Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Október 13-ára írta ki a magyarországi önkormányzati választásokat Áder János köztársasági elnök. A helyhatósági választások szabályozása nagyon sok mindenben eltér az országgyűlési, vagy éppen az európai parlamenti választásokétól.
Most megmutatjuk, hogy mire érdemes nagyon figyelni!
A hazai önkormányzati választás három nagyobb szinten zajlik: Budapesten és a kerületekben, a megyei jogú városokban, valamint a kisebb városok és falvak voksolásai kiegészülve a megyei közgyűlések választásával. Mint ismert, megyei közgyűlési listákra csak Budapesten és a megyei jogú városokon kívül lehet szavazni.
Mindemellett még kisebbségi önkormányzatokat is választanak október 23-án.
Budapesten a választók három vagy négy szavazólapot kapnak majd,
attól függően, hogy valaki regisztrált-e a nemzetiségi választásra, vagy pedig nem. A fővárosban a választók főpolgármesterre, kerületi polgármesterre és kerületi képviselőre voksolhatnak. A helyi képviselőket egyéni körzetekben választják meg. Azon szavazatokból, amelyekből nem keletkezett mandátum, azok kompenzációs listán hasznosulhatnak.
A megyei jogú városokban két vagy három szavazólapot kapnak majd a választók.
A 23 megyei jogú városban polgármestert és képviselőket választanak. A képviselőket a fővároshoz hasonlóan egyéni körzetben választják meg, és azon voksokból, amelyekből nem keletkezett mandátum, szintén kompenzációs listán hasznosulhatnak.
Az önkormányzati választás legalsóbb szintje pedig a megyei jogú városok alatt található. Ez a szint két részre oszlik.
A tízezer főnél népesebb településeken három vagy négy szavazólapot kapnak a választók.
Ezeken polgármesterre, egyéni képviselőre és megyei listára szavazhatnak.
A tízezer főnél kisebb népességű településeken polgármesterre, képviselői listára és megyei közgyűlési listára voksolhatnak majd a választók, és igény szerint nemzetiségi képviselőkre.
A szavazólapok száma természetesen itt is attól függ, hogy valaki regisztrált-e nemzetiségi voksolásra, vagy nem.
A választás egyik legelső lépése, hogy a több mint 8 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választásra jogosultnak augusztus 23-ig kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést, az augusztus 7-ei névjegyzéki állapotnak megfelelően. Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti. A jegyző ekkor új szelvényt állít ki.
A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, augusztus 24-én kezdődik, és a szavazás napján 19 óráig tart.
A választáson a képviselőjelöltek, a polgármesterjelöltek és a főpolgármester-jelöltek szeptember 9-én 16 óráig adhatják le ajánlóíveken összegyűjtött ajánlásaikat. A jelölteknek településtípusonként és választási típusonként eltérő számú ajánlást kell összegyűjteniük.
A listákat szeptember 10-én 16 óráig lehet bejelenteni.
Az NVI adatai szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására augusztus 21-ig 255 jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba a választási bizottságok, a nemzetiségi választásra pedig 3-at.
Mintegy 114 ezer, nem magyar, de magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgár is szavazhat az október 13-ai önkormányzati választáson, ehhez regisztrációra sincs szükségük.
A (magyarországi lakhellyel rendelkező) nem magyar választópolgárokra is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a magyarokra, így például ahhoz, hogy egy városban vagy községben jelöltté váljanak, nem kell az adott településen lakniuk. Ahhoz azonban, hogy egy településen jelöltet ajánlhassanak, nekik is ott kell lakniuk, tehát a lakcímüknek abban a választókerületben kell lennie.
A magyarországi lakcímmel rendelkező uniós állampolgárok csak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vehetnek részt, a nemzetiségi önkormányzati választáson nem.
A külföldön élő (magyarországi lakcímmel nem rendelkező) magyar állampolgárok esetében azonban más a helyzet, ők nem szavazhatnak sem az önkormányzati, sem pedig a nemzetiségi választáson, mivel nincs magyarországi lakcímük.
Az önkormányzati választáson szavazati joga van a magyarországi lakcímmel rendelkező mintegy 26 ezer bevándoroltnak, menekültnek, letelepedettnek is.
Az október 13-ai önkormányzati választáson átjelentkezéssel szavazók nem a lakóhelyük, hanem a tartózkodási helyük jelöltjeire szavazhatnak,
ez pedig azt jelenti, hogy az országgyűlési választással ellentétben nem lesznek „utazó voksok".
Az országgyűlési választáson a választópolgároknak lehetőségük van tetszőleges magyarországi településre átjelentkezni, hogy ott szavazzanak. Ekkor a választópolgár annak ellenére, hogy nem a lakóhelyén szavaz, a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire voksolhat, ugyanis a választás előtt eljuttatják a szavazólapját az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókörbe.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán azonban
a választópolgár nem jelentkezhet át tetszőleges magyarországi településre, csak arra, ahol a választás kitűzése előtt 30 nappal - az október 13-ai voksolás esetében június 26-áig - már tartózkodási helyet létesített.
Az átjelentkezéssel szavazás további feltétele, hogy a tartózkodási helyet a választás napjáig ne szüntesse meg a választópolgár, érvényessége legalább a választás napjáig tartson. A választópolgárnak október 9-éig a lakóhelye szerinti település jegyzőjétől kell kérnie, hogy választójogát a tartózkodási helye szerinti településen gyakorolhassa.
Az augusztus 21-i adatok szerint eddig 834 választópolgár jelentkezett át, 2014-ben 18 461-en szavazhattak átjelentkezéssel.
Az önkormányzati választáson nincsenek az országgyűlési voksoláson megszokott, az átjelentkezők számára kijelölt szavazókörök, ugyanis az átjelentkezés csak a bejelentett tartózkodási hely szerinti szavazókörbe lehetséges.
Emiatt a kórházban tartózkodók, a fogvatartottak most nem tudják gyakorolni szavazati jogukat
(kivéve azt a különleges esetet, ha a választópolgár lakóhelye vagy tartózkodási helye ugyanabban a szavazókörben van, ahova a kórház vagy bv-intézet is tartozik).
Hat megyei közgyűlés létszáma változik meg az őszi önkormányzati választás után: a Pest megyeié eggyel nő, Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megye közgyűlésének létszáma viszont eggyel csökken a lakosság számának változása miatt.
Négy település választói nem abban a választási rendszerben szavaznak az őszi önkormányzati választáson, mint öt éve: a lakosságszám módosulása miatt ugyanis megváltozott a választás rendszere Siklóson, Edelényben, Diósdon és Halásztelken.
A Baranya megyei Siklóson és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelényben 2014-ben még vegyes választási rendszerben választották a képviselőket, ősszel azonban már egyéni listán fogják, mivel a települések lakosainak száma tízezer alá csökkent: 2019. január elsején Siklóson 9730-an, Edelényben 9864-en éltek. A változás érinti a képviselők számát is: Siklóson és Edelényben 11 helyett 8 tagú lesz az ősszel megválasztandó testület.
Ugyanakkor két településen - a Pest megyei Diósdon és Halásztelken - 10 ezer fölé nőtt a lakosok száma. Halásztelken 11 183-an, Diósdon 10 603-an éltek január 1-jén, így ott egyéni lista helyett már vegyes választási rendszerben bonyolítják le a voksolást. Diósdon és Halásztelken 8 helyett 11 tagú lesz a képviselő-testület.
Fontos tudni, hogy a 13 nemzetiség - a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán - képviselői október 13-án, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával egy napon választja meg a települési, a területi és az országos önkormányzatát.
A választáson azok vehetnek részt, akik szeptember 27-én 16 óráig felvetetik magukat a nemzetiségi névjegyzékbe.
Jelölt azonban csak az lehet, aki szerepel az adott nemzetiségi névjegyzékben, és a megelőző két nemzetiségi önkormányzati választáson (illetve az azokat követő esetleges időközi választásokon) nem volt más nemzetiség jelöltje. A jelöltnek nyilatkoznia kell arról is, hogy a nemzetiség képviseletét vállalja, a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri. A nemzetiségi választáson - hasonlóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásához - egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja.
A törvény szerint azokon a településeken lehet nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat.
Az NVB a 2011-es népszámlálás alapján 2715 választást írt ki, a legtöbbet, 1383-at a roma nemzetiségieknek, a legkevesebbet, tízet a szlovénoknak.
A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, az ukránok 47 választást tarthatnak szerte az országban.
A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő jelöléséhez a nemzetiségi névjegyzékben a választás kitűzésének napján (azaz július 30-án) szereplő választópolgárok öt százalékának, de legalább öt választópolgárnak az ajánlása szükséges. A Nemzeti Választási Bizottság a névjegyzékben szereplők száma alapján a nemzetiségi választást kitűző határozatának mellékletében felsorolta, hogy az egyes településeken az egyes nemzetiségek vonatkozásában hány ajánlást kell gyűjteniük a jelölteknek. A települési önkormányzati jelöltek is augusztus 24-től szeptember 9-én 16 óráig gyűjthetnek ajánlásokat.
A helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választás előtti kampányban 286 sajtótermék tehet közzé politikai hirdetést, ennyien juttatták el ugyanis a törvényben megszabott határidőig árjegyzéküket az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ). Az ÁSZ internetes oldalán a "Választás" menüpont alatt tette közzé az önkormányzati választást megelőző kampányidőszakra vonatkozó hirdetési árjegyzékeket.
A kampányidőszakban - a választási eljárásról szóló törvény szerint - politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé, amely előzőleg eljuttatta hirdetési árjegyzékét az ÁSZ-hoz, erre a helyi önkormányzati képviselők választásához kapcsolódóan augusztus 2-áig, a nemzetiségi választáshoz kapcsolódóan augusztus 6-áig volt lehetőség. A határidőig beérkezett árjegyzékeket az ÁSZ a törvényi előírásoknak megfelelően tette közzé, a határidő lejárta után megküldött dokumentumokat nem vette figyelembe.
Az ÁSZ honlapján 176 nyomtatott és 110 elektronikus sajtótermék hirdetési árjegyzéke található meg.
Öt évvel ezelőtt a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati választásokra vonatkozóan 366 nyomtatott és 232 elektronikus sajtótermék küldte meg hirdetési árjegyzékét a számvevőszéknek.
