"Gondoljanak bele, a közel négyszáz fős teremben heti tizennégy vagy még több előadás volt, azaz havonta akár húszezer nézőt is fogadhatott. Szerintem nincs olyan szolnoki, Szolnok környéki, aki ne járt volna ebben a moziban. Akit ne fűzne valamilyen emlék ezekhez a falakhoz. Amik fölött lehet, hogy eljárt az idő, de talán többre lennének érdemesek, mintsem üresen álljanak" - ez a szomorú látkép jelent meg a helyiek körében egykoron nagy népszerűségnek örvendő moziról a Blog Szolnok szubjektív élményportál elnevezésű oldal februári írásában. A szerző Giuseppe Tornatore filmklasszikusa után csak Cinema Paradisónak nevezte a mozit.
Aztán a rendszerváltás után, a plázák elterjedésével országszerte visszaszorultak a hagyományos mozik, így a szolnoki mozi is bezárt. Azóta sem nyitott meg, mint a beszámolóból kiderült, az épület jelenleg üresen és kihasználhatatlanul áll: a nézőtéren nincsenek székek, az egykori mozivászonnak hűlt helye van, a függöny és a vászon mögötti technika is hiányzik. Pedig a múlt századelőn Szolnok egyik legjelentősebb építészeti alkotásának, a Nemzeti szállodának volt a bálterme.
"Nemzeti mozgó", "Vörös Csillag mozi", "Nemzeti Filmszínház" – bár az idők során több elnevezést is kapott, a szolnokiak hetven éven keresztül csak úgy emlegették, "A Mozi" - írja a blog. Az egykori filmszínház mostani állapota azért is érthetetlen, mert nehéz történelmi korszakokat vészelt át, és mindig újra tudták szervezni. A rendszerváltás utáni szocialista városvezetést azonban nem élte túl.
Mint ismert, a 2000-es évek közepén a balliberális kormányok az ország vagyonának erőltetett és áron aluli kiárusításába kezdtek, ami nemcsak kormányzati szinten volt megfigyelhető, hanem a helyi önkormányzatoknál is. Az őrült privatizációs hullámnak esett áldozatul a szolnokiak körében népszerű mozi is.
Az ingatlan elherdálásában kulcsszerepe volt a szocialista Radócz Zoltánnak, az ellenzék jelenlegi polgármesterjelöltjének,
aki ebben az időben a város alpolgármestere volt. Az Origo birtokába jutott dokumentumok azt mutatják, hogy a nagy múltú épületet
bőven a valós értéke alatt adta el az akkori szocialista vezetés.
2004-2005 környékén már nyílt titok volt a városban, hogy az önkormányzat el akarja adni az értékes ingalant, január elején be is érkezett egy 50 millió forintos vásárlási szándéknyilatkozat a mozira egy egyesülettől. Az ajánlatot Botka Lajosné szocialista polgármester (egyébként Botka László szegedi polgármester édesanyja) nem fogadta el, hanem helyette nyílt pályázatot írt ki a területre, a benyújtási határidőt 2005. május 9-e és május 13-a közötti szokatlanul rövid időszakra jelölte meg. A dátumnak a későbbiekben jelentősége lesz, mindenesetre a szolnoki egyesület az utolsó lehetséges napon be tudta nyújtani a szükséges dokumentumokat, hatvanöt millió forintot kínálva az ingatlanért cserébe. Pályázatuk az utolsó betűig, részletesen ki volt dolgozva: egy olyan közösségi teret szerettek volna kialakítani a mozi területén, amely az épület múltjához méltó módon több funkciós lett volna. Mégsem ők nyertek, hanem egy olyan pályázó, aki sokkal kevesebbet kínált.
A háttérben ugyanis váratlanul felbukkant egy budapesti cég, amely mindössze harmincmillió forintot kínált, kevesebbet, mint a helyi egyesület. Nem ez volt az egyetlen csavar a történetben, ugyanis az önkormányzat
két alkalommal is felbecsültette az épület értékét, amelyek egymásnak teljes mértékben ellentmondó eredménnyel végződtek.
2005 márciusában az első számú vagyonértékelő nettó 56 millió forintban (ez bruttó 70 millió volt) határozta meg az amúgy 593 négyzetméteres ingatlan értékét, azonban az önkormányzat valamiért fontosnak találta, hogy azonnal, öt nap múlva, még egyszer felbecsültesse azt. Minimum érdekes, de inkább gyanús: második alkalommal az újabb cég már csak 30 millió forintra (bruttó 36,5 millió) hozta ki, ami látványosan egybevágott a budapesti cég ajánlatával. A népszerű filmszínház sorsa ezzel megpecsételődött, végül a fővárosi vállalkozás lett a pályázat nyertese. A látványosan
áron aluli adásvételt Radócz írta alá az önkormányzat részéről,
így jogilag egyértelműen ő a felelős az ügyletért.
Mint ismert, Radócz Zoltán hosszas ellenzéki belharcot követően lett az ellenzék polgármesterjelöltje, Lukácsi Katalin, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja is pályázott a tisztségre. Végül a szocialista politikus került ki győztesen kettejük párbajából, aki mögé a pártok közül besorakozott az MSZP, a DK, a Momentum, a Jobbik, és az LMP. Radócz egyik legfontosabb hívószava a most zajló kampányban a „Korrupciómentes Szolnokot." Ilyen múlttal a háta mögött azonban erősen kétséges, mennyire vehető komolyan az ígérgetése.