Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A migrációs válság 2015-ös kezdete óta világosan látható, hogy az illegális bevándorlást pártoló politikai erők Európa-szerte minden lehetséges eszközt bevetnek annak érdekében, hogy a bevándorláspárti spekuláns, Soros György migrációs vízióját rákényszerítsék a kontinens országaira.
Célkitűzéseik tekintélyes része
megbukott ugyan a következetesen bevándorlásellenes és a keresztény kultúra mellett kiálló kormányok ellenállásán,
és az EP-választások eredményeként a bevándorlásellenes pártok is jelentősen megerősödtek, de nyilvánvalóan nem adják fel a küzdelmet. Több jel is arra mutat, hogy a kontrollálatlan bevándorlást támogató politikusok kerülőutakon, a települési önkormányzatok eszközként való felhasználásával igyekeznek érvényesíteni akaratukat, amelyre Magyarországon is találtak szövetségeseket.
E stratégiát feketén-fehéren a német Zöldekhez köthető Heinrich Böll Alapítvány fogalmazta meg először, kimondva, hogy
a bevándorlásellenes kormányzatok megkerülésével a településeknek közvetlenül kellene illegális migránsokat befogadniuk, melyhez a forrásokat egyenesen a Bizottságtól igényelhetnék.
Másképp fogalmazva e mechanizmussal lehetővé válna, hogy az illegális migrációt támogató polgármesterek – figyelmen kívül hagyva a nemzeti kormány, illetve a társadalom álláspontját – befogadják idegen kultúrájú bevándorlók tömegeit. Ezen elképzelésekkel egybecseng a 146 európai nagyvárost tömörítő, brüsszeli székhelyű Eurocities közösség kezdeményezése is, amely lehetővé tenné, hogy az uniós migrációs alapból a városi önkormányzatok is közvetlenül hívhassanak le forrásokat az illegális migránsok befogadásának és integrációjának finanszírozására.
Látható tehát, hogy nem egy elszigetelt koncepcióról van szó, amit alátámaszt a New Pact for Europe (Új Paktum Európáért) nevű kezdeményezés is, amely mögött a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány áll, kidolgozásában pedig Bajnai Gordon volt kormányfő is részt vett.
A javaslatcsomag részét képezi azon helyi önkormányzatok pénzügyi támogatása, melyek befogadják az illegális bevándorlókat. Mindezek alapján egyértelműnek tekinthető a kirajzolódó kép: miután a kötelező kvótarendszer megbukott a bevándorlást ellenző tagállamok ellenállásán, az illegális migrációt pártoló politikai erők alulról építkezve, egyfajta „lopakodó politizálással” próbálják megvalósítani szélsőséges víziójukat, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva az európai polgárok akaratát.
Természetesen e tervek megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy a bevándorláspárti brüsszeli elit tagjai szövetségeseket találjanak a városok polgármesterei között, és több körülmény is arra utal, hogy a hazai ellenzékhez köthető polgármesterek nem is zárkóznak el attól, hogy közreműködjenek ezeknek az elképzeléseknek a megvalósításában.
Lássunk is néhány példát, a teljesség igénye nélkül:
Emlékezetes, hogy 2015 tavaszán Szegeden Botka László találkozott Martin Schulzcal, az Európai Parlament akkori elnökével, közismerten bevándorláspárti vezető politikussal. Egy évvel a találkozó után Schulz a Stern magazinnak ezt nyilatkozta:
Nemrégiben Szegeden jártam, ami egy derék baloldali város. Oda lehet küldeni bármelyik menekültet.
Botka párttársa, Gajda Péter kispesti polgármester 2016-ban a kötelező kvóták elutasításáról szóló önkormányzati határozat meghozatalára vonatkozó kormánypárti előterjesztést lesöpörte az asztalról, majd a 2018-as országgyűlési választások kampányában a Fidesz-KDNP plakátjait – melyek arra hívták fel a figyelmet, hogy az ellenzék bevándorláspárti – matricákkal letakartatta kerületében.
Az ellenzéki összefogósdi szombathelyi polgármesterjelöltje, Nemény András egy korábbi testületi ülésen szintén beismerte, hogy támogatja a bevándorlást:
a bevándorlók közel sem jelentenek akkora problémát, és van rá egy jó, valós válasz, az Európai Unió kvótarendszere”
– mondta. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Nemény azon elosztási rendszer mellett állt ki, amelyet a magyar választók a 2016-os kvótaellenes népszavazáson elsöprő többséggel elutasítottak.
Karácsony Gergely és pártja, a Párbeszéd Magyarországért sem hagyott kétségeket: a párt 2015-ös közleményében az illegális bevándorlók laktanyákban való elhelyezését javasolta. Karácsony alpolgármestere, Szabó Rebeka egy 2016-os előterjesztésében bevándorlók számára is lehetővé tette volna szociális bérlakások megpályázását Zuglóban.
Emlékezetes, hogy Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester Kálmán Olgával közösen írt könyvében ezt írja: „a legfontosabb kérdés nem maga a bevándorlás, hanem az integráció”, majd hosszasan fejtegeti a befogadó, nyílt társadalom megteremtésének fontosságát, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a magyar választópolgárok többször is kifejtett egyértelmű akaratát.
Teljesen egyértelműen kimondhatjuk tehát: az októberi önkormányzati választáson azt is célszerű megfontolni, hogy lehet-e bizalmat szavazni olyan politikusoknak, akik sunyi módszerekkel, a választók megkerülésével asszisztálnának az európai bevándorláspárti erők terveinek végrehajtáshoz.
