Akkor most ki a hazaáruló? – egy asztalhoz ült a fideszes Dömötör Csaba és a momentumos Hajnal Miklós, akik többek között a Nélküledről, nemzetpolitikáról, gazdasági kérdésekről, a választási eredményről és a fociválogatott Eb-esélyeiről is beszélgettek.
Szeretném neked jelezni, hogy tetőtől talpig "összegyurcsányoztátok" magatokat
– jelenti ki Dömötör Csaba a Momentum korábbi ígéreteivel és a mostani politikájával kapcsolatban.
Hajnal Miklós pedig úgy véli: a politikai kultúrára nézve rendkívül káros a Fidesz által gerjesztett hazaárulózás.
Az Első karaktert ezúttal Szalai Laura jegyzi, aki a női politikusok „elférfiasodásáról" írt, továbbá arról, hogy a honanyák ezzel miért hiteltelenítik magukat.
Parlamenti tudósítássorozatuk e heti részében Rózsa László (65, Békásmegyer, nyugdíjas) Szabó Tímeától kezdve Szabó Tímeán keresztül egészen Szabó Tímeáig terjedően számol be a Tisztelt Házban történtekről.
A budafoki riportban bemutatják,
hogyan esett egymásnak helyben az ellenzéki összefogáson belül kisemmizett MSZP és az összekovácsolódott DK-Momentum,
miként szerzett magának többséget az ugyan állva maradt, de eredetileg kisebbségi vezetés elé néző fideszes polgármester, és hogyan árulja el helyi prominenseinek küzdelmét az országos MSZP.
A Mályvavirág Alapítvány azért dolgozik, hogy megkönnyítse a daganatos nők betegútját és javítsa életminőségüket. A civil szervezet most az európai vérkeringésbe is bekerült, vezetője két éven keresztül huszonöt ország félszáz betegszervezetét irányíthatja.
Tojásleves, káposztás tészta, főtt hús meggymártással és darával, csokiöntetes piskótakocka – csak néhány tipikus étel, amely generációk menzaélményét határozta meg. A most iskolába járó gyerekek tányérjára már sokkal egészségesebb ebédek kerülnek.
A Mandiner utánajárt a menzareform eddigi eredményeinek.
A modern progresszió a fogyaszthatóságig semlegesített értékválasztását akarja rákényszeríteni a valóságra Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint „A mi életmódunk, az, amit mi az életről helyesnek gondolunk, átfogó támadás alatt áll."
Advent első vasárnapja alkalmából Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke
az ünnep és a hétköznapok megkülönböztetésének szükségességéről ír.
A Külhon rovatban Miskolczy Ambrus történésszel olvasható egy beszélgetés a Vasgárdáról, arról, hogy a román politikai és ideológiai mozgalomnak kik voltak a fő ellenségei, és mit jelentett az erdélyi magyarság számára.
Keleten a helyzet változatlan – Maráczi Tamás helyszíni riportja Kelet-Ukrajnából, a befagyott orosz–ukrán konfliktus határzónájából, ahol az életet a mai napig a Moszkva és Kijev között öt éve tartó katonai-politikai kötélhúzás határozza meg.
Vajon le tudja-e vezényelni Abij Ahmed az afrikai kontinens talán legfontosabb politikai, társadalmi és gazdasági átalakulását Etiópiában? Marsai Viktor (NKE; Migrációkutató Intézet, kutatási igazgató) helyszíni riportjában bemutatja, hogy milyen nehézségekkel küzd az ősi múltú, bonyolult jelenű kelet-afrikai ország, és milyen feladatok várnak a Nobel-békedíjjal kitüntetett fiatal miniszterelnökre.
Estefán Zsolt, a Hír TV külpolitikai szerkesztője a hongkongi demokratizálódás nehézségeiről ír véleménycikkében.
A múlt év vége óta tapasztalható ellenzéki akciók az Országgyűlésben a magyar parlamentarizmus történetének egy kevéssé dicsőséges korát idézik fel: az első világháború előtti nagy obstrukciók idejét a parlament szégyenkorszakaként is emlegetik. Precedens rovat e heti cikkében rávilágítanak arra, hogy a mai és a dualizmus kori helyzet között számos párhuzam áll fenn.
Smuk Péter, az NKE dékánja ezen a héten az ombudsmani nyilvánosságról, annak jelenlegi hiányáról ír publicisztikájában.
Makronóm rovatban exkluzív interjút olvashatnak John Perkinsszel, az országokat eladósító multik módszereit bemutató kötet amerikai sztárszerzőjével.
A Meta rovatban Böszörményi Nagy Gergely a digitális médiáról ír egy finn médiaguru könyve alapján, rámutatva: csak látszat, hogy az emberi civilizáció virtuális korba lép.
Kozmutza Flórát a legtöbben József Attila és Illyés Gyula élettörténetein keresztül ismerik, holott saját jogán is komoly pályát futott be a gyógypedagógia területén. A Feminens rovatban lányával, Illyés Máriával szólalnak meg.
Budapesti történetek kisrovatban ezúttal egy egyáltalán nem nosztalgikus utazásra invitálják az olvasót az IKV emlékezetébe.
Veszprémy László Bernát jegyzetben teszi fel a kérdést, hogy meddig relativizálható a vörös- és a fehér terror.
Az Élet rovatban a lírai hangvételű, a kászoni paraszti kultúrát bemutató filmet, az Ott legbelül dal van című alkotást mutatják be, amelynek premierjén a Dunatáj Alapítvány alkotói szólalnak meg. „Aki úgy megy el a Székelyföldre – vagy bárhová – dokumentumfilmesként, hogy előre tudja, mit akar ott találni, az már régen rossz. De Sanyi finom lélek, tudta, hogy nyitottnak kell lenni, mert a nyitott tekintetbe nyitott tekintettel néznek vissza" – mondja Péterffy András, a Dunatáj elnöke.
Ezúttal két kiállítást is ajánl a Mandiner:
Rubens és Van Dyck művei a flamand festészet fénykorát idézik fel a Szépműben, az Egyszer volt, sokszor volt című kiállítás pedig bibliai történeteket eleveníti meg.
A lapot ezúttal is az elődlap, az Utolsó Figyelmeztetés szerzőinek rovata zárja, amelyben ezen a héten Demkó Attila figyelmeztet: az Európai Unió tagállamaiban 2021-ig dönteni kell, hogy az egész éven át tartó nyári vagy téli időszámítást választja egy ország, és ezt egyáltalán nem könnyű feladat megválaszolni.
„Háború lesz ebből, nem kétséges, mert szűk frontokon ugyan, de már nagy hévvel dúlnak a harcok"
– fogalmaz Demkó, aki szerint a tét nem kicsi, hiszen a fény az életünk.