Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Köves Slomó rabbi, az eseménynek otthont adó Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékműnél azt mondta, hogy
a mai nap történelem.
Hozzátett, hogy tudomása szerint soha, de a holokauszt óta biztosan nem volt még Budapesten olyan esemény, amelynek keretében egy nap két tóratekercset is ünnepélyesen befejeztek és két új közösségi központot is átadtak.
A tóra befejezése, az utolsó betűk beírása saját kézzel mindig örömesemény, de itt Budapesten különösen nagy örömünnep
- fogalmazott Köves Slomó.
A rabbi beszédében emlékeztetett, hogy a természet rendje szerint a víz, a folyó mindig az életet szimbolizálja. Hetvenöt évvel ezelőtt azonban, 1944-ben, az ember eltévedésének és bűneinek okán a világ elromlott, már nem volt többé tökéletes, és a víz, a Duna sem a tökéletességet, az életet szimbolizálta, hanem a halált.
Ma azonban azért vagyunk itt, hogy a világot visszaállítsuk a normális medrébe, a víz újból az életet szimbolizálja
- mondta a rabbi. Hozzátette, hogy a magyar zsidó közösség végre szabadon, büszke és emelt fővel élheti meg saját identitását, tanulhatja és ismerheti meg saját hagyományait, és ezt az örömet a többségi társadalom tagjaival is meg tudja osztani.
Köves Slomó szerint
Magyarországon ma a zsidó közösség biztonságban és nyugodalomban élhet.
Hozzáfűzte, hogy habár fizikai atrocitások nincsenek - és ebben lassan egyedülálló Magyarország -, a szívekben és a fejekben még mindig ki kell nyitnunk a kapukat és ablakokat. Meg kell ismertetni a saját hagyományainkat és egymás hagyományait, szokásait - emelte ki.
A mai eseményt annak szenteljük, hogy egyszerre mutassuk meg: büszkék vagyunk a múltunkra, büszkék vagyunk a hagyományainkra és úgy gondoljuk, hogy Magyarországon és Budapesten nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van a zsidó közösségnek
- zárta gondolatait a rabbi.
Fónagy János, nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár köszöntőbeszédében elmondta,
számára személyesen is jelentős a Duna-parti emlékmű, mert pótolja az emlékeket.
Felidézte, hogy az alkotóknak, Can Togay filmrendezőnek és Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművésznek az volt a céljuk, hogy az ott maradt cipőkkel megidézzék a múltat, hogy szülővárosuk rejtett emlékezetéből, tudatalattijából felszínre hozzák mindazt, ami történt.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyik budapesti látogatásakor mondott beszédéből idézve Fónagy János elmondta, hogy
a zsidó nép olyan mint egy különleges fa, nagyon mély gyökerei vannak, de az ég, a jövő felé törnek az ágai.
Ennek a jövőnek az irányába növekednek már évezredek óta azok az erős és élettel teli hajtások, amelyekből a magyar nemzet részeként Európa második legnagyobb zsidó közössége fejlődött ki - fogalmazott az államtitkár. Rámutatott, hogy
a zsidóság számára Európában Magyarország biztonságos hely, hazánkban ma reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a közel hatezer éves szellemi és lelki örökségre. Ennek az örökségnek az ápolása, a jövő nemzedékeinek való átadása a zsidóság fennmaradásának a záloga.
Az Izraeli Rabbinátus és egész Izrael állam képviseletében megjelent Eliezer Simcha Weiss főrabbi arról beszélt, hogy bár az embereket meg lehet ölni, az ideológiát, a szellemiséget nem, az tovább él.
Méltatta beszédében a magyar-izraeli szoros kapcsolatokat és barátságot, a két nemzet egymás iránti tiszteletét.
A vasárnapi eseménysorozat a közösség szentendrei és lipótvárosi imahelyeinek átadásával folytatódik, amelyet avatóünnepségek és a zsinagógák új tóratekercseinek elhelyezése kísér.
