaló irányába, hogy otthonról is lelkiismeretesen dolgozik majd.

Kevés egyelőre a munkahelyi bölcsőde

Munkahelyi bölcsőde egyelőre kevés van Magyarországon, jelenleg ugyanis csupán 11 működik összesen 75 férőhellyel, annak ellenére, hogy a klasszikus bölcsődékkel szemben jóval könnyebb ilyeneket létrehozni és működtetni.

Számuk növelése érdekében jövőre jelentősen megemeli a kormány a finanszírozásukat: míg az idén gyerekenként évente 180 ezer forinttal támogatta ezeket, 2020-tól a nonprofit és költségvetési szervek munkahelyi bölcsődéi már gyerekenként évente 700 ezer forint támogatást kapnak, a forprofit vállalatokéi pedig 350 ezret

- mondta Novák Katalin.

Novák Katalin Fotó: Csudai Sándor - Origo

Sávos András, a kamara elnöke arról beszélt, hogy a szakemberhiány nagy kihívás a vállalatok számára, ugyanakkor jelentős azok száma, akik szívesen dolgoznának, de családi kötelezettségeik miatt nem találnak munkahelyet. Ezt a problémát az iparkamara és a kormány is szeretné megoldani, ezért

a kamara, 42 tagvállalata és az Emmi januárban aláírt egy együttműködési megállapodást, amely keretet teremt ahhoz, hogy konkrét megoldásokat találjanak a nehézségekre

- mondta az elnök, hozzátéve, hogy a pénteki fórumon újabb öt szervezet csatlakozik a megállapodáshoz. Céljuk, hogy összegyűjtsék és népszerűsítsék azokat a jó példákat, amelyeket már kifejlesztettek a vállalatok, és megtalálják azokat az akadályozó tényezőket, amelyek hátráltatják a cégek és a munkavállalók egymásra találását.

Gabriel A. Brennauer, a kamara ügyvezető elnökségi tagja ismertette a partnerek által felvetett legfontosabb kérdéseket a munka-család témában. Véleményük szerint egyértelműbben kellene szabályozni az otthoni munkavégzést, jelenleg ugyanis hiányzik a megkülönböztetés a klasszikus távmunka és az alkalmi távoli munkavégzés között.

Javasolják, hogy az üzemorvosok is írhassanak fel receptet és adhassanak beutalókat bizonyos szakorvosi vizsgálatokra.