Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nézzünk néhány példát! Gyurcsány Ferenc már 2004 őszi miniszterelnöki hivatalba lépése után megmutatta, hogyan is néz ki szerinte a baloldali költségvetési politika. Röviden összefoglalva a kormánya rendre túlköltekezett, jóformán mérték nélkül növelte a költségvetési hiányt és eladósította az országot. Olyannyira nem tudott bánni az ország pénzével a Gyurcsány-kormány, hogy már 2005 novemberében arról érkeztek a hírek, hogy mivel sorozatosan nem tettek eleget az államháztartási hiány leszorítására tett uniós ajánlásoknak, Magyarország uniós támogatásokat, kohéziós pénzeket veszíthet el, sőt súlyos pénzbírsággal is sújthatják.
Annyira nem sikerült kordában tartani a költéseket, hogy az egyébként az MSZP-SZDSZ-kormánnyal feltűnően vajszívű Európai Bizottság folyamatosan fenyíteni kényszerült Gyurcsányékat, akik viszont folyamatosan az euró bevezetésével hitegették a magyarokat.
A helyzet ráadásul odáig fajult 2006-ban, hogy májusban már egyre gyakrabban vetődött fel a megszorítások gondolata, aminek elismerését az akkor egy Szalay utcai ingatlan miatt polgári perre készülő Gyurcsány látványosan kerülte.
2006 májusában a köztévében érdeklődtek nála, hogy vajon bevezetik-e a későbbiekben a vizitdíjat, amiről egyre több pletyka látott napvilágot, de Gyurcsány nem válaszolt a kérdésre, helyette csak mellébeszélt. Arról a vizitdíjról beszélünk, amit az összeomló egészségügy miatt végül bevezettek, és ami nagyon keményen megsarcolta a magyarokat az egészségügyi ellátásért cserébe - végül ezt 2008-ban a Fidesznek sikerült visszavonatnia egy sikeres népszavazás után. Orbán Viktor egyértelműen elmondta:
itt nem reformot akartak Gyurcsányék, hanem egyszerű pénzbehajtást.
Május 26-án, egy hónappal az országgyűlési választások után a DK mostani elnöke, az MSZP akkor miniszterelnöke Balatonőszödön a szocialisták kihelyezett frakcióülésén megtartotta a hírhedt őszödi beszédét, amiben saját maga ismerte el, hogy
nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.
De a 2006-os választás után felálló második Gyurcsány-kormány nem aprózta el azt sem, ha választási ígéretek megszegésről volt szó. Gyurcsány Ferenc korábban számos alkalommal hangoztatta, hogy adócsökkentéssel, azon belül az áfa megvágásával, a fekete gazdaság visszaszorításával a gazdasági növekedéshez is hozzájárulhatnak. Ehhez képest az akkori új kormányprogramban kapásból új adók jelentek meg: emelkedett az áfa, drágult a gáz és a villany is, illetve szűkítették az adókedvezményeket is - köszönhetően annak, hogy már elképesztő mértékben, 8 százalék körül várták a költségvetési hiányt., mindez pedig egyenes úton vezetett a magyar gazdaság visszaeséséhez, amit Gyurcsánynak sikerült szűk két év alatt az egyik legsebezhetőbbé tennie.
2006 októberére olyannyira eszkalálódott a belpolitikai helyzet az őszödi beszéd miatt, különösen a szeptember 17-i MTV-székházfoglalás után, hogy az október 23-i tüntetéseken
Gyurcsány Ferenc és a rendőri vezetők a legvéresebb eszközöktől sem riadtak vissza a hatalom megtartása érdekében.
Hazugságbeszéd, a tüntetők megverése, gumilövedékek használata és szemkilövetés - és a DK mostani elnökében fel se merült, hogy ezután esetleg lemondjon az MSZP elnökségéről és a miniszterelnöki pozíciójáról.
Sőt, ilyen helyzetben jogosan merült fel a kérdés, hogy esetleg előrehozott választásokat kellene tartani, különösen azután, hogy október elsején a Fidesz mindent elsöprő önkormányzati választási győzelme után a MSZP-SZDSZ kormány támogatottsága is elillant, amire a végső pecsétet a már említett 2008-as vizitdíjas népszavazás tette. De a hatalom megtartása Gyurcsánynak mindennél fontosabb volt.
A kulturális életben abban a tekintetben jelentek meg Gyurcsány gondolatai, hogy 2007-ben Alföldi Albert MSZP-s képviselő fiát, Alföldi Róbertet nevezték ki a Nemzeti Színház igazgatójának. Mint sokan emlékeznek rá, a társulat Balikó Tamást szerette volna igazgatónak, de Balikó pályázatát a zsűri hiányosan kapta meg, rengeteg oldalt nem fénymásoltak le a bírálóbizottságnak. Minek is, hiszen az MSZP-SZDSZ kormány eldöntötte, hogy Alföldinek kell nyernie.
Visszatérve a gazdasági helyzethez: ebben az időszakban annyira tarthatatlanná vált a szocialista gazdaságpolitika, hogy maga Gyurcsány beszélt az államcsőd lehetőségéről, végül a gazdaságot egyedül
a 2008-ban felvett IMF-hitellel tudták életben tartani, illetve ennek volt köszönhető az is, hogy 66 százalékról 80 százalék fölé emelkedett az államadósság.
Ez a 20 milliárd eurós, tehát akkori árfolyamon 5400 milliárdos forintos kölcsön elképesztő terhet rótt a magyarokra. Érzékeltetésképpen, ennyi pénzből a kínai nagyfalhoz hasonló hosszúságú autópályát lehetett volna építeni, vagy elvihettük volna a négyes metrót Szolnokig. Magyarországot leminősítették a hitelminősítők, a befektetők hátrálni kezdtek, nem vették a magyar kötvényeket.
A Gyurcsány-korszak, a maga hazugságaival, rendőri erőszakával, adóemeléseivel, az emberek devizahitelbe hajszolásával
2009 áprilisában véget ért, a DK mostani elnöke, egyúttal Karácsony Gergely valódi főnöke megbukott.
Eleinte úgy tett, mint aki logikusan háttérbe kíván vonulni, lévén személye vállalhatatlanná vált. Az MSZP-n belül ugyanakkor egy új irányvonal kialakításával próbálkozott, és 2010 októberében megalakította a szocialistákon belüli platfromját, amit Demokratikus Koalíció Platform néven ismertünk meg. Gyurcsány Ferenc pedig, mint később kiderült, újabb ordas hazugságba kezdett:
kijelentette ugyanis, hogy nem fog új pártot szervezni.
Ehhez képest később saját pártját is megpuccsolva, a platform tagjai a mérhetetlen Demokrata Pártot átalakítva 2011 novemberében létrehozták az immár pártként funkcionáló Demokratikus Koalíciót.
Azt a Demokratikus Koalíciót, aminek a 2019-es európai parlamenti választásokon sikerült a legerősebb ellenzéki párttá válnia, és ebből következően a legfajsúlyosabb támogatóvá válnia a papíron az MSZP-Párbeszéd színeiben induló Karácsony Gergely mögött. Azaz, Gyurcsány ténylegesen is az ellenzék vezetője lett.
Gyurcsány Ferenc ugyanakkor nem az az ember, aki lemondana a hatalomról bárki más kedvéért. Olyannyira nem, hogy az ellenzéki főpolgármester-jelölti előválasztáson is mindent elkövetett azért, hogy megpuccsolja Zugló akkori botránypolgármesterét. Elindította ellene a politikailag teljesen tapasztalatlan bukott tévést, Kálmán Olgát, az ATV-n pedig kerek-perec kijelentette, hogy nem hisznek Karácsony győzelmében.
A Gergő mögül elment a támogatás az utóbbi hónapokban... Ez nem jó, nem hiszünk abban, hogy győzni fog!
- fogalmazott a DK elnöke. Miután Karácsonynak mégis sikerült megnyernie az előválasztást, Gyurcsány gyorsan kézbe vette a saját bevallása szerint is gyengekezű jelöltet és elkezdte irányítani. Az önkormányzati választás után pedig nem habozott benyújtani a számlát.
Karácsony Gergely ugyanis elfoglalta a főpolgármesteri irodáját, de máris elfelejtheti azt az ábrándját - ha volt ilyen egyáltalán -, hogy akár kicsit is ő irányíthatja a Városházát. Az elmúlt napok hírei megmutatták, hogy Gyurcsány Ferenc bukott katonái élén bevonul a hivatalba, és mostantól ő diktál. Ahogy azt két cikkben is megmutattuk (ebben és ebben), a bukott miniszterelnök kivétel nélkül olyanokat hoz magával, akik a Gyurcsány-kormány alatt közreműködtek az ország, és így Budapest tönkretételében, eladósításában. Karácsonynak nem lesz új a szerep, karrierjét Gyurcsány beosztottjaként kezdte, és most úgy is folytatja. Vasárnap nem Karácsony, aki egy közepesen erős embernek is képtelen nemet mondani, hanem valójában Gyurcsány Ferenc kapta kezébe Budapestet. És most már azt ígéri, hogy gondolatai ott lesznek a Városházán. Hitelfelvétel, adóemelés, adósságok, balliberális ideológiai háború. Erre lehet számítani.
