Az Origo az elmúlt hetekben elsősorban a hirdetések területén tapasztalt a korábbinál sokkal jelentősebb és gátlástalanabb cenzúrát a közösségi médiában.
Az Origo - ahogy más médium - a saját Facebook-oldalán megjelentetett cikkeit tudja eljuttatni szélesebb célközönséghez, amennyiben hirdet.
Ilyen cikkek segíthetik a jobb és kiegyensúlyozottabb tájékoztatást választások előtt (is). De „érdekes módon" a hirdetések közzétételét most jelentősen korlátozta a Facebook.
Az történt, hogy a „Társadalmi kérdésekről, választásokról vagy politikáról szóló hirdetések" nevű opció – valami fura oknál fogva -
nagyon lassan bírálta el a hirdetéseinket.
Bármely más, nem politikai tartalmú cikk, tehát például celebekről, sportról, vagy kultúráról szóló témák hirdetése sokkal hamarabb átment a rendszeren. Az nem érdekelte a Facebookot.
Viszont
a szavazásnál a tájékozódást segítő anyagok (azaz politikai írások) közül volt olyan, amit 72 óra alatt sem bíráltak el.
A választás hetében a Facebook érezhetően mindent elkövetett, hogy megakadályozza, hogy az Origo hirdethessen. Sem a jogi, sem a gazdasági racionalitás nem érdekelte a Facebookot, csak az, hogy szinte kizárólag a balliberális gondolatok jussanak el a választókhoz. Hiszen információnk szerint
a többi, nem ellenzéki médium is csak rendkívüli nehézségek árán tudott hirdetni.
Még egyszer: az Origo és a többi, nem ellenzéki médium is minden esetben teljesen jogszerű írásokat kívánt hirdetni, és természetesen a Facebook által meghatározott pénzért. Amit a Facebook azonnal ki is fizettet. Azaz, ismét hangsúlyozzuk: jogszerű cikkeket akartunk megjelentetni, és pénzt akartunk adni egy cégnek (Facebook), amit ez a cég politikai okokból késve vagy egyáltalán nem fogadott el, azaz megtagadott.
Hét olyan cikkünk is volt, amibe semmilyen ürüggyel nem tudtak belekötni, mégis napokig visszatartották őket. Ilyen volt az az október 8-án írt cikkünk, amely arról tudósított, hogy a Fidelitas tájékoztató kampányt indít Gyurcsány Ferenc híressé vált kijelentéséről, melyben az ATV-nek arról beszélt, hogy Karácsony Gergely mögül "elment a támogatás". Az a cikkünk sem tetszett a Facebook cenzorainak, amelyben felsoroltuk, hogy Gyurcsány mellett még kik azok a baloldali szövetségesei Karácsonynak, akik maguk sem tudják a balliberális jelöltet komolyan venni.
Sokáig szabotálták annak a cikkünknek az átengedését, amely a nyolcadik kerületi törvénytelen adatrögzítés gyanújáról szólt, és arról, hogy Karácsony emberei még arra is képtelenek, hogy törvénysértés nélkül levezényeljenek egy választási kampányt.
Visszatartották azt a cikket is, amelyben Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója (azaz egy elismert politológus) arról beszélt, hogy Karácsony Gergely kifejezetten rosszul kezelte a kispesti korrupciós botrányt, amikor védelmébe vette a lebukott szocialista politikusokat. A politológus az Origónak nyilatkozva úgy értékelte a balliberális pártok főpolgármester-jelöltjének reakcióját, hogy abban semmi különös nincs, csupán megerősítette azt a róla korábban kialakult képet, miszerint egy tutyimutyi politikus. "Karácsony nemcsak a politikai vezető szerep betöltésére, hanem egyszerű politikusnak is alkalmatlan" - összegzett az Origónak Boros Bánk Levente, de ezt csak az utolsó pillanatokban hagyták jóvá, így sok olvasóhoz nem jutott el.
Így járt a Karácsony Gergely legkínosabb szerencsétlenkedéseiről készített, és egyébként rendkívül kedvelt 10+1-es toplistánk, valamint az a cikk, amelyben arról számoltunk be, hogy a Tarlós István által előző nap átutalt 3,8 milliárd forintból Zugló polgármestere egy nap alatt több százmilliót már felélt, és az is, amelyben Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője (tehát ismét csak egy elismert politológus) értékelte Karácsony Gergely teljesítményét.
Három cikket pedig teljesen szabotáltak, a választás napjának estéig nem engedték hirdetni. Ezek voltak azok:
- az a cikk, amelyben elemzésben bizonyítottuk, hogy Karácsony Gergely alkalmatlansága tény, nem kérdés;
- az a cikk, amelyben Karácsony zuglói kudarcait soroltuk fel;
- és az a cikk, amely Tarlós István eredményeit sorolta fel, és bizonyította, hogy vele továbbra is biztos kezekben maradna Budapest.
Ugyanakkor a baloldali portálok cikkeit néhány percen belül és korlátlan mennyiségben átengedték.
Megkérdeztük a jobboldali internetes újság, a PestiSrácok főszerkesztőjét a Facebookról, és ha lehet, neki még rosszabbak a tapasztalatai.
Huth Gergely elmondta: a pálya az ellenzéknek lejtett a közösségi médiában, különösen a Facebookon, a jobboldali híreket és az ellenzékről szóló leleplező cikkeket teljesen kiszorították, 48 óránál is többet kellett várakozni a politikai tartalmú hirdetéseknél a korábbi 15-30 perc helyett,
ráadásul egyes hirdetéseket el sem bíráltak, tehát így nem lehetett azokat meghirdetni. Azaz, nem engedték, hogy megjelenjenek.
A PestiSrácoknál három újságíró szokott személyesen is hirdetni Facebookon, ám
éppen a választási kampány időszakára időzítve abból kettőt letiltottak 30 napra olyan (teljesen jogszerű) cikkek miatt, amelyeket 4-5 évvel ezelőtt írtak.
A letiltottak között volt Huth Gergely is, akit a választások után egy nappal, hétfőn oldottak fel. Amikor már a választók kiegyensúlyozott tájékoztatása szempontjából mindegy volt.
A cenzorok időzítése a balliberálisok érdekei szempontjából tehát tökéletes volt.
Huth Gergely elmondta az Origónak, hogy természetesen az általa írt régi cikkek, amelyekért „karanténba helyezték", rendben voltak, tehát
szó sem volt bennünk gyűlöletbeszédről, amire hivatkozva letiltották.
A gyűlöletbeszéddel az is a probléma, hogy az ellen nem lehet fellebbezni - hangsúlyozta.
A Facebookon ráadásul új hirdetési lehetőségeket kapott az ellenzék, például Messenger-hirdetést,
amit a PestiSrácoknak nem engedett meg a közösségi oldal.
Huth Gergely szerint
a külföldi szavazók mellett a Facebook is beavatkozott a magyar önkormányzati választásokba.
Minden kampányban szívattak minket - fogalmazott érthetően ingerülten Huth Gergely -, de ez túltett az eddigieken.
Következtetésként levonhatjuk, hogy
a Facebook egyértelműen az ellenzéket segítette a kampányban, ami nyílt beavatkozásnak minősül a választási folyamatba.