Az egyik balliberális orgánum (a 24) készített videót a választás előestéjén arról, hogy a bulinegyedben összejöttek a Budapesten élő külföldiek arról beszélgetni, hogyan szavaznak majd mindannyian a kormánypártok ellen az önkormányzati választáson, és egyúttal minél több külföldit meggyőzni erről.
Ebben a videóban bukkant fel szervezőként a francia Vincent Liegey.
Érdemes megfigyelni Liegey előadását, amelyből olyan internacionalista meggyőződés sugárzik, mintha a korai 50-es évek valamelyik mozgalmi fejtágítóját hallgatnánk.
Egészen megdöbbentő, amikor a szélsőbaloldali agitátor azt mondja az általa posztolt videó végén, hogy
Budapest a miénk.
A magyar főváros az újkommunista ügynökök szerint nem a magyaroké, hanem az övék, kozmopolita világforradalmároké
– így értsük ezt.
Az már magától értetődő, hogy ez a külföldi ügynökhálózat kiválóan be van ágyazva a magyarországi politikai baloldalba.
Sőt, átfedések is vannak, például az Egyesült Államokból származó, a magyar közéletben két és fél éve felbukkant, mostanra Momentum-alelnök Berg Dániel (a Facebookon máig Daniel T. Berg).
Közéjük sorolható a kanadai Montrealban született, a román szélsőjobboldal volt kulcsfigurájával, Dacian Ciolossal kokettáló Cseh Katalin momentumos EP-képviselő is, aki nem mellesleg Daniel T. Berg barátnője.
Berg a Soros-egyetem melletti tüntetés ürügyén érkezett a hazai közéletbe, később Washingtonban kért beavatkozást Magyarország ellen,
majd kiderült róla, hogy az „amerikai értékek" magyarországi képviselője, most pedig a külföldön szintén sokat és előszeretettel mozgó, gyurcsányista Niedermüller Péterrel együtt biztatta a külföldieket, hogy a balliberális ellenzékre szavazzanak.
A PestiSrácok már korábban is felhívta rá a figyelmet: a Budapesten élő külföldiek lehetnek a mérleg nyelve a fővárosi voksoláson; többrészes cikksorozatban hívták fel a figyelmet arra is, hogy jelentős lehet a külföldi befolyás a magyar politikai életben. A Választás.hu adatai szerint
mintegy 90 ezer szavazókorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező külföldi él Budapesten.
A Budapesten élő, EU-s állampolgár, magyarországi lakcímmel rendelkező külföldiek szervezője, a Vote4 kör aktivistája, Vincent Liegey kulcsfontosságú lehet az ellenzéki összefogás háttérembereként. Őt a „nemnövekedés gazdaságtana" apostolaként emlegeti a balliberális gittegylet több médiaegysége, a mindennapi életben viszont egy biciklis vállalat vezetője, amely zöldségeket is kiszállít.
Eddig talán nem is olyan izgalmas a kép, ami kirajzolódni látszik, de érdemes kicsit mögé nézni.
Az egyébként Párizsból származó férfi volt felesége Szabó Rebeka társadalompolitikáért és környezetvédelemért felelős zuglói alpolgármester (közös videókban hirdették a zöldpolitika fontosságát és a közösségi javak megosztását),
az utóbbi időkben pedig a Vote4Budapest, illetve a Night Embassy of Budapest nevű szervezetek együttműködésével szervezett találkozót a hazánkban élő magyarok és baloldali jelöltek között az önkormányzati választások hajrájában.
Liegey tizenkilenc évvel ezelőtt érkezett Magyarországra
(tehát véletlenül éppen Fidesz-kormányzás alatt), és saját bevallása szerint „már a Keleti pályaudvaron" beleszeretett a fővárosba.
Ezután Budapest utcáin sétálva érezte meg „a közösségi kezdeményezések elindításához szükséges kreatív potenciált", és ha erről lefejtjük a cukormázat, akkor azt jelenti, hogy támadtak használható ötletei a jobboldali kormány elleni akciókhoz.
Tény, hogy hamar munkához látott: néhány év alatt már a hazai sajtóban is osztotta nagyszerű elméleteit.
Egyik kedvencünk 2016-ból való, amely a Soros-féle 444-nek adott interjúban olvasható:
Meg kell találni az egyensúlyt: újraszerveződni egyénileg, kollektívan és politikailag. Meg kell próbálni nem kapitulálni és kérdés nélkül együttműködni, beolvadni.
Talán nem véletlenül tűnnek ismerősnek ezek a szavak: az ellenzéki összefogás gondolata 2016-ban kezdett a Klubrádióban is vissza-visszatérő motívummá válni.
De nem csupán ebben van egyezés:
nagyon összecsengenek Liegey eszméi és az ellenzék által új Demszkyként magasba emelt Karácsony Gergely szolidaritás-autómentesség-ültessfát mantrája.
A mozgalmakat nemzetközi szinten a Wellbeing Economy Alliance (WEA) nevű szervezet köti össze, de létrejött olyan kutatói hálózat is, amely az alternatív gazdaságok lehetőségeit vizsgálja.
A WEA honlapján található információk szerint „adományokból" tartják fenn magukat (ez is igencsak ismerős szöveg), ezekből rendeznek több ezer fő részvételével konferenciákat, és végzik tevékenységüket a világ számos nagyvárosában, így Budapesten is.
Az sem mellékes, hogy
az OECD fórumán is képviseltetik magukat, amelyet „véletlenül" Soros György alapítványa, az Open Society Foundations (OSF) támogat lelkesen.
A Liegey által hirdetett tanok egyike a szolidaritás kultúrájának megerősítése, amellyel meg lehetne osztani a javakat a közlekedésben, a használt tárgyak adásvételében, a közös gyermekfelügyeletben. Az új épületek felhúzása helyett fontos lenne a meglévő lakások kihasználtságának fokozása is.
Minderről a LMP-hez kötődő Ökopolisz Alapítvány videójában is beszélt.
Mindez virágnyelven előadva persze kiválóan alkalmas a legfiatalabb választói generáció megszólítására, de ha a tényeket nézzük, akkor Liegey (és Berg meg a többiek) munkássága a legkevésbé sem a bicikliszerelés és zöldségszállítás forradalmasításában fog megmutatkozni, hiszen
tevékenységükkel egy nagyon is régi, posztkommunista „elitet", Gyurcsány Ferenc és Gyurcsányné hálózatát segítik – most például a fővárosi önkormányzati hatalomba.
Akik eddigi munkásságuk során (lásd az SZDSZ-MSZP-kormányokat, vagy a Gyurcsány-féle nagyvállalati elit tevékenységét) a legkisebb érdeklődést sem mutatták a fenntartható fejlődés és a környezetbarát életvitel iránt.
A PestiSrácok az oknyomozó riport folytatását ígéri.