Kezdjük magával a főszereplővel, Gothár Péterrel. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola tv-asszisztens-adásrendező szakán. Korábban már az MTV-ben dolgozott, rendezőasszisztensként. A főiskola után újra a Magyar Televíziónál kezdett el dolgozni. 1979-től 1992-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője. Első nagyjátékfilmje az 1979-es Ajándék ez a nap volt, a második pedig az azóta is legismertebb filmrendezése, a Megáll az idő.
Nyilvánosan politizálni a rendszerváltás után kezdett, amikor rákerült a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) 1994-es országgyűlési választási listájára. Karrierje fényesen ívelt felfelé, előbb a Katona József Színház rendezője lett, követve a kaposvári színház több tagját, többek közt Ascher Tamást. 2002-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetemen adjunktus lett, ezzel egy időben a filmes főtanszak vezetőjének és rektorhelyettesnek is kinevezték. Az egyetem 2007-ben adományozott neki tiszteletbeli doktori címet - egy évvel az után, hogy kaposvári-katonás barátja, Ascher Tamás az egyetem rektora lett.
Gothár és Ascher kapcsolata közismert, balliberális körökben egyenesen legendásnak tartják.
Pályafutásuk ugyanazokat az állomásokat járja végig: a kaposvári Csiky Gergely Színházban, a budapesti Katona József Színházban és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is együtt dolgoztak, dolgoznak.
Bár a balliberális kulturális elit a tenyerén hordozza, számos díjat és elismerést kapott, Gothár legnagyobb sikereit pályafutása elején érte el. A Megáll az idő után újabb jelentős filmet már nem tudott rendezni.
A 2001-es Magyar Szépség pedig óriási botrányt okozott: bár 300 millió forintot költöttek rá, a mozikban évekig nem is lehetett vetíteni.
A film ugyanis az Amerikai szépség remake-je, gyakorlatilag másolata volt, a jogokat azonban nem szerezték meg hozzá.
Ismerői szerint ez a törvényeket és erkölcsöket semmibe vevő arrogancia jellemző Gothár egész életművére. Rendezőként is jellemző rá a hatalommal való visszaélés, így követhette el azokat a szexuális zaklatásokat is, amelyek miatt - bár a színház megpróbálta eltussolni az ügyet - végül kitiltották az intézményből.
Máté Gábor pályafutása kísértetiesen hasonlít barátjáéhoz, akárcsak Gothár, a kaposvári Csiky Gergely Színháznál kezdett, hogy aztán még a rendszerváltás előtt, 1987-ben a Katona József Színháznál kössön ki, ahol szépen lassan araszolgatott felfelé a ranglétrán. 2011-ben elérte a csúcsot, igazgató lett, ezt a tisztségét a mai napig megtartotta (Ascher Tamás főrendezőként dolgozik a színházban).
Nemcsak a Katonában, hanem a Színművészetin is egyre lépkedett előre. 1993-tól tanított az (akkor még) főiskolán, majd 2002-ben egyetemi tanár és habilitált doktor lett. Miután Ascher Tamás rektor lett, Máté Gábort rektorhelyettessé nevezte ki.
Máté Gábor soha nem csinált titkot politikai meggyőződéséből, többször is megnyilvánult közéleti kérdésekben. Miután átvette a Katona vezetését, belevitte a politikát a színház életébe, nem egy olyan darabot mutattak be az általa irányított intézményben, amely
sokkal erősebb aktuálpolitikai üzenettel rendelkezett, mint művészi értékkel.
A harcosan balliberális színház az elmúlt 9 évben rendszeresen vett műsorára a baloldali ellenzék politikai üzeneteinek szolgálatában álló darabot.
2017-ben, az Egyesült Államokból indult MeToo-mozgalom hatására kirobbant magyarországi szexuális zaklatási ügyeket is politikai lehetőségnek tartotta. Azonnal bejelentette, hogy a színházban belső eljárásrendet alakítottak ki, és két éven keresztül rendszeresen büszkén nyilatkozott arról, ők mennyire küzdenek a szexuális zaklatások ellen (ezeket a nyilatkozatokat itt idéztük fel). Máté Gábor 2017 környékén például úgy fogalmazott a színházi életben felszínre került zaklatási ügyekről egy lapinterjúban: nem érzi úgy, hogy a Katonában bármit is elhallgatnának, az ajtaja pedig tényleg mindig nyitva áll, hogy ha egy kollégája arra jár, ne érezze nehézségnek bejönni hozzá. Ehhez képest felelős intézményvezetőként képmutató módon az elhallgatást választotta Gothár Péter zaklatási ügyében.
Máté Gábor két okból lett a Gothár-ügy egyik legfontosabb szereplője: egyrészről azért, mert ő az igazgatója a Katonának, másrészről azért, mert azzal, hogy megpróbálta eltussolni az ügyet, az áldozatok helyett az elkövető oldalára állt. Máté Gábor tökéletesen kivetkőzött intézményvezetői szerepéből, jól láthatóan nem tudja kezelni a kialakult helyzetet. Barátjának védelmében elment a falig: bár sokáig tagadta, végül beismerte, hogy miután tudomására jutott a szexuális zaklatás ténye, titoktartási szerződést íratott alá beosztottjaival, így az áldozatokkal is. A Katona igazgatója méltatlanná vált pozíciójának betöltésére, többen a lemondását, illetve személyi konzekvenciák levonását sürgették.
Bár Gothár és Máté sokkal befolyásosabb szereplője a zaklatási botránynak, a 61 éves Upor Lászlónak a balliberális kulturális hálózat tagjaként fontos szerepe van a történetben. A szakmában úgy tartják, Upor dramaturgként szürke eminenciás, háttérember, aki feladatokat kap és hajt végre, az irányvonal kialakításába és a stratégia meghatározásába nincs valódi beleszólása. Ugyanakkor - talán éppen ezért - rendkívül militáns, erőszakos módon képviseli azt.
Jól mutatja ezt az is, ahogy Halász Jánossal, a Fidesz frakciószóvivőjével próbált szemtelenkedni, miután Halász kijelentette, hogy a Katona és a Színművészeti vezetőinek a Gothár-ügy miatt távoznia kell.
Jelenleg a Színművészeti Egyetem rektorhelyettese. A Színművészetiben most átmeneti időszak van, nincs rektor, az egyetemet a valóságban irányító Ascher-Máté-Gothár hármas pedig Uport akarja rektornak. Nyomásukra őt is jelölték, a szintén a balliberális világhoz tartozó Bagossy Lászlóval szemben. A jelenleg az egyetem Színházművészeti Intézetét vezető Bagossy ugyanis rendezőként és íróként az ideológiai hasonlóság ellenére is rendelkezne önálló gondolatokkal. Upor viszont könnyen irányítható.
Bár a szexuális zaklatási botrányban a főszerepeket látszólag Gothár Péter, Máté Gábor és Upor László játssza, a háttérben mindig ott van Ascher Tamás, gyakorlatilag körülötte forog minden a balliberális kultúrkörben. Gothárhoz és Máté Gáborhoz hasonlóan ő is a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdett, ahol jó barátságba került a mostani szexuális zaklatási ügy főszereplőivel. 1978-ban a Nemzeti Színházhoz ment át. Ezzel párhuzamosan vendégként továbbra is dolgozott Kaposváron, ahová végül 1981-ben szerződött vissza. Akárcsak a többiek, Ascher is a Katona József Színház tagja lett, mégpedig 1989-ben. Elmúlt hetvenéves, jelenleg is a színház főrendezője. Általános vélekedés, hogy
Ascher élet-halál ura a baloldali kultúrkörben,
immár 45 éve a színházi élet egyik vezetője.
Jelenleg - ahogy említettük - a Katona József Színház főrendezője, 2006 és 2014 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora. 2014-ben, 65 éves korában a törvények értelmében távoznia kellett a rektori pozícióból, de közismert, hogy azóta is ő az egyetemen a legbefolyásosabb vezető, a valódi döntéseket az Ascher-Máté-Gothár hármas hozza.
Ma véget ér tehát Gothár Péter bujkálása, meg kell jelennie a meghallgatáson. Ugyanakkor a vizsgálatnak nemcsak róla, hanem a történet másik három főszereplőjének szerepéről is ítéletet kell mondania.