A 2010 óta bevezetett családbarát intézkedések alapozták meg a családvédelmi akcióterv legújabb lépéseit – mondta Selmeczi Gabriella napirend előtti felszólalásában. A fideszes politikus úgy fogalmazott, hogy a mostani lépések jelentősége a 2002-2010 közötti időszak családellenes intézkedései fényében nagy áttörésnek is tűnnek. Külön kiemelte, hogy
a CSOK révén több mint 350 milliárd forint jutott otthonépítésre 117 ezer igénylés után.
Közölte, hogy a jövőben is folytatódik a családok támogatása, így többek között a négygyerekes édesanyáknak juttatandó szja-mentesség bevezetése révén, valamint a nagyszülői GYED életbe lépésével.
Novák Katalin válaszában közölte, hogy a diplomás GYED is bővülni fog, valamint a nagyszülői GYED esetében is ugyanolyan munkajogi szabályok vonatkoznak majd a nagyszülői igénybevevőkre, mint a szülőire.
Átlépte az 50 ezret a babaváró támogatást igénylők köre –
jelentette be az Emmi államtitkára. Átlépte a 20 ezret a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása is – tette hozzá. Augusztusban 40 éves csúcson volt a házasságkötések száma – mondta Novák Katalin.
Amit most a Momentum művelt, annak rengeteg előzménye van a baloldalon, sokszor teljesen érzéketlenek a magyar nemzeti üggyel kapcsolatban – mondta Dömötör Csaba Harrach Péternek (KDNP) adott válaszában. A KDNP frakcióvezetője a múlt héten tartott Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács eredményeiről beszélt.
Dömötör, a kabinetiroda államtitkára felidézte, hogy a baloldali pártok hányszor árulták el a határon túli magyarokat. Kitért arra is, hogy
a baloldali erők a Jobbikkal közösen azért lobbiznak, hogy minél több nemzeti hatáskör kerüljön brüsszeli kézbe. Mindez pedig nagyon hátrányos lenne Magyarország számára –
tette hozzá. Magyarellenes politikát folytat a Momentum – állapította meg az államtitkár.
A fékek és egyensúlyok rendszerének eltörlésével vádolta a Fideszt napirend előtti felszólalásában Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. A szocialista pártelnök felszólalását azonban nevetségessé tette azon kijelentésével, hogy "fékek és egyensúlyok rendszere", mivel ilyen nem létezik, hanem csak fékek és ellensúlyok rendszere létezik a politológiai szakirodalomban.
Sem ocsmány, sem trágár beszédnek nincs helye az Országgyűlésben
– mondta Tóth Bertalannak adott válaszában Dömötör Csaba. Mivel a korábbi büntetések nem vezettek eredményre, ezért szükségesek az új szabályok – tette hozzá a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára. Nem hagyjuk, hogy harmadosztályú cirkuszt csináljunk a parlamentből – mondta a politikus.
Szólt arról is, hogy elképesztő a szocialisták képmutatása, mivel szemkilövető koalícióban vesznek részt.
A példátlan botrányba keveredett kispesti szocialista politikusok még mindig a helyükön vannak, akik nyílt korrupciós cselekményekről beszéltek –
mondta Dömötör. Ennyit az erkölcsökről – tette hozzá. A kabinetiroda államtitkára rámutatott arra, hogy az MSZP nemzetközi politikája pedig abból áll, hogy igent mondtak a román biztosjelöltre, és nemet a magyarra. A jogállamiság kérdésében ne tartsanak kiselőadásokat – mondta a politikus.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára Szabó Tímeának (Párbeszéd) adott válaszában közölte, hogy az Országgyűlés a nemzet legfőbb fóruma, hogy a képviselők a legfőbb kérdésekről döntsenek. Ha ebben a megválasztott 199 képviselő meg tud egyezni, akkor el kell fogadni azt, hogy az országgyűlés hozzon döntéseket, de arra senkinek sincsen joga, hogy ezt megakadályozza – tette hozzá.
Mi, magyarok azért küzdünk ezer éve, hogy ez az épület itt legyen, és magyarul tudjunk dönteni az ország ügyeiről, ha pedig ezt valaki meg akarja akadályozni, akkor annak vállalnia kell a következményeit –
mondta Orbán Balázs.
A kormány semmilyen kórházi bezárásról nem tárgyalt, és minden ezirányú híresztelés álhírnek tekinthető – mondta Rétvári Bence Lukács László György (Jobbik) napirend előtti felszólalására. A kormány nem bezárni, hanem építeni szeretne kórházat Dél-Budán, de az ellenzék mindezt meg akarja akadályozni – tette hozzá az Emmi államtitkára.
770 milliárd forinttal jut több az egészségügyre 2020-ban, mint 2010-ben –
hangsúlyozta az államtitkár. Kiemelte, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a születéskor várható élettartam Magyarországon, és Nyugat-Európában már csak 5 évvel hosszabb a várható élettartam. Jelentősen csökkent tehát a különbség Magyarország és Nyugat-Európa között – tette hozzá.