Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Pozitív fejleményekről számol be a Maszol.ro az úzvölgyi temetőgyalázás ügyében. Az új bákói prefektus által megtámadott két határozattal a város magánvagyonából annak közvagyonába helyezte át a temetőt annak ellenére, hogy az korábban sem képezhette a város közvagyonát, lévén – rendeltetéséből fakadóan - közterületnek minősül.
A város tulajdonjogszerzése – a temető leltárba vétele – már alapjaiban törvénytelen volt, így a közvagyonba való áthelyezéssel ugyancsak illegálisan, mindenféle jogcím nélkül szerzett látszólagos tulajdonjogot – emlékeztet a közlemény.
Ha a közigazgatási bíróság megállapítja, hogy a szóban forgó határozatok nem törvényesek, semmisnek nyilvánítja ezeket, és minden olyan lépés, ami az illető akták alapján történt, semmissé válik.
A végleges döntés után a jogaiban sértett fél – ebben az esetben Csíkszentmárton – kérheti a temető eredeti állapotának visszaállítását, azaz a törvénytelen építkezések lebontását,
valamint a temető telekkönyvezésére vonatkozó bejegyzés törlését a kataszteri hivatalnál.
Fontos lépésnek tekinthető a bákói prefektus által benyújtott két kereset, hiszen olyan pozitív hozzáállásról árulkodik, ami nem volt jellemző jogelődjére, Maricica Luminița Coșa prefektusra, annak ellenére, hogy Csíkszentmárton és Hargita Megye Tanácsa több beadványban is kérte a közbelépést.
Mi továbbra is azt mondjuk, amit eddig: be kell tartani a törvényeket, amelyek egyértelműen kimondják, hogy Úzvölgye Csíkszentmártonhoz tartozik, a dormánfalvi határozatok törvénytelenek, ennél fogva az úzvölgyi temetőben történt építkezés is illegális.
Bízunk a bíróság döntésében, amely végre rendezheti ezt a helyzetet" – idézte a közlemény Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, még szeptemberben leváltották Maricica-Luminiţa Coşa-t, a romániai Bákó megye prefektusát. A prefektus asszony azzal váltotta ki a magyar közvélemény haragját, hogy előbb törvénytelennek ítélte meg a dormánfalvi polgármesternek az úzvölgyi temetőben végrehajtott építkezéseit,
majd június 6-án mégis arra utasította a csendőrséget, hogy biztosítsák a román nacionalisták zavartalan temetőgyalázását.
Az esetről Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta, hogy
a Bákó megyei prefektus asszony (ALDE) a dormánfalvi polgármester (ALDE) törvénytelenségeit igyekezett eltakarni. A sors úgy hozta, hogy Úzvölgye miatt fogyott el a biztos parlamenti többség. Úgyhogy akár nevezhetnénk Úzvölgye „áldozatának" is."
Ahogy arról korábban részletesen beszámoltunk, a románok ortodox szertartás közepette avattak fel június 6-án egy engedély nélkül kialakított parcellát az úzvölgyi temetőben,
annak ellenére, hogy semmilyen hiteles bizonyíték nincsen arra, hogy oda valaha is román katonákat temettek volna. Ott kizárólag az első és második világháborúban elesett magyarok, osztrákok és németek fekszenek végső nyughelyükön, amit a közeli, székelyek lakta Csíkszentmárton tart fenn.
Az emlékhelyet az első világháború után létesítették az Úz folyó völgyében az 1916-ban meghalt honvédoknak.
Az egész magyarellenes provokáció a szintén közeli, de román többségű, és a mintegy 20 kilométerre fekvő, Bákó megyei Dormánfalva román polgármesterének kezdeményezése volt.
Ő döntött úgy, hogy kőkereszteket állít az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére, pedig még az illetékes hatóságok is elismerték, hogy erre nincsen jogalapjuk, és a döntés nemzetközi jogot is sért.
A románok tehát a tudományos tényeknek, saját hatóságaik tiltásának és a törvényeknek ellentmondva mégis ezrével gyülekeztek június 6-án az úzvölgyi temetőnél.
A románok az élőláncot alkotó székelyföldiekkel szemben próbáltak meg bejutni a temetőbe, a helyi csendőrség pedig látványosan nem tett meg mindent a rend és törvényeik betartása érdekében - sőt, most már alapos a gyanú, hogy szervezte azt. Jean-Adrian Andrei, a magyar többségű Hargita megye román prefektusa korábban fel is szólította Csíkszentmárton polgármesterét, hogy nyissa ki a temetőt.
A beszámolók szerint részeg, jórészt fociultrákból álló tömeg a magyarokat becsmérlő jelszavakat skandált, miközben az élőláncban álló magyarok békésen imádkoztak.
Románok egy csoportjának végül a temető hátsó részén sikerült bejutnia a területre, zászlórudakkal kezdték el ütni a békés magyarokat, belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott a temetőbe.
A magyaroknak végül testi épségük védelmében el kellett onnan távolodniuk. Egy román férfi még fel is mászott a beton emlékműre, és onnan lengette a nemzeti zászlójukat, közben egy hangszóróból a román himnusz szólt.
Az agresszív tömeg, miután elfoglalta a temetőt, kitépte az elesett magyar katonák betonkeresztjei mellé állított mogyorófa kereszteket, és azt üvöltözték, hogy
"ki a magyarokkal az országból".
Ezután sor került az ortodox szertartásra, amelynek keretében felavatták és felszentelték az onnan húsz kilométerre lévő Dormánfalva polgármesteri hivatala által önkényesen állított emlékművet. A magyar tüntetők elvonultak a helyszínről, az ortodox szertartást pedig koszorúzási ünnepség, majd a szervező civil szervezetek vezetőinek szónoklatai követték.
