Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A konzervatív napilap megbízható nemzetbiztonsági forrásokból származó információi alapján Soros György felhívta telefonon a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) igazgatóját, Daniela Schwarzert, és azt kérte tőle, járjon közbe Angela Merkel német kancellárnál annak érdekében, hogy ne Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt kapja meg a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót az új Európai Bizottságban.
A befolyásos amerikai milliárdos a beszélgetés során azt hangoztatta, végzetes veszélyt jelentene az európai integráció egész külső hitelességére, ha a magyar kormány delegálna tisztviselőt a kérdéses posztra.
Soros mindezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy szerinte Orbán Viktor magyar kormányfőnek túl szoros és az unióra nézve kockázatos a kapcsolata az oroszokkal és a törökökkel.
Ezekkel a gyanúsítgatásokkal kapcsolatban
a bevándorláspárti milliárdos persze semmilyen konkrétumot nem közölt, így az egész felvetés csupán rosszindulatú spekulációnak minősíthető.
Schwarzer magán a telefonhíváson nem csodálkozott, mivel személyesen ismeri Sorost, pár havonta beszélni is szoktak egymással telefonon, már csak azért is, mert a milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata a DGAP egyik támogatója.
A kérés ugyanakkor meglepte őt, és
próbálta elmagyarázni Sorosnak, hogy „a dolgok nem így működnek".
Közölte, hogy felhívni még fel tudná a kancellárt, de az teljesen kizárt, hogy ennyire direkt politikai tanácsot adjon neki. Soros György nehezen fogadta el az elutasítást, és próbálta győzködni Schwarzert az ügy jelentőségéről.
Ennek ellenére a Magyar Nemzet értesülései szerint
Schwarzer közbenjárása elmaradt, a magyar jelölt, Várhelyi Olivér pedig bővítési biztos lesz.
Ahogy az közismert, a budapesti kormány eredetileg Trócsányi László volt igazságügyi minisztert jelölte az Ursula von der Leyen vezetése alatt megalakuló bizottságba, az ő személyét azonban – elsősorban a Soros-hálózat vádaskodásai alapján indult Magyarország elleni uniós eljárások miatt – az Európai Parlament jogi szakbizottsága (JURI) elutasította.
Meghallgatása előtt, az esetleges kinevezése ellen
nemcsak a balliberális EP-képviselők, hanem a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatási listáján szereplő Magyar Helsinki Bizottság is szót emelt.
Soros nagyrészt az évtizedek alatt kiépült alapítványi hálózatának köszönheti erejét. A hozzá közvetlenül vagy a finanszírozásuk által köthető szervezetek jellemzően karitatív és jogvédő álca alatt jelentek meg a rendszerváltás körüli években Közép-Kelet-Európa-szerte, de a világ gazdasági és politikai központjaiban is vannak hídfőállásaik.
A milliárdos befolyásáról 2016 augusztusában a DC Leaks nevű szivárogtatóportál nyújtott plasztikus képet,
amikor publikálta a Nyílt Társadalom Alapítványok európai központjának belső adatbázisából származó dokumentumokat.
A Megbízható szövetségesek
az Európai Parlamentben 2014–2019 nevű kiadvány a 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel,
vagyis az anyag szerint a Soros-hálózatnak több megbízható szövetségese volt az előző ciklusban a képviselők között, mint amennyi a legnagyobb, néppárti frakció akkori összlétszáma (215 fő).
Többségük részt vett a Magyarország ellen irányuló, válogatott hazugságoktól hemzsegő, a Soros-Sargentini jelentés kezdeményezése alapján a 7-es cikkely szerinti eljárás megindításában is.
Ahogy arról már több alkalommal is beszámoltunk, a Nyílt Társadalom Alapítványok listáján olyan nevek szerepeltek, mint Martin Schulz, az Európai Parlament volt elnöke és a szociáldemokraták egyik erős embere; Olli Rehn, az idő szerint gazdasági és pénzügyi biztos; Gianni Pittella, a szociáldemokrata frakció egykori vezetője; Alexander Lambsdorff, az EP akkori alelnöke; illetve Elmar Brok, Sophie in't Veld, Ulrike Lunacek és Guy Verhofstadt. Utóbbi a Momentumot is soraiban tudó liberális pártszövetség képviselőcsoportját irányította.
Időközben fény derült arra is, hogy
a milliárdos brüsszeli alapítványának tucatnyi EP-akkreditációval rendelkező lobbistája van,
akik szinte hetente találkoztak a Jean-Claude Juncker vezette előző Európai Bizottság képviselőivel. Juncker pedig egy alkalommal régi barátjaként nyilatkozott Sorosról, akivel – más biztostársaihoz hasonlóan – többször találkozott a hivatali ideje alatt.
A milliárdos szoros kapcsolatot tart fenn továbbá olyan vezetőkkel, mint Emmanuel Macron francia elnök és Jyrki Katainen, a magyar kormánnyal szemben kritikus volt finn miniszterelnök.
Írtunk korábban arról is, hogy Soros a sajtó egy részének és a liberális értékrendet képviselő civil szervezeteknek juttatott támogatásait előszeretettel használja fel a választások befolyásolására vagy éppen arra, hogy démonizálja ellenfeleit.
