A Hableányt majdnem két hétig tartott felkészíteni a kiemelésre.
A búvároknak úgy kellett lemerülniük, hogy szinte semmit nem láttak a víz alatt, erős volt a sodrás, és az áradás miatt attól is tartaniuk kellett, hogy törmelék vagy uszadékfa ütközik nekik.
Csak tapogatóztak a víz alatt. Ha holttestet találtak, akkor azonnal leállt a munka. Ez volt a legfontosabb, hogy az áldozatokat felhozzák.
Amikor egy búvár megtalált egy holttestet, azt el kellett vinnie a hajó mögé, ahol kisebb volt a sodrás, ott lekötözte, majd a felszínen dolgozók segítségével kiemelték.
A borzalmas körülmények mellett a Hableány elhelyezkedése is a lehető legrosszabb volt. A sodrás mindig a Margit híd pillérének ütközött, ezért a búvároknak változó szögből érkező sodrás mellett kellett kúszniuk. Többnapos megfeszített munka volt, hogy a hajót felhevederezzék, mérnökök segítettek abban, hogy hol kell megemelni a hajót, hogy lehetőleg ne törjön darabokra a munka közben. Végül június 11-én sikerült kiemelni a Dunából a Hableányt, négy hajó végezte az emelést, köztük a Clark Ádám hajódaru.
A kiemelés közben búvárok kutatták át a hajót, 80 centiméter magas iszapban keresték a holttesteket. Négyet találtak.
A többórás munkálatok után egy uszályra emelték a roncsot, amit a csepeli kikötőbe vittek. A hatóságok 26 órán keresztül vizsgálták a roncsot, és csaknem 9 gigabájtnyi nyomot rögzítettek. A szemlén bűnügyi technikus, bűnügyi rendőr, vízi és közlekedési rendőr is részt vett.
A tragédiának egyelőre 25 halottja van, 3 dél-koreai embert jelenleg is keresnek a hatóságok.
Találtak holttestet a roncsban és annak közelében, valamint az Erzsébet hídnál, a Szabadság hídnál, a Rákóczi híd környékén, Csepelnél, Érdnél, Százhalombattánál, Ercsinél, Adonynál és Hartánál is.
A kiemelés közben négy holttestet találtak a roncsban, köztük a hajó magyar kapitányát. A hírek szerint a hajóban megtalálták a dél-koreai kislányt is, akit az anyja ölelt. A baleset napjától óriási energiákat fektetett a hatóság az áldozatok keresésébe, Budapesttől lefelé a Duna egész szakaszát vizsgálják, a hajók mellett szárazföldi egységeket, helikoptereket, drónokat és szonárt is bevetnek, valamint olyan keresőkutyákat használnak, akik a víz alatt lévő holttestet is képesek kiszagolni.
Mivel a testek több napig a víz alatt voltak, így már nem lehetett őket képről azonosítani, csak DNS, fog vagy ujjlenyomatok alapján. Ez a folyamat hosszú órákat vesz igénybe.
A kiemelés után Pintér Sándor belügyminiszter utasítására megduplázták az eltűntek keresésében részt vevők számát. A keresés nemcsak a vízben zajlik, kiterjed a Duna ár- és hullámterületére is. A keresőegységek folyamatosan kapcsolatban vannak egymással. A keresésben a budapesti rendőrség összes hajóra részt vesz.
Ilyen szintű keresésre Magyarországon még nem volt példa, olyan eszközöket is használnak, amiket eddig soha.
Addig fogják keresni a 3 eltűnt embert, amíg reális esélyt látnak arra, hogy megtalálják.
Négy áldozat hamvait már a hozzátartozóik Szöulba vitték.
Az eddigi hírek szerint a baleset úgy történhetett, hogy
a Viking Sigyn szabálytalanul akarta megelőzni a Hableányt, meglökte a tatját, ezzel maga elé fordította, majd átment rajta.
A szállodahajó utasai arról számoltak be a baleset után, hogy ők kiabáltak az ukrán kapitánynak, hogy baleset történt. Ezután tolattak vissza, majd pár másodperc után ismét elindultak felfelé a Dunán. Ha ez valóban így volt, akkor a kapitánynak egyáltalán nem tűnt fel, hogy átment egy másik hajón.
A Vikinget a baleset után megvizsgálták a rendőrök, majd egy új kapitánnyal továbbindult. Később aztán visszahívták, és Visegrádon újra megvizsgálták, ezután újra elengedték a hajót.
Jelenleg egy hatvanfős nyomozócsoport dolgozik az ügyön, köztük több informatikus szakértő, igazságügyi, hajózási, nautikai szakértő, hidrológiai és műszaki szakértő, pályaalkalmassági szakértőt és orvosszakértőt is bevontak, valamint egy szemészorvost is.
A 64 éves ukrán kapitányt a tragédia után őrizetbe vették a rendőrök, de mindössze 2 hetet volt börtönben, mivel kifizette a 15 milliós óvadékát. A lábára nyomkövető került, nem hagyhatja el Budapestet, valamint hetente kétszer jelentkeznie kell, de ezenkívül szabadon mászkálhat a fővárosban.
A férfi a baleset után adatokat törölhetett a telefonjáról, ami azt bizonyíthatja, hogy a kapitány az ütközés pillanatában a hajó egyik utasával szelfizhetett.
A rendőrség halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés veszélyeztetésével gyanúsítja a kapitányt, aki jelenleg az ügy egyetlen gyanúsítottja.
Csütörtökön Pintér Sándor belügyminiszter elismeréseket adott át azoknak az embereknek, akik részt vettek a Hableány hajó mentésében, valamint azoknak a civileknek, akik embereket mentettek a vízből.
A belügyminiszter a beszédében mindenkinek köszönetet mondott, külön kiemelte a civileket, akik „nem magukkal, hanem a mentéssel foglalkoztak”.
Elmondta, hogy a mentésben a magyar nemzet egyként küzdött.
A mentést a Terrorelhárítási Központ vezette, az adataik szerint a munkálatokban 35 hazai szervezet és közel 1000 szakembert vett részt.
Ezekben a számokban nincsenek benne a külföldi támogatók és szervezetek.