Varga Judit a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta, hogy fontos számára, hogy igazságügyi miniszterként az uniós ügyekért is felel. A két szerepkör egymást kiegészítve és segítve a munkája ötven-ötven százalékát teszi ki.
Azt mondta, ez azért különösen fontos, mert
szó szerint az alaptörvény talaján állva védjük Brüsszelben a hazai érdekeket.
Varga Judit természetesen beszélt arról is, hogy hétfőn Brüsszelben járt a hetes cikkely szerinti eljárás részeként tartott meghallgatáson.
Az igazságügyi miniszter azt mondta, hogy korábban javasolták, hogy nyílt legyen a meghallgatás,
de azok, akik máskor a transzparencia nagy hívei szoktak lenni, nem akarták ezt.
Azért mentünk, hogy megvédjük Magyarországot, és bemutassuk, jogi szempontból minden megfelelően működik nálunk. Nem leptek meg a kérdések, hiszen a legtöbben a Sargentini-jelentés állításait és a sajtóhírekben olvasható vádakat ismételték. Néhányan – sajtóforrások alapján – olyasmit is felvetettek, ami nincs benne a jelentésben, ezt visszautasítottuk, és kértük, csak arról beszéljünk, ami konkrétan az eljáráshoz tartozik. El lehet játszani a jogállamiságért való aggódást, de a hétfői meghallgatás után is egyértelmű, hogy mindez miről szól:
politikai megrendelésre támadják hazánkat, mert elutasítjuk a bevándorlást.
Arról, hogy hogyan folytatódik az eljárás, azt mondta Varga Judit, hogy nem egyértelmű, hány körös meghallgatásra van szükség, és hogy kell-e egyáltalán döntés a folyamat végén, amit négyötödös többséggel hoznának meg a tagállamok, és az Európai Parlament jóvá kellene hagyjon.
A meghallgatáson is csak kilencen szóltak hozzá az elhangzottakhoz.
Sajnos azonban a politikai lehetőséget a bevándorláspárti többség kihasználhatja, hogy tovább erőltessék és húzzák az eljárást, mert a szerződés elnagyolt megfogalmazása erre lehetőséget ad - mondta.
Mint ismert, Varga Judit kinevezésekor a miniszterelnök azt mondta, csatárt igazolt a kormány. Ez azt jelenti, hogy az igazságügyi miniszterség inkább védekező posztból támadóvá alakult.
Erről Varga Judit azt mondta, hogy
Én magam a középpályás szerepkörét szoktam meg, ahol amellett, hogy az ember állja a sarat és védekezik, a támadások szövésébe is bekapcsolódhat, és egyfajta pozitív narratívát is felépíthet.
A tárgyalásokon én a kettős mércére szoktam felhívni a figyelmet, amit mindenképpen elutasítunk.
Lényegében arról van ugyanis szó, hogy van egy ország Közép-Európában, amelyik másképpen gondolkozik, mint a nyugati többség. Ezt az egyedi szemléletet mi le is képezzük a jogszabályokban,
és a kormány politikáját már harmadszorra kétharmados felhatalmazással jutalmazták a választók.
Sok nyugat-európai politikus nehezen emészti meg, hogy sikeres a politikánk. Nemcsak azért támadnak minket,
mert nemet mondunk a bevándorlásra, hanem azért is, mert sikerült szövetségeseket gyűjtenünk magunk köré, akikkel közösen egyre nagyobb sikerrel tudunk fellépni.
Bizonyítottuk, hogy meg lehet állítani a szárazföldön a bevándorlást, hogy igenis lehet a családokban hinni és lehetséges a saját erőforrásainkra építve gyarapodni. Közép-Európában a szomszédainkkal – közös történelmi hagyományainknak köszönhetően – könnyebben értjük meg egymást - mondta Varga Judit.
Varga Judit az új uniós költségvetési tervezetről azt mondta, hogy
az új EU-s költségvetési tervezettel Magyarország járna a legrosszabbul.
A sávokat is olyan számítási módszerekkel határozták meg, hogy egyes lehetőségektől pont elessünk. Ez nem véletlen, egyértelmű, hogy dolgoznak ellenünk a bevándorlást támogató erők a háttérben. A jelenlegi formájában Magyarország nem fogadja el és megvétózza az uniós költségvetést.
Trócsányi Lászlóról azt mondta, hogy elismert diplomata és nemzetközi szaktekintély. Szakmailag a legfelkészültebb, ugyanakkor a politikai erőviszonyok és játszmák függvénye, hogy mennyire lesz nehéz számára a meghallgatás.
Az viszont önmagában beszédes, hogy az egyik legfontosabb portfóliót kapta Magyarország.
Arra a kérdésre, hogy részt vesz-e az önkormányzati kampányban, azt mondta, hogy
természetesen részt veszek a választási kampányban, szeretném megosztani azokat a tapasztalatokat, amelyeket Brüsszelben szereztem.
Szeretném elmondani az embereknek: legyenek büszkék arra, hogy egy olyan közösség tagjai, amelyre ma Európában felnéznek. Minket ma azzal bátorítanak nagyon sokan, hogy fel ne adjuk azt a küzdelmet, amit a keresztény európai kultúra megvédése érdekében folytatunk.
Magyarországon egy felívelő korszak elején vagyunk, fontos, hogy alkalmas, rátermett településvezetőket válasszunk.
Ahhoz pedig, hogy ne törjön meg az a fejlődés, amely az elmúlt években jellemezte a magyar városokat, falvakat, megerősített együttműködésre van szükség a kormány és a polgármesterek között.