Apáti Bence balettművész, a Budapesti Operettszínház balettigazgatója azt mondta az M5 műsorában, megdöbbentő, hogy a Katona József Színház és Máté Gábor igazgató ilyen sokáig titkolózott.
Az ember azt gondolta volna, ahogy a többi MeToo-ügyben láttuk, hogy milyen forgatókönyvek milyen gyorsasággal történnek meg, hogy itt is gyors lefolyású lesz az eset. Ehhez képest másfél napot kellett arra várni, hogy Gothár neve felmerüljön, és aztán Máté Gábor, a teátrumnak az igazgatója elkezdett egy nagyon izgalmas kis bújócskát, amit olyan sikeresen csinált, majdnem egy hétig, hogy pont a mai nap került elő és adott interjút
- mondta Apáti Bence (a műsor szerda este volt látható az M5-ön, ezen a napon jelent meg Máté Gábor zavaros mentegetőzése a baráti 24.hu nevű portálon).
Az Operettszínház balettigazgatója kiemelte: rendkívül furcsa, hogy Máté Gábor 11 hónapon keresztül nem tett semmit, miután tudomására jutott a szexuális zaklatási ügy. Hozzátette, hogy sem neki, sem más színházi vezetőnek nem árulták el, hogy ki a zaklató, ki az, akit nem szabad meghívni, mert ilyenre képes.
A 11 hónappal ezelőtti eseménnyel kapcsolatban felmerül annak a gyanúja, hogy Máté Gábor egy síró-zokogó színésznőt vagy színészt megnyugtatott, majd visszaküldte próbálni ahhoz az emberhez, aki előzőleg zaklatta
- emelte ki Apáti Bence, hozzátéve, a színház közleményéből még az sem derül ki, hogy az áldozat férfi vagy nő (csak Gothár Péter beismeréséből tudjuk, hogy nőről van szó).
Máté Gábor a botrány kirobbanása óta bujkál. Ahogy az Origónak sem válaszolt, úgy az M5 meghívását sem fogadta el az Ez itt a kérdés című műsorba. Így a műsorban a 24 propagandainterjúját elevenítették fel. Ebben Máté Gábor beismerte, hogy
gyakorlatilag azonnal, már az eset után értesült a zaklatásról, és azt állította, hogy azonnal utánajárt az ügynek. Majd miután mindkét érintett féllel beszélt, arra a következtetésre jutott, hogy az egészet egy bocsánatkéréssel el lehet intézni.
Máté Gábor azt állította, hogy egy ilyen helyzetben kizárólag magánvádas eljárás indítható, amennyiben a színésznő - akit egyetlenegyszer sem nevezett áldozatnak - szükségesnek érzi. Azt is állította, hogy számára nem derült ki, hogy mennyire mély ez az ügy, sőt, még csak nem is sejtette, majd szánalmas magyarázkodásba fogott arról, hogy azért nem nevezték meg az első közleményben Gothár Pétert, mert féltek, hogy beperli az intézményt.
Vagyis Gothár érdekeire voltak tekintettel, nem az áldozat/áldozatok érdekeire.
Máté Gábor azt is beismerte, hogy 41 éve ismeri Gothárt, és
annyira jó barátok, hogy egy alkalommal Gothár felajánlotta, hogy addig lakik Máté Gábor a lakásában, amíg akar.
Végül azt fejtegette, hogy jogilag szabályszerűen járt el, de emberileg vitathatóan a helyzet kezelésével kapcsolatban.
Apáti Bence a történet abszurditására hívta fel a figyelmet.
Nagyon árulkodó az, hogy szinte azonnal a tudomására jutott az eset. Színházi emberként ez nekem azt jelenti, hogy valaki elkezdett sikoltozni, és vagy maga az áldozat csinált akkora hangzavart, hogy ez felszűrődött az igazgató irodájához, vagy pedig lent valaki a dramaturgok, asszisztensek közül érzékeli, hogy óriási nagy botrány van. Lóhalálában fölrohan az igazgatóhoz és elkezd dörömbölni az ajtón, hogy itt valami szörnyűség történt
- magyarázta, majd emlékeztetett, hogy ezután Máté Gábor beszélt az áldozattal és a zaklatóval is. Azt a választ kapta tőlük, hogy ők ezt már megbeszélték egymás között, a zaklató bocsánatot kért a zaklatottól, aki ezt elfogadta.
Elképzelhetjük azt a hatalmi viszonyt, amikor a »nagy« Gothár Péter egy fiatal színésszel vagy színésznővel valamit csinál, és utána azt mondja: - Bocs, ne haragudj. Elfogadod a bocsánatkérésemet? - Igen, igazából szeretném ezt a főszerepet tovább próbálni. Máté Gábor mit csinált? Azt mondta, hogy akkor ez el van intézve, folytatódott a próba, és végigcsinálták azt az egy napot, egy hetet, két hetet, egy hónapot, nem tudjuk mennyit, úgy, hogy a zaklató rendezte a zaklatottját. Máté Gábornak ezzel az ég egy adta világon semmi baja nem volt
- tette hozzá Apáti Bence.
Azzal, hogy bevallotta, hogy 11 hónapja tudott róla, egy láttamozással megelégedett, majd gyakorlatilag visszalökdöste a zaklatója karjába az áldozatot, óriási hibát vétett.
Apáti Bence kiemelte azt is: nem lehet kikerülni a magát függetlennek, objektívnek hazudó balliberális propagandasajtó szerepét.
Én megnéztem: az Indexen a hétfői napon, a nők elleni erőszak világnapján nem írták le Gothár Péter nevét.
Apáti Bence azt is mondta:
Az a rossz hírem van, hogy nem én vagyok az, aki belekeveri a politikát ebbe a történetbe, hanem pont azok a másik oldalon politizáló újságírók, akik egész egyszerűen elhallgatják az eseményt.
Kiemelte: Máté Gábor magyarázkodó interjúja mindent megváltoztatott.
Kálomista Gábor, a Thália Színház igazgatója azt mondta: nagyon kevés az esély, hogy az áldozatok elmondják, mi történt, mert mindenki fél valamitől.
A színházi szakma maga a rettegés, mindenki függ valakitől, mindenki valamiért fél a másiktól. Valaki félti a múltját, valaki félti a jövőjét
– mondta Kálomista Gábor, majd kiemelte, hogy a Katona József Színháznak, fenntartójának, a fővárosnak, a Színművészeti Egyetemnek is van felelőssége. A budapesti vezetésnek tetszett, ahogy a két érintett intézmény az ügyet kezelte, a Színművészeti fenntartójának, az Emminek viszont nem, ők megfigyelőt küldtek az egyetemre, hogy kövesse figyelemmel a belső vizsgálatot. Ahogy az Origo megírta, Fekete Péter kulturális államtitkár levélben kért tájékoztatást (ezzel a Színművészeti már nem tudja eltussolni az ügyet, bármennyire is szerette volna).
Kálomista Gábor szerint ez az ügy csak a jéghegy csúcsa,
majd Schilling Árpád szavaira utalt, aki a közösségi oldalán szólta el magát arról, hogy Gothár zaklatásai már régóta ismertek voltak.
Az, hogy ehhez nem mer senki hozzányúlni, ezekkel senki nem mer foglalkozni, az semmi mást nem bizonyít, minthogy ez a szakma fél és retteg, nem mer kiállni önmagáért. (....) Nagyon nem helyes, hogy ha kiderül egy rendezőről, hogy ezeket a szexuális bűncselekményeket elkövette, utána még 11 hónapig dolgozik a szakmában, filmet készít, tanít
- emelte ki Kálomista Gábor.
Ezek nagyon álszent dolgok. Azok a hivatkozások, hogy ezt akár el is tussolhattuk volna - ezt ma olvastam a Katona József Színház igazgatójától -, arra emlékeztetnek, amikor 1918-ban a Vörös téren focizó gyerekek berúgják Lenin elvtárs ablakát, és másnap a Pravda úgy jelenik meg, hogy a jóságos Lenin elvtárs visszaadta a labdát a gyerekeknek, holott közéjük is lövethetett volna
- mondta. Elképesztően arrogánsan kezelik ezt a helyzetet az érintett intézmények, és azt is hozzátette, hogy a színházi szakma többsége rendet szeretne, de valakiknek nem érdekük a rend.
Azért nem szeretnének rendet, mert olyan szinten ragadták magukhoz a hatalmat, hogy bebetonozottnak hiszik magukat. Azokkal a kétértelmű vagy sokértelmű nyilatkozatokkal, mint amilyenek az elején kijöttek, a komplett színházi szakmának ártanak
- mondta. Kálomista Gábor azt mondta, hogy az ilyen esetben az igazgatónak nem belső szankciókban kell gondolkozni, hanem egészen
egyszerűen feljelentést kell tennie a rendőrségen.
Ez ugyanis bűncselekmény.
A nyomozók feladata a nyomozás, a bíróságé pedig annak megállapítása, hogy bűnös-e a zaklató.
Ez az alá- és fölérendeltségi viszony mérhetetlen módon való kihasználása, ebben a szituációban hatalmi függés van. Csak példaként említem: ha egy ápolónőt zaklat egy orvos, az ápolónő elmegy egy másik városba, ha el kell menekülnie. Egy színész hova megy? Ismerik az arcát, abból él, a testéből, a hangjából. Hova tud elmenekülni?
– magyarázta, majd hozzátette, hogy most kell áttörni ezt falat, hogy lehessen egy normális színházi világ vagy elfogadják, hogy a rendezőknek megengedett a zaklatás.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke a műsorban vetített interjúban arról beszélt, olyan hangnemet kell kialakítani, olyan viszonyrendszert kell teremteni a szakmán belül, amelyben az emberek megszólalnak, ha ilyen zaklatás történik, nem hallgatnak évekig ilyen bűncselekményekről. Egy olyan rendszert szeretne látni, amiben a fiatal művészek szabadok, önállóak és nem igazodnak az elvárások rendszeréhez.
Ez az igazodási vágy, ez a borzasztó megfelelési vágy hozza azt magával, hogy úgy döntenek sokan most is, akik tudnának még sok mindent mesélni, hogy hallgatni kell.
- mondta.
Vidnyánszky Attila is azt mondta: hiba volt, hogy nem nevezték meg a zaklatót már a botrány kirobbanásakor, hiszen erről az egész szakmának tudnia kell azért, hogy más ne alkalmazza a zaklatót,
máshol ne zaklathasson embereket szexuálisan.
Kiemelte, hogy a változás nagyon lassú folyamat lesz, a fiataloknál kell kezdeni, már a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Apáti Bence egyetértett azzal, hogy kiszolgáltatott helyzetben vannak a színészek.
„Az én szakmám, a balettművészet úgy néz ki, hogy kilenc éven keresztül tanulunk egy technikát. Ha valaki nem tud ötöt forogni, az nem fog főszerepeket táncolni. Ha valaki nem tudja fölemelni az 55-60 kilós balerinát, az nem fogja megkapni azt a szerepet. A színészeknél sokkal szubjektívebb mércék alapján dől el, hogy ki a jó színész, ki a rossz, ki a közepes színész, ki alkalmas arra, hogy eljátsszon egy szerepet, épp ezért az én szakmámban sokkal kevesebb ilyen dologról hallani. Egész egyszerűen azért, mert az arra érdemteleneket nem lehet hatalmi pozícióból szexuális zaklatással fenyegetni, zsarolni vagy akár helyzetbe hozni" - magyarázta a balettigazgató, majd felelevenítette, hogy
Máté Gábor akkor is hazudott, amikor azt mondta, hogy nem tudott Gothárral kapcsolatban ilyen ügyekről,
mert még az interjúból is kiderült, hogy az egész szakma tudott róla. Ebből tehát az következik, hogy neki is tudnia kellett. Arról, hogy miért nem beszélnek az áldozatok, azt mondta, hogy a színházi szakma nagyon kicsi, és egyfajta istenként kell nézniük a Kossuth-díjasokra. Úgy fogalmazott, ezt a fajta alázatosságot megkövetelik a színházakban, és
ha ez a tisztelet nincs meg, akkor ezt a művészi alázat hiányaként szokták aposztrofálni. Pedig lehet, hogy nem művészi alázat, mert a kreatív munkához mindig kell egy kis kétely, egy kis szemtelenség, egy kis csillogás az ember szemében, amikor megkérdőjelez bizonyos dolgokat
- mondta Apáti Bence.
Eperjes Károly szintén felvételről arról beszélt, hogy nagyon szomorúnak tartja, hogy ilyen történhetett.
Bajban van az emberiség. Mindig is nehéz helyzetben volt, de amikor az alapértékek megváltoznak Európában - gondolok itt az abortuszra, az eutanáziára és más aberrációkra - akkor persze, hogy előfordulnak ilyenek. Az eddigi három esemény, ami napfényre került, mind a három komoly színházhoz köthető, és a Színház- és Filmművészeti Egyetemhez is. Ez nagyon elgondolkoztató és nagyon fájdalmas
- összegezte.
Eperjes Károly azt mondta: nagy baj, hogy a szakmában morális válság van: rengeteg klasszikus előadás "aberrálódott" az elmúlt években.
Látjuk, hogy milyen értékválság van mindenütt. Amikor a kereszténység és annak morális alapjai nem érdekesek, és amikor Európa elveszti a zsidó-hellén-keresztény identitását, akkor ezek a jelenségek még erősebbek lesznek. Én egy nagy kataklizmát érzékelek
- tette hozzá.
Felvételről, egy interjúban szólaltatták meg Verebes István rendezőt, aki szerint léteznie kellene egy színészkamarának és azon belül egy etikai bizottságnak, ahova ilyen esetekben fordulni lehet.
Minden színházban kellene lennie egy ilyen, legalább háromfős grémiumnak,
hogy az intézményen belül kezelni lehessen az ügyet. Verebes István szerint, ha az intézményen belül marad az ügy, ahol szankcionálják, kitiltják az épületből, nyilvánossá teszik, annak semmi köze nincs ahhoz, hogy például Gothár Péter a magyar filmnek és színháznak is jelentős rendezője.
Verebes István feltette a kérdést - a korábbi ügyekre is utalva - ezek a szexuális zaklatási esetek miért hosszú idő után derülnek ki? Apáti Bence Verebes István szavaira reagálva ezt mondta:
„Azt kérdezte, hogy miért egy évvel vagy 11 hónappal később derülnek ki? Bocsánat, nem így van.
Máté Gábor éppen ma ismerte el, hogy azonnal kiderült ez a történet.
Itt nem arról van szó, hogy ez valami bosszú, hogy egyszer csak kezdett visszaemlékezni, hanem arról, hogy
ott, abban a pillanatban, abban a másodpercben botrány volt
és egyébként
ezért különbözik ez a többi MeToo-ügytől,
amikre Verebes István hivatkozott,
mert ez az esemény hatalmas botrányt vert fel a Katona József Színházban,
és erre azt mondta Máté Gábor, hogy "el is tussolhattuk volna".
Nekem pontosan úgy tűnik, mintha megpróbálták volna eltussolni 11 hónapon keresztül
- mondta, majd felelevenítette, hogy miért pont most robbant ki a botrány. Amikor ugyanis a szintén szexuális zaklatási ügybe keveredett Kerényi Miklós Gábor megpróbált színészeket toborozni egy nyári előadásra,
felmerült a társulati ülésen, hogy vajon lehet-e vele dolgozni.
Erre bedobta valaki, hogy talán a saját portánk körül kellene először sepregetni. Ha viszont már feljött, akkor foglalkozzunk vele. Ez a hölgy vagy úr először is szólt, aztán 11 hónap múlva is szólt. Ha nem szólt volna ezen a bizonyos eseményen, akkor, az a rossz hírem van, hogy bizony Máté Gábor megpróbálta volna eltussolni a Katona József Színházban történt szexuális zaklatást
- magyarázta.
Végül megismételte, amit Kálomista Gábor mondott arról, hogy ilyen esetekben mindig a rendőrséghez kell fordulni, hiszen a szexuális zaklatás bűncselekmény.
A teljes műsor itt nézhető meg.
Az Origo több alkalommal próbálta elérni Máté Gábort, illetve a Katona József Színházat, de választ nem kaptunk egyetlenegyszer sem a megkeresésünkre.
A Katonában ráadásképpen Gothár darabjai közül három továbbra is műsoron van (Szürke galamb; Minden kombi cirkó, de nem minden cirkó bojler; Részegek)
csak a Hóhérokat veszik le a műsorról, de ez a darab már amúgy is kifutott volna.
Magyarán:
egyetlen előadást sem töröltek, amire nem kényszerültek rá.
A Katonától azt is szerettük volna megtudni, hogy Gothár Péter a rendezésért mennyi jogdíjat kap a 3 darabra előadásonként?
Ahogy eddigi kérdéseinkre sem válaszoltak, erre sem érkezett válasz.
Az Origo úgy tudja, több mint 300 ezer forintot kaphat így Gothár jogdíjként havonta.
A szexuális zaklatót a Katona tehát el akarja a jövőben is tartani.
Máté Gábor pedig a barátja, Gothár Péter szexuális zaklatási ügyét az áldozatra próbálta kenni, hogy miatta nem lehetett nyilvánosságra hozni a botrány részleteit, az ő személyiségi jogait védték, miközben a valóságban Gothár nem akarta, hogy nyilvánosságra kerüljön a neve.
Ezek után komoly kérdés, hogy a fenntartó fővárosi önkormányzat továbbra is eltűri-e a Katona élén Máté Gábort.
A téma kapcsán megkerestük egy alkalommal Karácsony Gergely főpolgármestert, és két alkalommal a gyurcsányista főpolgármester-helyettest, a kulturális és humán ügyekért felelős Gy. Németh Erzsébetet, de nem kaptunk tőlük sem választ.
November 20-án Gy. Németh azonban nyilatkozott a baráti hvg-nek.
A gyurcsányista politikus gyalázatos módon azt állította, hogy a Katona példaértékűen járt el az ügyben.
Sokat mond a főpolgármester-helyettes hozzáállásáról, hogy amikor telefonon beszélt Máté Gábor igazgatóval, nem nagyon firtatta a szexuális zaklató kilétét.
Arra a kérdésre, hogy hány áldozat van, egyenesen azt válaszolta:
... történt egy ilyen eset, de nem részleteztük a dolgot.
Vagyis szerinte nincs szükség belemenni olyan részletekbe, hogy hány sértett van, és ez szerinte kimeríti a tisztességes és átlátható eljárás fogalmát.
Pedig most már Máté Gábor is elismeri, hogy szó sincs példaértékű eljárásról,
ma már másként cselekedne, mondta, de lemondani persze nem hajlandó.
Máté zavaros magyarázkodásba kezdett azzal a titoktartási szerződéssel kapcsolatban is, amit - mint ahogy a Ripost kiderítette - a Katona vezetése íratott alá a színészekkel. Nagyjából azt állította, hogy most nem tiltották meg a nyilatkozatot, de valójában azért nem, mert
a színészek szerződése értelmében amúgy is tilos nyilatkozni.
Az eset jogi értelmezése kapcsán az Origo korábban megkérdezte ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég Alapítvány jogi igazgatóját.
Lomnici megkeresésünkre elmondta: főszabályként a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján kötött szerződések titoktartási klauzulája bűncselekmény eltussolására nem használható.
A jogász kifejtette, hogy
amennyiben bebizonyosodik, hogy a Katona József Színházban valóban szexuális bűncselekmény valósult meg, akkor a dolgozókkal aláíratott ilyen titoktartási nyilatkozat érvénytelen lehet, hiszen az jogszabályba ütközik, amelynek érvénytelenségére bárki, határidő nélkül hivatkozhat a bíróság előtt.
A Ripost azóta újabb részleteket derített ki a szexuális zaklatási ügyről. A lap szerint a zaklatásról egy évvel ezelőtt szóltak Máté Gábornak, de ő csak nevetett az ügyön.
Aztán persze, miután többször is felhozták, mit művelt Gothár, határozottan kijelentette, hogy erről az esetről senki nem tudhat, nem kerülhet nyilvánosságra. Innentől kezdve felgyorsultak az események..."
– mondta a Ripostnak a Katona egyik művésze.
A színész azt is elmondta, hogy Máté Gábor hazudott, amikor azt állította, hogy nem íratott alá titoktartási szerződést. Ezzel szemben már a botrány másnapján ezt tette.
Máté mindenkit behívatott az irodájába, így kezdődött a nap. Mindenkivel közölte, hogy vagy aláírják a titoktartási szerződést, vagy repülnek"
– mondta az informátor.