Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Úzvölgyének azért is van szimbolikus jelentősége a magyarság számára mivel egyrészt a közelben húzódik az ezeréves határ, másrészt sok magyar áldozatot követelő harcok folytak itt az első és a második világháború során is.
Dokumentumok bizonyítják, hogy 1917-ben az első világégés idején már ide temették a hősi halált halt magyar katonákat, akik többsége a miskolci tizes gyalogezredben szolgáltak.
Ahogy felidézik, a kommunizmusban csak illegálisan, éjjel lehetett látogatni a temetőt, az 1990-es rendszerváltást követően aztán a csíkszentmártoni magyarok elkezdték fejleszteni a katonatemetőt, emlékműveket állítottak, illetve folyamatosan gondozták a sírkertet.
102 év elteltével jutott eszébe a szomszédos dormánfalvi románoknak, hogy nekik kell ez a temető.
Törvénytelenül létrehoztak egy román parcellát a gondosan ápolt magyar temetőben, amely egy nagy emlékművet és 52 betonkeresztet takar.
Az Informátor kiderítette, hogy a románok ezzel még a saját törvényeiket sem tartották be, ugyanis Magyarország és Románia kötött egy egyezményt, amely a két ország közötti hadisírok gondozására vonatkozik.
Ennek értelmében a felek arról állapodtak meg, hogy egyik ország sem avatkozik bele a katonatemetőkbe anélkül, hogy a másik fél ne egyezne bele. A román parcellára Magyarország természetesen soha nem bólintott rá. Románia tehát megszegte saját 2008/300-as törvényét.
Hozzátartozik még a történethez, hogy van egy területi vita magyarok lakta Csíkszentmárton és a szomszédos román település, Dormánfalva között, ugyanis a románok meg akarják szerezni Úzvölgyét Csíkszentmártontól, amely településhez mindig is tartozott ez a vidék:
"Itt van egy határvitánk Dormánfalvával, ezt a területet szeretnék eltulajdonítani, de eddig ők nem kezelték ezt a temetőt, a mi önkormányzatunk volt a gondnoka, mi tettük mindig rendbe és minden felújítási munkát is mi láttunk el" - mondta el az Informátornak Gergely András Csíkszentmárton polgármestere.
Az ismeretlen román katonáknak emléket állító keresztek tavasszal kerültek a temetőbe. Csíkszentmárton polgármestere a mai napig nem érti mi alapján, ugyanis a
falu nyilvántartása szerint csupán egyetlen román katona fekszik az úzvölgyi katonatemetőben.
Ez a név egyébként szerepel a sírkert falán található márványtáblán is. Az sem tisztázott, hogy miért pont 52 keresztet és miért pont oda ahova állítottak a románok.
Az Informátor stábja próbálta megkérdezni az agresszív területfoglalásról és a törtények be nem tartásáról Dormányfalva polgármesterét, azonban ő nem állt a stáb kamerái elé.
A román Nemzeti Védelmi Minisztréium is elismerte korabeli dokumentumokra hivatkozva, hogy maximum 11 román katona nyugszik az úzvölgyi temetőben, ennek az elvileg 11 halottnak emelt 52 keresztet dormánfalva vezetése.
Ahogy arról korábban az Origo már beszámolt, a románok ortodox szertartás közepette avattak fel június 6-án egy engedély nélkül kialakított parcellát az úzvölgyi temetőben, annak ellenére, hogy semmilyen hiteles bizonyíték nincsen arra, hogy oda valaha is román katonákat temettek volna. Ott kizárólag az első és második világháborúban elesett magyarok, osztrákok és németek fekszenek végső nyughelyükön, amit a közeli, székelyek lakta Csíkszentmárton tart fenn.
Az emlékhelyet az első világháború után létesítették az Úz-folyó völgyében az 1916-ban meghalt honvédoknak.
Az egész magyarellenes provokáció a szintén közeli, de román többségű, és a mintegy 20 kilométerre fekvő, Bákó megyei Dormánfalva román polgármesterének kezdeményezése volt.
Ő döntött úgy, hogy kőkereszteket állít az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére, pedig még az illetékes hatóságok is elismerték, hogy erre nincsen jogalapjuk, és a döntés nemzetközi jogot is sért.
A románok tehát a tudományos tényeknek, saját hatóságaik tiltásának és a törvényeknek ellentmondva mégis ezrével gyülekeztek június 6-án az úzvölgyi temetőnél.
A románok az élőláncot alkotó székelyföldiekkel szemben próbáltak meg bejutni a temetőbe, a helyi csendőrség pedig látványosan nem tett meg mindent a rend és törvényeik betartása érdekében - sőt, most már alapos a gyanú, hogy szervezte azt.
Jean-Adrian Andrei, a magyar többségű Hargita megye román prefektusa korábban fel is szólította Csíkszentmárton polgármesterét, hogy nyissa ki a temetőt.
A beszámolók szerint részeg, jórészt fociultrákból álló tömeg a magyarokat becsmérlő jelszavakat skandált, miközben az élőláncban álló székelyek békésen imádkoztak.
Románok egy csoportjának végül a temető hátsó részén sikerült bejutnia a területre, zászlórudakkal kezdték el ütni a békés magyarokat, belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott a temetőbe.
A magyaroknak végül testi épségük védelmében el kellett onnan távolodniuk. Egy román férfi még fel is mászott a beton emlékműre, és onnan lengette a nemzeti zászlójukat, közben egy hangszóróból a román himnusz szólt.
Az agresszív tömeg, miután elfoglalta a temetőt, kitépte az elesett magyar katonák betonkeresztjei mellé állított mogyorófa kereszteket, és azt üvöltözték, hogy ki a magyarokkal az országból.
