Palkovics László hangsúlyozta, hogy mindez elősegíti a magyar felsőoktatás bekapcsolódását az európai kutatási és innovációs térbe, amely elengedhetetlen a magyar felsőoktatás versenyképességének növelése szempontjából.
A tárcavezető kifejtette: a magyar kormány ösztönzi a hazai és európai felsőoktatás minőségét, teljesítményét, vonzerejét és nemzetközi versenyképességét javító intézkedéseket. Közölte, hogy a most elinduló kezdeményezéssel
a közös munka érdemben segítheti Magyarország, a magyar felsőoktatás kapcsolódását az európai kutatási és innovációs folyamatokhoz.
Palkovics László úgy vélte, hogy az egyik legnagyobb kihívás az EU-hoz újonnan csatlakozott tagállamokban, hogy növeljék a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködési készségét.
E tekintetben fel kell zárkózniuk a nyugat-európai országokhoz, és ezt felismerve indult meg a mostani kezdeményezés is
- magyarázta a miniszter.
Palkovics azt mondta, hogy a 2021-től induló Horizont Európa keretprogram költségvetése százmilliárd euró is lehet. Azonban a 2004 után csatlakozott tagállamok nagyon elmaradnak a közös kasszából lehívott források tekintetében, a 13 ország a jelenleg futó Horizont 2020 program eddig odaítélt keretének csak 5 százalékát nyerte el, ami nemcsak a 15 másik tagállamnak jutó több mint 86 százalék töredéke, de még az EU-n kívüli országok 8,5 százalékos mutatóját is alulmúlja - közölte. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
Magyarország mintegy ezer sikeres pályázati részvétellel a harmadik helyen áll Lengyelország és Csehország mögött.
A miniszter kitért arra is, hogy a most induló Európai Egyetemek programban az ELTE a CHARM-EU elnevezésű összefogásban vesz részt, a betűszó a kihívás-vezérelt, elérhető, kutatásközpontú és mobil szavak angol megfelelőiből áll össze, jól summázva az együttműködés fő irányait.
Palkovics László közölte: a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer hatékonysága az egyetemi-kutatóintézeti és vállalati szféra közötti élénkebb együttműködéssel, a hazai szereplők nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítésével növelhető.
A magyar kormány egyetemközpontú innovációs rendszer kialakítására törekszik a versenyképesség fokozása, a fenntartható gazdasági növekedés érdekében
- jelentette ki.
Borhy László, az ELTE rektora kiemelte: a kezdeményezés új korszakot nyit az európai felsőoktatásban, mivel a korábbiaknál jóval szélesebb körű lehetőségeket kínál az európai egyetemek számára az együttműködésre. Az ELTE számára megtiszteltetés az együttműködés ilyen elismert intézményekkel, és a projekt kiváló lehetőség az felsőoktatás jövőjének alakítására - vélekedett.
A szervezők tájékoztatása szerint 54 jelentkezőből 17 európai egyetemet támogatott a bizottság, köztük a CHARM-EU összefogást, amelyben az ELTE mellett részt vesz a Barcelonai Egyetem, a Trinity College Dublin, az Utrechti Egyetem és a Montpellier-i Egyetem is.
A projektben a 2021-2022-es akadémiai évben egy mesterképzés tesztüzeme zajlik majd száz hallgató részvételével. A modell célja, hogy alkalmazkodjon a 21. századi a multidiszciplináris helyzethez, túllépve a klasszikus kereteken egy olyan egyedi és innovatív akadémiai programmal, amely a fenntartható fejlődési célokra alapoz.