A testület előtti éves meghallgatásán Szijjártó Péter azt mondta,
továbbra is a bevándorlás kérdése van az első helyen az európai politikai napirenden,
és folyamatos nyomás hárul azokra az országokra, amelyek szembemenve az európai mainstreammel, fenntartják maguknak a jogot, hogy eldöntsék, kit engednek be a területükre és kikkel akarnak együtt élni.
A kötelező betelepítési kvóta ötlete továbbra sem tűnt el teljesen, az erre vonatkozó gondolatok folyamatosan felmerülnek
- mondta. Fontos sikerként említette, hogy az országnak sikerült megvédenie magát, nem engedett a nyomásgyakorlásnak.
A miniszter azt is mondta, New Yorkban jelentős erők mozdultak meg, hogy az ENSZ globális migrációs csomagját a nemzetközi jog részévé tegyék. Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek nemmel szavaztak a csomagra, de komoly törekvések vannak arra, hogy a dokumentumot részenként a nemzetközi jogban mégis hivatkozási alappá tegyék.
„A migrációs helyzet Európa déli határainál egyre fokozódik, és az az érdekünk, hogy a nemzetközi politikai erőfeszítések fókusza megváltozzon, és az újabb bevándorlási hullámok inspirálása helyett abban segítsenek, hogy hazajussanak, illetve a szülőföldjükön maradhassanak az emberek" – mondta.
Szijjártó Péter azt is mondta, Magyarország közepes méretű közép-európai ország, amelyet nagyhatalmak vesznek körbe, és
az a cél, hogy e nagyhatalmak közül egyik se legyen ellenérdekelt a mi sikerünkben.
Ezt sikerült elérni: a magyar-amerikai politikai kapcsolatok újjáépítése elkezdődött, itt járt a német kancellár, az orosz és a török elnök, a miniszterelnök pedig rendszeresen egyeztet a francia elnökkel.
A magyar külpolitikai döntéseket kizárólag a magyar nemzeti érdekek alapján hozzák meg.
A visegrádi csoport (V4) továbbra is a legsikeresebb, legszorosabb szövetség az EU-n belül, és sikerrel képviselték az európai vitákban a közös álláspontjukat. A gazdasági kapcsolataik is erősödtek, és egyértelmű a V4-es országok elkötelezettsége e hatékony szövetség fenntartása mellett.
A határon túli magyarok támogatásáról azt mondta, úgy döntöttek, hogy az érintett országokkal együttműködést folytatnak a közös sikerek érdekében, hogy a vitás kérdéseket is a siker nagyobb esélyével nyithassák meg. A magyar nemzeti közösségeket kell megkérdezni, hogy miben szeretnének segítséget kapni a kormánytól, ennek jegyében indították el a gazdaságfejlesztési programokat is.
Szijjártó Péter a gazdasági eredményekről azt mondta, újra nemzetgazdaság-történeti exportrekordot dönt a magyar gazdaság, miután 4 százalékkal nőtt a magyar export az év első kilenc hónapjában.
A beruházási rekord is megdől az idén,
mert már most több beruházás érkezett Magyarországra, mint a múlt év egészében: 1400 milliárd forintnyi beruházás érkezett a beruházásösztönzési rendszeren keresztül november közepéig.
Az energiabiztonságról a miniszter azt mondta, e területen szembesülnek a legtöbb képmutatással.
Egyik szövetségesünk sem végezte el a feladatát, hogy Magyarország diverzifikálni tudja az energiaellátását
- mondta. A gáztározók most tele vannak, ezért már a következő télről tárgyalnak.
A külügyminiszter a legfontosabb diplomáciai sikernek nevezte, hogy hétfőn az uniós külügyminiszterek úgy döntöttek, elfogadják az új Európai Bizottság biztosjelöltjeinek listáját. Így "minden cselvetés" ellenére a bővítési biztost a magyar kormány delegálja.
Ez az egyik legfontosabb uniós szakpolitika, a bővítési biztoson keresztül tartja a kapcsolatot az EU a szomszédságában lévő országokkal
– mondta.
Arról beszélt, hogy a múlt év végétől 23 új képviseletet nyitottak, ezek részben a helyi magyar közösség életét segítik, részben pedig a gazdasági törekvésekben nyújtanak segítséget. A külképviseleti hálózattal az ország méretéhez és gazdasági erejéhez képest megfelelően tudják képviselni a magyarok érdekeit, kellő segítséget tudnak nyújtani nekik, jól tudják képviselni és érvényesíteni a magyar érdekeket.
Több képviselő érdeklődött az ukrajnai helyzetről. A külügyminiszter azt mondta, kizárólag az ukrán vezetés politikai akaratán múlik, hogy meglépik-e a szükséges változtatásokat, hogy a magyar nemzeti közösség visszakaphassa az elvett jogokat.
Mi csak azt kérjük, hogy állítsák helyre a korábbi helyzetet
– mondta.
Szijjártó Péter azt is mondta, a Romániában újraválasztott elnök nem szólalt meg akkor, amikor nehéz helyzetek kezelőjeként léphetett volna fel a magyar közösség esetében, és reméli, most majd másként lesz.