Szánthó Miklós: Kié a főhatalom?

Brüsszel, 2019. július 1. Az Európai Bizottság brüsszeli székháza 2019. július 1-jén. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette az éjszakába nyúló európai uniós csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel. A tagországok állam-, illetve kormányfői június 30-án este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak. MTI/EPA/Olivier Hoslet

A jobb- és baloldali megosztottság átalakul, és helyébe a globális-lokális, föderalista-szuverenista, multikulturális-nemzeti törésvonal lép - többek között erről írt Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Magyar Nemzetben.

Kié a főhatalom? Ki és mi fogja gyakorolni a jövőben azt a formális vagy informális képességet vagy tekintélyt, amely meghatározza, milyen elvek, szabályok és gyakorlatok alapján működjön egy szervezett társadalom? - tette fel a kérdést Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Magyar Nemzetben megjelent cikkében. Úgy látja, egy új kor hajnalán vagyunk ugyanis, de minimum dimenzióváltás küszöbén: az államhoz való viszonyunk alapjaiban fog megváltozni a következő évtizedekben.

Pozitív vagy negatív irányban, de a trend visszafordíthatatlan. Ugyanis a szuverén főhatalom birtokosát, az államot olyan mennyiségű és minőségű támadás éri, hogy eddig ismert jellege vagy elenyészik, vagy éppen felértékelődik: hozzá mint „végső menedékeshez" fogunk oltalomért fordulni.

Szánthó szerint a folyamat abba az irányba mutat, melyről oly sokan beszélnek: a jobb- és baloldali megosztottság átalakul, és helyébe a globális-lokális, föderalista-szuverenista, multikulturális-nemzeti törésvonal lép.

Akárhogy is nevezzük a szembenállás új dimenzióit, valamennyiben közös, hogy míg az egyik oldal az egymással végül fuzionáló nemzetek feletti metaszerveződésekben (birodalmakban) látja a „Jó rend" alapját, addig a másik a lehatárolt, a helyhez kötöttség érzéséből táplálkozó társadalmi entitásokban.

Ez az egymásnak feszülés persze nem pusztán valamiféle szervezetszociológiai vita: sokkal több annál, melyet átsző a posztmodern progresszió és a keresztyén szabadság világértelmezési monopóliumért folytatott harca - tette hozzá.

Senki által nem megválasztott szervezetek küzdenek a nemzetállamokkal Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint mindenekelőtt látnunk kell, hogy a különböző nemzetközi politikai szerveződések – és az azokat saját érdekeik szerint használó impériumok –, valamint a (többi) állam között közjogi háború van kialakulóban.

A helyzet úgy áll, hogy a senki által nem választott vagy legfeljebb áttételes legitimitással rendelkező nemzetközi bürokráciák (ENSZ, EU, Európa Tanács stb.), szakmai-tudományos tanácsadó testületek (Velencei Bizottság, UNHCR), nemzetközi – de sokszor a nemzeti – bíróságok, valamint az ezekkel szorosan együttműködő, magát jogvédőnek álcázó politikai maffia egy „globális alkotmányjogi filmréteg" (Pokol Béla) létrehozásán fáradozik.

Az említett tendenciák azonban nemcsak az államra, de az állampolgárokra is veszélyt jelentenek: olyan aktorokról van szó ugyanis, melyek nem rendelkeznek választói felhatalmazással, hozzáállásuk a szabályokhoz igen szelektív, felelősségre vonhatatlanok és elszámoltathatatlanok - írta Szánthó Miklós.

Az Alapjogokért Központ igazgatójának teljes írását itt olvashatják.