Németh Zsolt: Erdélyt Bukarest és Budapest szövetségesévé kell tenni

Németh Zsolt politikus ad interjút a Parlamentben 2018 január 10-én

Németh Zsolt szerint a globalista árral szemben haladva Erdélynek egy új transzilvanizmusra van szüksége, amelynek lényege Erdély szövetsége Bukaresttel és Budapesttel. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a külhoni magyarság erős hátországként, a szomszédos országok pedig erős partnerként tekinthetnek Magyarországra.

Németh Zsolt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szombaton tartott marosvásárhelyi országos küldöttgyűlésén beszélt erről, szavait az EMNP sajtóosztálya foglalta össze az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Németh Zsolt kijelentette, hogy Magyarország helyzete stabil, nemzetközi súlya egyre nő, s ez azt is jelenti, hogy

a külhoni magyarság erős hátországként számíthat az anyaországra, s erős szomszédként és partnerként tekinthetnek rá a szomszédos országok is.

Hozzátette: látható, hogy a globalizálódó világ új önmeghatározást is szükségessé tesz, és

a politikai realitások az új transzilvanizmus irányába terelnek minket.

A politikus szerint a nemzeteknek, a nemzetállamoknak és a nemzeti régióknak össze kell fogniuk, hogy megőrizhessék identitásukat, s joggal merül fel a kérdés: ki más lehet Erdély szövetségese a globalista árral szemben, ha nem a magyar és a román állam?

Ha Erdély meg akar maradni és túl akar élni, meg kell szerveznie és fenn kell tartania e szövetségeket. Épp ezért az új transzilvanizmus lényege Erdély szövetsége Bukaresttel és Budapesttel, s Orbán Viktor szavait parafrazálva mondhatjuk: mindenkit érdekeltté kell tennünk Erdély sikerében

- fogalmazott Németh Zsolt.

Németh Zsolt Fotó: Szabó Gábor - Origo

Németh Zsolt kijelentette: bízik benne, hogy a soron következő választásokat követően Románia "beléphet abba a közép-európai ligába", mely síkraszáll a nemzetek Európájáért.

A politikus elmondta, hogy azok a határon túli politikai szervezetek állnak a legközelebb hozzá, amelyek a magyarság megmaradásának és önrendelkezésének ügyét immár évtizedek óta következetesen képviselik.

Ilyennek mondta az EMNP-t és a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) is,

mellyel közös célnak tekintette a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés sikerre vitelét.

Csomortányi István elnök beszámolójában elmondta: az elmúlt hat hónapban elvégzett munka eredménye, hogy mára egy egységes és tettre kész néppárt áll a közelgő önkormányzati választások előtt. A politikus sajnálatának adott hangot amiatt, hogy

a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sem az államelnökjelölt-állításban, sem a marosvásárhelyi polgármesterjelölt-állításban nem tartott igényt az EMNP által javasolt koalícióra.

Csomortányi István javaslatára a küldöttgyűlés megszavazta, hogy az EMNP kössön országos koalíciós megállapodást a Magyar Polgári Párttal (MPP) az önkormányzati választásokra, és ahol a magyarság alacsony számaránya ezt indokolttá teszi, az RMDSZ-szel is legyenek koalíciós megállapodásai.

A küldöttgyűlés arról is döntött, hogy az EMNP a másik két erdélyi magyar politikai szervezeten kívül más párttal nem köt semmilyen választási koalíciós megállapodást.

A küldöttgyűlés megerősítette Csomortányi Istvánt a párt elnöki tisztségében. A párt élére májusban választott Csomortányi István bizalmi szavazást kért személyére és a párt országos elnökségére. A küldöttek közül 97-en bizalmat szavaztak Csomortányinak, heten ellene szavaztak, két szavazat pedig érvénytelen volt. A párt országos elnökségben László György lemondásával megüresedett helyre a küldöttgyűlés Sándor Leventét választotta meg.

Csomortányit az EMNP március 23-án Nagyváradon tartott országos küldöttgyűlésén választották a párt elnökévé, az egy szavazattal alulmaradt ellenjelölt, Soós Sándor azonban a bíróságon támadta meg a választás eredményét, azt kifogásolván, hogy három szavazat érvénytelen volt, és így egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét. Az ügyet jövő héten tárgyalja a bíróság.