A jegyzők pénteken zárták le a névjegyzékeket, a Nemzeti Választási Iroda honlapja, a www.valasztas.hu szombat reggeli adatai szerint a lezárt névjegyzékben 8 025 372 választópolgár szerepel, közülük
7 884 240 magyar állampolgár.
A szavazati joggal rendelkező választópolgárok között továbbá 26 132 bevándorolt, letelepedett vagy menekült is van, míg a tartózkodási engedéllyel rendelkező uniós állampolgárok 115 ezren vannak.
A választók közül 29 130-an átjelentkezéssel, bejelentett tartózkodási helyükön szavaznának vasárnap.
A legfiatalabb választópolgár 2003. augusztus 1-jén született,
ő és 38 ezer első szavazó társa a szavazatszámláló bizottságoktól vasárnap mobiltelefonhoz rögzíthető tartót kap.
A legtöbb első szavazó a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátor 1-es számú szavazókörében adhatja le szavazatát.
A legkisebb létszámú szavazókör a Zala megyei Iborfia, ahol 13 választópolgárt várnak vasárnap az urnához.
A legtöbb átjelentkező a XI. kerület 14-es szavazókörében van, 233.
A 3177 település közül 2651-en tartanak vasárnap nemzetiségi választást is, a nemzetiségi választópolgárok száma pedig 318 000. Öt évvel ezelőtt 240 000 nemzetiségi szavazó regisztráltatta magát a szavazás előtt.
Egyetlen helyen, Budapest XI. kerületében, Újbudán tartanak mind a 13 nemzetiségnek választást: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán választópolgárok helyi és országos szavazólapot is kapnak, a szlovén kivételével pedig területit (kerületit) is.
A 2014-es önkormányzati választásnál a szavazás napján 8 170 413-an szerepeltek a választói névjegyzékben, vasárnap pedig 8 025 372-en vannak rajta, vagyis öt év alatt csaknem 145 ezerrel (1,78 százalékkal) csökkent a választójogosultak száma.
Két megye kivételével valamennyi megyében és a fővárosban csökkent a választójogosultak száma.
A legnagyobb arányban, 4,69 százalékkal Békés megyében (301.087-ről 286.951-re), de 4 százaléknál nagyobb a csökkenés Tolna megyében (4,45 százalék), Nógrád megyében (4,2 százalék). Három százaléknál nagyobb a csökkenés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (3,95 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (3,89 százalék), Baranya megyében (3,16 százalék), Zala megyében (3,13 százalék) és Heves megyében (3,04 százalék).
Arányaiban a legkevésbé Szabolcs-Szatmár-Bereg megye választóinak száma csökkent.
Mindössze 3876-tal (0,85 százalék) szerepelnek kevesebben a névjegyzékben, mint öt éve (akkor 456.957, most 453.081 választásra jogosult szerepel a névjegyzékben).
Két százalék fölötti a csökkenés Csongrád megyében (2,88 százalék), Veszprém megyében (2,9 százalék), Somogy megyében (2,7 százalék), Budapesten (2,45 százalék), Bács-Kiskun megyében (2,6 százalék) és Vas megyében (2,09 százalék).
Egy százalék fölötti a csökkenés Komárom-Esztergom megyében (1,67 százalék), Hajdú-Bihar megyében (1,66 százalék) és Fejér megyében (1,24 százalék).
Két megyében - Győr-Moson-Sopron és Pest - viszont nőtt a választójogosultak száma.
A legnagyobb, 3,8 százalékos növekedést Pest megye produkálta: itt öt év alatt 37.885-tel nőtt a névjegyzékben szereplők száma 997.614-ről 1.035.499-re. Győr-Moson-Sopron megyében egy százalék alatti - 0,54 százalék - a választójogosultak számának növekedése, itt 368.652-ről 370.644-re nőtt a választópolgárok száma.
A fővárosban 1 367 945 választásra jogosult él,
az összes választó valamivel több, mint 17 százaléka, a legkisebb megyei választókerület Nógrád, ahol az összes jogosult valamivel kevesebb, mint két százaléka (158 879 ember) él.
A választás kitűzésekor, július 26-án 8 048 619-en szerepeltek a névjegyzékben.