2002. május 9-én délben két férfi lépett az Erste bank móri fiókjába. Fegyvert vettek elő. Felhúzták a ravaszt, és szó szerint levadászták a fiókban lévőket, alkalmazottakat és ügyfeleket egyaránt.
Nyolcan haltak meg ezen a napon. Hatan a helyszínen, ketten a kórházban.
Több mint 7 millió forintot vittek magukkal a bankrablók.
A móri mészárlásként híressé vált bűncselekmény az egész országot megrázta. Soha nem fordult még elő hasonló. A bankrablók általában nem ölnek meg senkit, csak a pénzt akarják elvinni, ennél az esetnél viszont nem volt kérdéses, hogy nem akarták életben hagyni azokat, akik a fiókban vannak. Az sosem derült ki, hogy ennek mi volt az oka.
A rendőrség nagy erőkkel kezdte keresni a móri bankrablókat.
Még aznap, pár órával a támadás után, megneveztek két bűnözőt, Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot. A nyomozás során viszont nem találtak ellenük bizonyítékot.
Emellett komoly összeget ajánlottak annak, aki tud valamit. Előbb 10 milliós, majd 25 milliós nyomravezetői díjat tűztek ki a gyilkos rablók fejére. 2003-ig tartott a nyomozás, ez alatt az idő alatt
fantomképet is közöltek a két új gyanúsítottról, Kaiser Edéről és Hajdú Lászlóról.
2002. július 24-én tartóztatták le a két büntetett előéletű férfit, akikről úgy gondolták, megalapozottan gyanúsíthatók a mészárlással. Mindezt a tanúvallomásokra, személyleírásokra és a házkutatások eredményeire alapozták.
Ráadásul a bankrablásokban részt vevő Kaiser korábban már emlegette, hogy a móri bankfiók is érdekli.
2004-ben zárták le a nyomozást vádemelési javaslattal. Annak ellenére, hogy Kaiserék váltig állították, hogy nem ők a móri rablók, szeptemberben bíróság elé kellett állniuk. Az elsőfokú döntés alapján Kaiser Edét életfogytiglanra, Hajdú Lászlót pedig 15 év börtönre ítélték. Egy évvel később Kaiser estében jogerőssé vált az életfogytiglani büntetés.
2007-ben a rendőrök bejelentették, hogy sikerült elfogniuk az igazi móri bankrablókat: Nagy Lászlót és Weiszdorn Róbertet.
Ekkor került a képbe Szebenyi István, aki
egy fémdetektorral vezette el a rendőröket a gyilkos fegyvereket tartó mészárosokig.
A nyomravezetői díjat viszont nem ő kapta meg, hanem az a Kiglics Attila, aki Kaisert és Hajdút nevezte meg. Az akkoriban rablóként tevékenykedő férfi 25 millió forinthoz jutott hozzá, feltehetően szándékosan a hamis információval. Az amatőr hadtörténésztől viszont megtagadták a díjat, és még az elvesztett perekből adódó perköltséget is kifizettették vele. A felével, 12,5 millió forinttal is elégedett lenne.
Zárt tárgyalás lesz, így én sem lehetek bent"
– mondta Szebenyi a végső döntésről a Borsnak, majd hozzátette, hogy azért lesz így, mert végre az ügy védett koronatanúját is meghallgatják.
Nem vagyok optimista, mert bár tudom, hogy igazam van, de – az eddigiekből ítélve – bármi megtörténhet. Ha ez nem sikerül, akkor itthon nincs több lehetőségem a fellebbezésre, ezután már csak Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bizottsághoz fordulhatok, és el is fogok menni!"
– mondta, majd hozzátette, hogy
a védett tanúnak és neki ugyanannyi szerepe volt az ügyben, ezért gondolja, hogy a fele nyomravezetői díj illeti.
Aztán arról is beszélt, hogy fémdetektorát három éve betiltották, de újra megszerezte rá az engedélyt és használni is fogja.