Küzdelem a harmadik üzemelő EPR helyért

A kínai Guangdong tartományban lévő Taishan Atomerőmű második, francia EPR típusú atomerőművi blokkja 2019. szeptember 7-én megkezdte a kereskedelmi üzemét. Ez újabb mérföldkő a kínai atomenergetika történetében, amely jelzi, hogy a második blokk biztonságos üzemeltetéséhez szükséges valamennyi feltétel teljesült, mindössze 9 hónappal az első, ugyanilyen típusú egység üzembe helyezése után. A dolog pikantériája, hogy az európai fejlesztésű EPR típusú blokkok először nem Európában, hanem Kínában álltak üzembe.

A Taishan Atomerőműben két, egyenként 1750 MW villamos teljesítményű EPR típusú blokk épült, ami az energiaszektorban a legnagyobb együttműködési projekt Kína és Franciaország között. A két új egység éves szinten képes akár 24 TWh szén-dioxid-kibocsátás-mentes villamos energiát szolgáltatni a kínai villamosenergia-hálózatnak. Ez a mennyiség 5 millió kínai felhasználó éves villamosenergia-fogyasztásának felel meg és éves szinten 21 millió tonna szén-dioxid kibocsátását előzi meg, ezzel is elősegítve a globális klímavédelmi célkitűzések teljesítését.

A kínai Taishan Atomerőmű Forrás: edfenergy.com

Az első EPR típusú blokk építése Finnországban, az Olkiluoto telephelyen 2005-ben kezdődött meg és várhatóan 2020 nyarán kezdheti meg a kereskedelmi célú villamosenergia-termelést. Ugyanilyen típusú blokk lesz a Franciaországban épülő Flaman¬ville–3 is. Ez az új atomerőművi blokk 2022 végén kezdheti meg a működését. Az Egyesült Királyságban, a Hinkley Point C projekt keretében – szintén ilyen típusú EPR blokkból – kettő fog megépülni, amelyek közül az első egység építése már tavaly kezdetét vette. A kérdés már csak az, hogy melyik országban fog elkészülni az újabb EPR típusú blokk, elcsípve ezzel a „virtuális" harmadik helyezést a két, Kínában már üzemelő egység után.

Kína élenjáró az új blokkok építésében

Kína nagyon ambiciózus tervekkel rendelkezik új atomerőművi projektek tekintetében. Jelenleg ugyanis ez az ország építi a legtöbb új blokkot. A világszerte épülő 52 új egységből 9 itt valósul meg, ráadásul a jövőben több mint 210 új blokk megépítésével és beüzemelésével számolnak. Az országban csak 2016 és 2019 között 17 új atomerőművi blokk kezdte meg a kereskedelmi üzemét. 2020 végéig pedig újabb 8 kínai egység állhat a villamosenergia-termelés szolgálatába.

Fókuszban a Westinghouse

Érdekes adalék, hogy a Kínában épülő blokkok különböző típusúak, ezáltal pedig a saját iparukat is ütemesen fejlesztik a külföldi technológiák tapasztalatait alapul véve. Jelenleg például már négy Westinghouse AP1000 típusú üzemel az országban. Tavaly június végén a világ első Westinghouse AP1000 típusú atomerőművi blokkja, a kínai Szanmen-1 egység sikeresen csatlakozott a villamosenergia-hálózatra, ami szintén jelentős mérföldkő volt az atomenergetika történetében. A 1157 MW villamos teljesítményű Szanmen-1 atomerőművi blokkot még 2009 áprilisában kezdték el építeni és 2018. szeptember 21-én állt kereskedelmi üzembe. Ez lett az első olyan blokk a négy AP1000 típusú egység közül, amely biztonságos, megbízható és környezetbarát villamosenergia-termelést fog biztosítani a következő 60 évre.

Szanmen 1-2. atomerőművi blokk Forrás: SNPTC

A telephely második, ugyanilyen blokkja november 5-én, a Haiyang Atomerőmű két AP1000 típusú blokkja pedig tavaly október 22-én, illetve 2019. január 8-án kezdte meg a kereskedelmi üzemét.

Fókuszban a Roszatom

A Paks II. Atomerőművet építő Roszatom több más ország mellett Kínában is számos új atomerőművet épített és épít jelenleg is. A kínai Tianwani Atomerőműben jelenleg már négy orosz, VVER-1000 típusú blokk üzemel, az utolsó, negyedik egység tavaly december 22-én kezdte meg a kereskedelmi üzemét. A kínai-orosz atomenergetikai együttműködés tovább folytatódik, ugyanis idén márciusban például a Tianwani Atomerőművi telephelyen megépítendő 7. és 8. számú, 3+ generációs, VVER-1200 típusú blokk építéséről szóló fővállalkozói szerződést írt alá a két fél. Emellett idén nyáron a kínai Xudabao Atomerőmű területén építendő, szintén orosz tervezésű VVER-1200 típusú 3-as és 4-es blokk létesítéséről állapodott meg a két ország.

A Kínában kereskedelmi üzembe lépő újabb és újabb blokkok azt jelzik, hogy az ország – a világ más országaihoz hasonlóan – reálisan és szakmai alapon felismerte: a dinamikusan fejlődő gazdaság és a lakosság folyamatosan növekvő villamos energia iránti igényét a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célokat is szem előtt tartva atomerőművekkel és megújuló energiaforrásokkal lehet a leghatékonyabban kielégíteni, bár emellett a szénerőművi termelés továbbra is számottevő szerepet tölt be Kínában.

Hárfás Zsolt
energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
Urántoll-díjas, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője