A kurd férfi 2009-ben, szintén kurd felesége pedig egy évvel később csatlakozott a
Kurd Munkáspárt terrorista szervezethez. Ezután több mint 5 évig Irakban, majd Szíriában szolgáltak, amelynek során logisztikai feladataik voltak:
a kurd katonák ruhával és élelemmel való ellátásával, a csapatok fogadásával és kísérésével járó feladatokat végeztek.
A szervezetből történő szökésük után Irakba menekültek, majd embercsempészek segítségével Európába jutottak, és Magyarországon menedékjogot kértek. Nem sokkal később azonban kiderült a múltjuk, és eljárás indult ellenük.
Az elsőfokú ítélet megállapította, hogy
a kurd szervezetnél kifejtett logisztikai tevékenységükkel a terroristák mindennapi életét segítették, így a terrorista csoport egyéb módon történő támogatásával követték el a terrorizmus finanszírozását.
Az ítélet ellen a férfi és a nő ügyvédje is fellebbezett, elsődlegesen a felmentésük, másodlagosan a büntetés enyhítése miatt.
A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Szegedi Ítélőtáblához címzett átiratában a fellebbezéseket sem a felmentésre sem a büntetés enyhítésére irányuló részében nem tartotta alaposnak, ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.
Az ügyben másodfokon a Szegedi Ítélőtábla jár el.