Hollik István azt mondta, hogy magyar kormány egyetért a klímavédelmi célokkal, de reálisan megvalósítható tervekre van szükség,
hogy ne a szegények fizessenek, hanem a nagy szennyező országok és cégek.
Nem emelkedhetnek az élelmiszer- és az energiaárak, nem csökkenhetnek a felzárkóztatásra szánt uniós források, a karbonsemlegesség
és az olcsó energia pedig nem képzelhető el atomenergia nélkül, úgyhogy ne támadják Paksot
- mondta a kormányszóvivő.
Hollik István azt is mondta, hogy Magyarország vállalta,
hogy 2030-ig 90 százalékban káros anyagoktól mentessé teszi energiatermelését, és ezt tudja is teljesíteni.
Károsanyag-kibocsátása már ma is messze elmarad a nagy szennyező országokétól. De a 2050-re kitűzött uniós karbonsemlegesség Magyarországon számítások szerint 50 ezer milliárd forintot emészthet fel, ami minden egyes magyarnak évi 170 ezer forintjába kerülhet.
Hollik István arra figyelmeztetett, hogy ez nem igazságos.
A következő 7 éves uniós költségvetésről a kormányszóvivő elmondta, hogy jelenlegi formájában a visegrádi országok - Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország -
nem fogadják el, a döntés vélhetően csak jövő őszre születik meg.
A Gothár-üggyel kapcsolatban arra a kérdésre, hogy a Katona József Színház igazgatójának lemondását várják-e, a kormányszóvivő úgy reagált, hogy
ebben a helyzetben nem történhet más.
A Gothár-ügy mutatott rá arra, hogy a kormány finanszíroz színházakat, de fenntartóként semmi beleszólása a működésükbe. Ebben a vonatkozásban sem maradhat következmények nélkül ez a zaklatási ügy - jelentette ki Hollik István.