Az Európai Bizottság új elnökével kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott:
jó döntést hoztunk, eddig.
Orbán Viktor Ursula von der Leyent olyan politikusként jellemezte,
akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben.
Ezek közé sorolta a gyermekek, a családok jövőjét és a biztonságot, de közös szándéknak nevezte egy közös európai haderő, hadiipar kifejlesztését is.
Orbán Viktor elmondta, hogy egy jó hangulatú és eredményes megbeszélésen van túl a bizottság új elnökével. Személyesen most tárgyalt először Ursula von der Leyennel.
Magyar fejjel és magyar szemmel nézve egy komoly hölgy lett az EB elnöke, bátor gondolkodású bizottsági elnökünk, és érti azt, ami fontos a magyarok számára.
Különösen igaz ez a családokra, és úgy gondolkozik róluk, ahogyan itt mi Közép-Európában.
A magyar kormányfő kijelentette,
az új elnök szenvedélyesen azt gondolja, hogy az Uniónak fenn kell maradnia, és azt keresi, hogyan lehetne összehozni Európa különböző részeit, ezért ösztönszerűen utasít el minden olyan ügyet, amely távolítja egymástól a tagállamokat.
Orbán Viktor ezt magyar érdeknek is nevezte, hiszen
mi is azt szeretnénk, ha úgy tudnánk összehozni az Európai Unió különböző országait, hogy közben minden ország az maradhasson, ami, hogy Magyarország magyar ország maradhasson.
A témákat illetően már egy háborgóbb vizeken vagyunk, de minden nehéz és kényes kérdés esetén pragmatikus megközelítésre számíthatunk - tette hozzá a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint világossá vált, hogy pragmatikus együttműködésre törekvő embereket sikerült pozícióba helyezni, és ezzel teljesültek a visegrádi négyek érdekei is.
Olyan vitákat akar az EB új elnöke, amiben egyetértést lehet teremteni, így például a határvédelem területén
- mutatott rá Orbán Viktor.
Olyan megoldást támogat a migránsok azonosítása területén, mint a magyar álláspont, és elfogadja, hogy vissza kell küldeni azokat, akik nem akartak menekültstátuszt.
Azt várom, hogy a migrációról szóló viták értelmesebbek lesznek – mondta Orbán Viktor.
Ursula von der Leyen érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció, e tekintetben is képes a közép-európaiak fejével gondolkodni
- tette hozzá a miniszterelnök.
Egy olyan bizottsági elnökről beszélünk, aki a gyerekei szemével látja a világot – mondta a kormányfő.
Így a klímapolitikában is megvan az alap, a közös felelősség a jövő irányába.
A gazdag országok könnyedén tehetnek súlyos kijelentéseket, de egy Magyarország méretű országban óvatosabbnak kell lenni, így 2030-ig el fogunk érni egy megfelelő szén-dioxid-kibocsátást - mondta Orbán Viktor. A kormányfő szerint mindez a magyar gazdaság átalakítását is megköveteli majd, aminek persze költségei vannak.
2030-ra Magyarország az energia 90 százalékát olyan forrásból szerzi be, ami nem jár szén-dioxid-kibocsátással.
Egy olyan tervet kell összeállítanunk, amelyből kiderül, hogy ha 2050-re teljes szén-dioxid-mentességet akarunk, akkor ahhoz, hogyan lehet eljutni - tette hozzá.
Dolgozunk azon, hogyan lehet elérni, hogy 2050-re CO-mentes legyen Magyarország, de ezt a tervet finanszírozni kell. Mivel nem láttam olyan terveket, amik elvezetnek a célhoz, ezért ellenzem, hogy határozott kijelentéseket tegyünk ebben az ügyben
- mondta Orbán Viktor.
Szőrmentén került szóba a magyar uniós biztos neve, mert azért volt a találkozó, hogy a következő 5 év terveit megismerjük. Továbbra is ragaszkodunk Trócsányi László volt igazságügyi-miniszter jelöléséhez, mivel a magyar választóktól egyértelmű felhatalmazást kapott - mondta a kormányfő.
Hogy ezután mi történik, majd meglátjuk, de az észszerű megoldások elérésére ma nagyobb az esély, mint korábban vagy bármely más jelölt esetén lett volna - mondta zárásként a miniszterelnök.