Tarlós István úgy fogalmazott ünnepi beszédében, hogy
ma is szükség van Széll Kálmánhoz hasonló, méltóságot sugárzó vezetőkre, akik rendszerető közszolgaként teszik a dolgukat.
A főpolgármester kiemelte az egykori politikus szorgalmát és szaktudását, sikeres válságkezelését az 1873-as nagy krach után, azt, hogy rendbe tette az államháztartást, jelentősen növelte az állami bevételeket és átszervezte a pénzügyi igazgatást is.
Hangsúlyozta, a néhány éve felújított Széll Kálmán tér újabb fontos elemmel gazdagodott a politikus szobrának átadásával. Tarlós István reményét fejezte ki, hogy az arra járókban tudatosulnak a Széll Kálmán alakjából sugárzó, ma is aktuális értékek, hozzátéve, hogy
Széll Kálmán tisztessége még a régi normák szerint is mindvégig kétségbevonhatatlan volt.
Tarlós István arra is kitért, hogy Széll Kálmán politikája egy évszázaddal később példát adott a 2010-ben hatalomra kerülő kormánynak, amelynek - a dualizmus korának egyik legsikeresebb politikusához hasonlóan - komoly eladósodással, nagy költségvetési hiánnyal kellett szembenéznie.
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében hasonló gondolatokat fogalmazott meg, szerinte is tagadhatatlan a párhuzam Széll Kálmán és a "polgári kormány" 2010 utáni válságkezelő politikája között,
hiszen az államkassza mindkét esetben üres volt, az előző kabinetek külföldi hitelekért "házaltak", az adósság az egeket verte, a hatalmas munkanélküliség pedig emberek tömegeit sodorta reménytelen helyzetbe.
Varga Mihály kifejtette, hogy az idő bizonyította, a kabinet - Széll Kálmánhoz hasonlóan - jó döntéseket hozott, a magyar gazdaság ugyanis növekedési pályára állt, egyre többen tudnak elhelyezkedni, az államadósság és a költségvetési hiány pedig csökken.
Ehhez meg kellett teremteni a magyar gazdaságpolitika függetlenségét,
a korábbi eladósodásra és a privatizációra épülő gazdaságot pedig a munkára és megtakarításokra kellett alapozni - hangsúlyozta a miniszter.
A tárcavezető rámutatott arra is, hogy a kommunizmus idején a magyar identitást jelentő hagyományokat, például a dualizmus korának eredményeit is ki akarták iktatni az emlékezetből. Így lett az Andrássy út Népköztársaság útja, az Erzsébet tér Engels tér, a Széll Kálmán tér pedig Moszkva tér - sorolta.
A pénzügyminiszter kijelentette, Széll Kálmán szobrának átadásával teljessé vált a róla elnevezett tér felújítása, egyúttal a magyar történelem is arcot kapott.
Kitért arra is, hogy a jövő évi költségvetési javaslat a gyermeket nevelő családok támogatását helyezi előtérbe, amely szintén hasonlóságot mutat Széll Kálmán politikájával, hiszen az ő miniszterelnöksége idején, 1901-ben fogadták el az első magyarországi gyermekvédelmi törvényt.
Buda legforgalmasabb tere 2011 áprilisában vehette fel ismét Széll Kálmán nevét, a most átadott szobrot pedig 16 alkotó 17 pályaműve közül választották ki. A győztes Tóth Dávid szobrászművész alkotása lett, amely a bírálóbizottság szerint realisztikusan idézi fel a dualizmus korának politikus eszményképét, háttérben a Vasárnapi Újság lapjaival.