Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Magyarországon minden tizenkettedik kisbaba kis súllyal vagy koraszülöttként jön világra. A kisbabák egy része nem ott születik, ahol korszerű intenzív kezelést tudnak biztosítani számukra, így a szállítást biztosítani kell részükre.
A 2000 gramm alatti babák esetében különösen gondos, azonnali intenzív ellátásra van szükség.
Egyes intenzív centrumokban nincs lehetőség a géppel lélegeztetett 800-1000 grammos koraszülöttek speciális vizsgálatának elvégzésére, ezért a vizsgálatokra szállításnak kiemelkedő jelentősége van.
A kisbabák életének első pillanataiban a legkisebb ellátási hiányosság is helyrehozhatatlan és maradandó károsodást okoz,
amely kiterjedhet a látásra, hallásra, mozgásszervei fejletlenségre, a szellemi visszamaradásra.
Az M5: Ez itt a kérdés című műsora is csatlakozott a nemes cél érdekében indított kampányhoz. A november 19-i adás hatásosan kezdődött. Láthattuk, amint egy ápoló egy pici babával a kezében a többiekhez rohan. Körbe veszik a kicsit és egy csövet helyeznek a szájába, miközben az életfunkcióit vizsgálják.
Mindent megtesznek azért, hogy életben maradhasson egy kis élet, amely korábban érkezett a világra, mint ahogy kellett volna neki.
Aztán meglátjuk, hogy egy testvérkéje is van. Niki és Mira történetét örökítette meg egy 2014-es, koraszülöttekről szóló dokumentumfilm. Ezzel a felvétellel kezdődött a keddi műsor, amelybe három vendéget hívtak meg.
Dr. Fogarasi-Grenczer Andreának egészségügyi szakdolgozóként indult a pályafutása. Elmondta, hogy sok koraszülöttel találkozott, aztán az élet úgy hozta, hogy személyesen is át kellene élnie, milyen egy ilyen pici édesanyjának lenni. 2002-ben 26 hétre 760 grammal született meg első gyermeke, Mátyás.
Azok a dolgok, amiket én addig megtanultam, komollyá, élesség váltak az életemben és onnantól kezdve személyesen tapasztalhattam meg azt, hogy mit jelent koraszülőnek lenni, mit jelentenek a küzdelmek, és később ezt a szakmámba vissza is forgattam"
- kezdte a beszélgetést a Semmelweis Orvostudományi Egyetem docense.
Dr. Sipos Lilla, az ELTE Pszichológiai Intézetének pszichológusa, a műsor második vendége elárulta, hogy még egyetemi hallgatóként csatlakozott be abba a követéses, koraszülött gyermekek fejlődését vizsgáló kutatásba, amelyet Dr. Kalmár Magda vezetett.
Annyira megtetszett neki a téma, hogy később ebből doktorált.
Dr. Somogyvári Zsolt, a Peter Czerny Alapítvány szakmai vezetője pedig arról beszélt, hogy már a kezdet kezdetétől a koraszülött csoport vonzotta. Az első munkahelyén is koraszülöttekkel foglalkozott és ez 40 éve nem változott.
Mint a Perinatális Intenzív Centrumban dolgozó orvos szembesültem azzal, hogy a szállítás nincs megoldva. Ennek kapcsán a Peter Czerny Alapítványi mentőszolgálatot 31 évvel ezelőtt szerveztem meg és azóta is ebben dolgozom maroknyi csapatunkkal, negyven kollégával és látjuk el Közép-Magyarország koraszülött sürgősségi ellátási feladatait"
- tette hozzá a gyerekgyógyász, az Ez itt a kérdés harmadik vendége.
Az Alapítvány az elmúlt 29 és fél év alatt 90 kórháznak nyújtott éjjel-nappal elérhető segítséget Közép-Magyarországon a fővárost övező 130 kilométeres sugarú körben, ahol mintegy 4,5 millió lakos él.
Az elmúlt évtizedekben több mint 79 ezer koraszülött és beteg újszülött mentését és szakszerű szállítását végezték.
Légzészavar miatt több mint 16 ezer esetben kellett mesterségesen, lélegeztető géppel támogatni a babák légzését,
újraélesztést több mint 1400 alkalommal végeztek.
Miután mindenki elmondta, hogyan kötődik a koraszülöttekhez, arról beszélgettek, hogy
Magyarországon ma nagyjából minden tízedik szülés koraszülés.
Dr. Sipos Lilla kifejtette, minél fejlettebb egy ország, annál kisebb ez az arányszám és szerinte a magyar arányszám nagynak tekinthető, aminek elsősorban szociális, anyagi okai lehetnek. Ugyanakkor a szám alakulásában fontos az anya táplálkozása, számítanak a higiéniás körülmények és azok a szokások, amelyek az egészség megtartásával kapcsolatosak.
Ezen kívül más tényezők is hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az arányszám még emelkedik is, például az egyre gyakoribbá váló ikerszülés a mesterséges megtermékenyítések kapcsán, az egyre kitolódó, gyermeket vállaló életkor, illetve a mesterséges terhesség megszakítások is rizikótényezőt jelentenek"
- magyarázta.
Vagyis az a nő, akinek volt abortusza, hajlamosabb arra, hogy koraszülése legyen.
Emellett nem elhanyagolható tény, hogy az arányszám nem egységes az országon belül. Vannak olyan megyék, amelyekben sokkal nagyobb a koraszülések arányszáma. Az Észak-Magyarországi régióban, pl. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Hevesben, Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Borsod megyében, de a dél-dunántúli Somogy megyében is.
A szám valóban összefügg a szociális helyzettel, de az anyák életkorával is, ugyanis nagy rizikófaktor az, ha az anyák 18, 19 éves koruk előtt vállalják az első gyermeküket vagy éppen későn. 35-40 éves koruk után egyre többen vállalnak várandósságot"
– tette hozzá a SOTE docense.
Dr. Fogarasi-Grenczer Andrea kiemelte, hogy az anyák életmódja is rendkívül fontos tényező. Az is számít,
ha valaki kevesebbet táplálkozik, és több koffeint fogyaszt,
de ilyen például az alacsony testtömegindex, vagyis az alultápláltság is. Majd arról beszélt, hogy koraszülésekben
kiemelkedő szerepe van az anyai dohányzásnak.
Arra emlékeztette a többieket, hogy általában a dohányzó várandósok a már említett megyékben nagyobb arányban fordulnak elő az országos adatok szerint.
A legjobb kezekben
Szuhi Zsuzsanna, a dokumentumfilmes felvételről beszélt arról, hogy a forgatás alatt több felemelő pillanatot is átélt a stáb, hiszen a kameráik előtt mentettek meg életeket a kórházban. Majd hozzátette, hogy az ő kisfia is koraszülöttként látta meg a napvilágot és éppen arra az osztályra került, ahol az édesanyja forgatott korábban. A filmes megnyugodott, mert tudta, hogy a legjobb a kezekbe került.Ezután felmerült a kérdés, hogy mikortól megmenthető egy koraszülött élete. A gyermekgyógyász elárulta, hogy ez változott az elmúlt időszakban.
„Én a pályám nagy részén úgy éltem, hogy hivatalosan az életképesség határa a 28-ik várandóssági hét és úgy durván az 1000 gramm volt. Most ott tartunk, hogy
a 24-ik betöltött hét és a 400-450 gramm az életképesség határa.
Magyarországon az a szabály, hogy ha a 24-ik hét alatt születik meg a baba, és életjelenséget mutat, akkor ugyanazt meg kell, hogy kapja, mint egyébként a 24-ik hét felett. Ez a sürgősségi ellátást, a koraszülött mentést, szülőszobán dolgozók munkáját megkönnyíti, mert így nem kell gondolkozni, nem kell mérlegelni, mérlegelni majd később kell" - mondta Dr. Somogyvári Zsolt, majd arról beszélt, hogy a legújabb hírek szerint
Svédországban egy 22-23 hétre született kisbabának ma már ugyanolyan esélyei vannak, mint annak, aki Magyarországon a 25-26-ik héten született.
A gyerekgyógyásztól Sipos Lilla vette át a szót, aki megemlítette, hogy a koraszülöttek éretlen idegrendszerrel születnek. Olyan ingerek érik őket, amelyek az ő idegrendszerüknek idegenek, miközben olyan ingereket nem kapnak meg, amiket megkapnának, ha még mindig az anyaméhben fejlődnének.
Ez egy eltérő út, amin ők járnak. Olyan fájdalmas beavatkozások, tűszúrások történnek, amiket egy éretten született kisbaba nem él át. Az örökös fények, hangok, zajok, amiben van, megint csak nem érne őt, ha a méhben fejlődne"
- fejtette ki, majd hozzátette, hogy a méhben lévő magzatvízben az idegrendszer folyamatosan mozgásban van, „himbálódzik".
Képzeljük el, hogy az anya csak feláll és leül. Még öt perccel később is himbálódzik a baba, ettől érik az idegrendszere"
- magyarázta, majd hozzátette, hogy ezzel szemben az inkubátorban egy helyben fekszik a kicsi, bár már feltalálták a mozgó változatot.
A Peter Czerny Alapítvány vezetője ehhez annyit tett hozzá, hogy a legjobb inkubátor az édesanya és az édesapa, aki a mellkasán tartja és „kenguruztatja" a babát.
Az intenzív kezelés alatt valóban vannak fájdalomingerek, de folyamatosan elszenvednek stressz ingereket is"
- mondta a gyerekgyógyász, majd hozzátette, hogy az éberségi állapotok egy koraszülöttről is leolvashatók és mindegyikben másfajta gondoskodást igényelnek. Példaként megemlítette, hogy a legmegnyugtatóbb ingerek is feleslegesek, ha mondjuk a kicsi mélyen alszik.
A kenguru-módszer, vagyis az, hogy ott van a kicsi a szülő mellkasán, azért nagyon jó, mert az anya, apa ezt a nagyon pici beteg kisgyereket monitorizálja közben. Hogy ha kihagyna a légzése, észrevenné, és kicsit megsimogatná, ez a fizikális inger pedig elég ahhoz, hogy megint vegyen levegőt egy ilyen gyengécske baba"
- tette hozzá, majd elárulta, hogy a módszer Afrikából és Argentínából indult, ahol a professzor szerint
elég volt két fél tégla a koraszülött ellátáshoz.
Azt mondták az 1000-1500 grammos babánál, hogy a család ossza be, feküdjön be mindig egy ember az ágyba, a ruhájukba csináltak egy spéci kis ruhát. A két fél tégla meg arra kellett, hogy a vaságyat kicsit följebb rakják a fejüknél. Így a nap 24 órájában volt egy szeretet adó, figyelő, biztonságot nyújtó személy a baba körül. Ez lehetett nagypapa, nagymama, anyuka, apuka, ahogy hozta az élet"
- magyarázta.
Dr. Fogarasi-Grenczer Andrea ezt annyival egészítette ki, hogy a szülőknek azért van óriási szerepe a koraszülöttek intenzív ellátása során, mert az idegrendszer fejlődésébe az is beleszámít, hogy mindig más személy az, aki hozzányúl, más érzülettel, érzelemmel, esetleg más mozdulattal.
Ha a szülő folyamatosan jelen van, akkor képes arra, hogy mindig hasonló módon közelítsen hozzá, tehát ő állandóságot jelent a baba életében"
- magyarázta.
Hosszú volt az út
Felvételről megismerhettük a 16 éves Fogarasi Mátyást, a SOTE docensének fiát, akit 5 hónapos korában engedtek haza a kórházból azzal, hogy nem sok esélyt adnak neki a hosszú életre. Megtudhattuk, hogy édesanyjával hosszú és nagyon nehéz utat tettek meg együtt. Több műtéti beavatkozás után fejlesztő pedagógusok foglalkoztak a fiúval, miközben a családja végig mögötte állt. A kéttannyelvű angol és informatika szakgimnáziumba járó Mátyás biztos háttérként tekint a rokonaira, akire mindig számíthatott. Elárulta, hogy szabadidejében olvasni és kirándulni szeret és belekezdett egy regénybe, mert az írás sokat jelent neki. Emellett küldetése is van. Koraszülöttként feladatának tekinti, hogy sorsközösséget vállaljon és reményt adjon azoknak az édesanyáknak és családoknak, akiknél ideje korán érkezik a legfiatalabb családtag.„A saját intenzív ellátásom során, amikor először mondták, hogy megnézhetem a kisfiamat, annyira hosszú volt az az út, pedig az intenzív osztályon belül pár métert kellett megtenni,
de úgy éreztem, hogy soha nem érek oda.
És akkor először megnyugodtam, mert amilyen inkubátorok mellett elmentem, 1000 gramm körüli gyermekek voltak benne, néztem, hogy itt nincs is nagy baj, mindenki olyan szép és kerek, csak kisebb a kelleténél. És amikor elérkeztünk az ő inkubátorához, lesújtó volt a látvány. Alig láttam valamit. Egy párás felhőben feküdt, és különböző eszközök, ahogy rögzítve voltak a fején... úgy nézett ki, mint egy magzat" - emlékezett vissza a SOTE docense, Mátyás édesanyja, majd hozzátette, hogy gyakorlatilag az állán kívül semmit sem látott a saját kisfiából.
Erre Dr. Somogyvári Zsolt úgy reagált, a legnagyobb gond az, hogy a szervek még nem fejlődnek ki rendesen.
„Ami leginkább a központban áll az a légzőszervnek az éretlensége, a tüdőhólyagocskák még nem alakulnak ki, csak egy kis vezetéken keresztül veszi, cseréli a gázt és
lényegében az idegrendszer sem fejlődött ki.
Hihetetlen perspektívák vannak még nyolc-tíz hét alatt vagy egy extrém súlyúnál akár 15-16 hét alatt abban, hogy milyen struktúráknak kell még kifejlődnie és természetesen a többi szerv sem érett még. A mi dolgunk az, hogy az életfunkciókat rendezzük, a lélegeztetést megoldjuk és utána a szövődményektől megkíméljük" – mondta a gyerekgyógyász, majd hozzátette, hogy
gyakran begyullad a tüdejük és a szemüknek sem tesz jót a fény és a levegő oxigéntartalma sem.
Mind a kettőt megpróbálják kiküszöbölni. A tüdőbetegséget például azzal, hogy nem „invazívan" lélegeztetik, a szem esetében pedig egy úgynevezett telemedicinás távszűrést alkalmaznak, amelyben egy kiképzett czernys nővér felveszi az ideghártya-képet, amit interneten továbbít a szemorvosnak, hogy amikor kell, az megoperálhassa. Ezután a koraszülöttek értelmi fejlődése is szóba került.
„A koraszülöttség nem betegség, ez egy rizikótényező, amely valószínűsíthet lemaradást, különösen akkor, ha mellé ténylegesen betegség társul. Fontos megkülönböztetni, hogy vannak beteg koraszülöttek és vannak az egészséges koraszülöttek, akik éretlenek. Összességében azt mondhatjuk el, hogy
az intelligenciájuk ugyanúgy a normál övezetbe esik, mint az éretten született gyerekeknek.
De ha összehasonlítjuk őket, még akár úgy is, hogy a szocio-ökonómiai státuszukat, az anyagi helyzetét a családnak kiegyenlítjük, mivel tudjuk, hogy a szegényebb rétegek között nagyobb az előfordulása a koraszülésnek, még úgyis lemaradást mutatnak azért a normál övezeten belül" - magyarázta a pszichológus, majd rögtön kiegészítette azzal, hogy ez a megállapítás kizárólag csoport szinten igaz,
egyes esetekben óriási különbségeket tapasztaltak.
Bizonyos koraszülöttek teljes mértékben felzárkóznak és megkülönböztethetetlenné válnak az időre születettekhez képest, míg más koraszülöttek lemaradnak. Az érdekes az, hogy a kezdeti biológiai rizikó nem magyarázza meg kellőképpen azt, hogy kiből lesz tünetmentes gyermek, felnőtt és kinél lesz valamilyen lemaradás"
- mondta dr. Sipos Lilla, majd hozzátette, az értelmi fejlődésben nagyon fontos, milyen érzelmi környezetben nevelkedik az a gyermek.
Arról is beszélt, hogy a koraszülés mindkét szülőnek trauma, egyfajta sokk, mert olyan helyzetbe kerülnek, amelyben a legrosszabbtól kell tartaniuk, de a legjobb is bekövetkezhet.
Még az orvos sem tud választ adni nekik a legfontosabb kérdésükre, hogy mi lesz holnap a gyermekükkel"
- magyarázta.
Szerinte ezzel kell szembesülniük először, ez az első feladatuk. A második az, hogy ha a kicsi életben marad, akkor újra tudjanak hozzá kapcsolódni, ha pedig meghal, az veszteség, gyász. A harmadik feladatuk az, hogy megtanulják, hogy milyen igényeik vannak a koraszülött gyermeküknek.
A műsorból kiderült, hogy amikor az intenzív ellátás után a szülők hazaviszik a kisbabájukat, milyen eszközökkel tudnak felkészülni az ellátásukra,
mert előfordulhat, hogy azonnal be kell avatkozni.
Jó, ha van otthon légzésfigyelő, otthoni monitor a kiságyban, és minden olyan ápolási, gondozási eszközre szükség van, ami az időben érkezetteknél. A SOTE docense szerint többször használják ezeket a koraszülötteknél majd elárulta, hogy ők nem voltak átlagos helyzetben a kisfiával, mert Mátyásnak oxigénpalack is kellett.
Pákozdi Richárd mentőápoló a Peter Czerny Alapítvány oszlopos tagjaként az életét tette fel arra, hogy mindig pici életet megmentsen. Ma már a fia vele dolgozik. Az ő történetét is megismerhettük felvételről.
A tudomány fejlődik, a műszerezettség, egyre ritkább az, hogy elveszítünk babát, nyilván ennek a feldolgozása nem egyszerű, ki nehezebben, ki könnyebben dolgozza fel, mindenkinek megvan erre a saját módszere"
- mondta a magát abszolút pozitív beállítottságúnak nevező mentőápoló.
Ezután a műsorvezetőtől megtudhattuk, hogy az első felajánlások már beérkeztek a közmédia Jónak lenni jó akciójára olyan hírességektől, mint Jean-Paul Belmondo vagy José Cura és bárki csatlakozhat hozzájuk tárgyi felajánlásokkal, a 13600-as vonalon, a 04-es mellék megadásával vagy SMS-ben a 04-es kóddal.
Ezzel 500 forinttal segíthetik a koraszülött mentésre létrejött alapítvány munkáját,
amelyet 1996-ban a Gyorssegély című műsor már bemutatott a nézőknek.
A 23 évvel ezelőtti felvételen egy inkubátorban fekvő pici babát tolnak a folyosón. Feltűnik, hogy Dr. Somogyvári doktor úr is köztük van. Eközben a narrátor elmondja, hogy amikor elkezdték a munkát a szó szoros értelemben csak hitük volt. Hittek abban, hogy az életveszélyesen korán születettek közül sok megmenthető abban az esetben, ha van egy olyan rohamszolgálat, amely azonnal tud nekik segíteni.
A Peter Czerny Alapítvány 1989 óta működik.
Az éjjel-nappal üzemelő szolgálat létrehozására azért volt szükség, mert már ekkor minden tízedik kisbaba kis súllyal vagy koraszülöttként jött a világra, és azért, mert a leggondosabb szülészeti kezelés mellett sem mindig ott születtek a kisbabák, ahol a korszerű intenzív kezelést biztosítani tudták. Azért jött létre, mert a géppel lélegeztetett 800, gyakran 1000 grammos koraszülöttek speciális vizsgálatának elvégzésére az intenzív centrumokban nem volt lehetőség. A műsor részletből az is kiderült, hogy
7 év alatt 10 ezer életet mentett meg az alapítvány, amely adományokból él.
Az alapítvány elnöke visszaemlékezett a kezdetekre. Elárulta, hogy a pályaválasztását befolyásolta az a sok tehetetlenség, amit tapasztalt.
A nyolcvanas években még a II. gyermekklinikán dolgoztam, amikor az egyik éjszaka ügyeletben, az üvegajtó mögött megjelent két ember sziluettje. Tartottak egy dobozt, és abban volt egy alig élő baba. Ügyeletesként nekem őt valahogy életben kellett tartani és megóvni a szövődményektől. Akkor formálódott meg bennem, hogy kell egy koraszülött mentőszolgálatot szervezni, és végül is ez több tényező kapcsán sikerrel járt, tehát ez egy meghatározó élmény volt"
– mondta Dr. Somogyvári Zsolt és arról is beszélt, hogy az első három hónapban a gépkocsit is ő vezette. Eközben a nővér egy másik híres gyerekgyógyász Dr. Rónaszéki Ágoston, az orvos pedig az a Dr. Nobilis András volt, aki később a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Neonatológiai Intenzív Osztályának vezetője lett. Mindannyian a klinikai ügyelet mellett vállalták a feladatot.
„Autót kellene cserélni, lélegeztető gépet, beépíteni egy új típusút, monitorokat venni, minden elhasználódik, miközben egészen elképesztő összegek vannak. Egy autó ma már 35-40 millió forintba kerül, amikor már koraszülött mentő a hőszigeteléssel, a zajszűréssel, a hidraulikával, mindenféle vibrációmentesítővel, amibe aztán bekerülnek 8-10-12 milliós készülékek, mint az inkubátor vagy a lélegeztetőgép, ami szintén 10 millió fölött van.
Tehát praktikusan egy ilyen guruló intenzív osztály, amit az utcán látnak rózsaszín-kék színben, olyan 60-70 millió forint körüli értéket jelent.
13 évenként le kell cserélni, az a szabály és hát van 7 autónk, ezt a 7 autót átlagosan 2 évente kell cserélni, ami egy hihetetlen nagy feladat" - mondta zárásként a Peter Czerny Alapítvány elnöke, aki várja a felajánlásokat a Közmédia Jónak lenni jó kampányában.
Az orvos korábban arról beszélt, azért fontos az adománygyűjtési akció, mert a közhasznú szervezet az állami támogatás mellett nem nélkülözheti a jótékonyságból befolyó adományokat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy még jobban tudják a munkájukat ellátni.
Amikor a közmédia a munkánkról hírt ad, a koraszülöttmentés speciális helyzetéről tudósít, jobban megértik az emberek, hogy például a mentőautóink miért mennek lassabban az utcán akkor is, ha szirénáznak és megértik, hogy egy 400-500 grammos baba milyen speciális ellátást és odafigyelést, milyen csapatmunkát igényel"
- fogalmazott.
Mentsen életet Ön is! Segítsen az alapítványnak, hívja a
13600-as szám 04-es mellékét vagy küldjön SMS-t erre a számra a 04-es kóddal!
Minden mozdulat 500 forintot jelent a nemes célért küzdő alapítványnak, egy pici, magyar babának pedig valódi esélyt az életre.
