Természetesen nem vagyok az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje. Az a célom, hogy az legyek, és ha így lesz, akkor nem fogok párttisztséget viselni –
jelentette ki Karácsony Gergely idén június 12-én az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Sőt, Zugló akkori polgármestere azt is hozzátette: mélyen hisz benne, hogy nem az ellenzék jelöltjét keresik, hanem a budapestiek jelöltjét, mivel ez az ügy nem a pártpolitikáról szól. Azonban sok más mellett ezt az ígéretét sem tartotta be az ellenzéki politikus.
Köztudott: a második ellenzéki előválasztást követően, június 26-án Karácsony elvállalta a baloldal közös főpolgármester-jelöltségét, de sem akkor, sem az október 13-i, az önkormányzati választáson elért győzelme után nem mondott le pártja, a Párbeszéd társelnökségéről.
Az MSZP-vel szoros szövetségben politizáló, a pártpreferenciákat vizsgáló közvélemény-kutatásokban rendre sereghajtóként szereplő Párbeszédben
tavaly november 11-én tartottak tisztújító taggyűlést, ahol újraválasztották a párt két eddigi társelnökét, Szabó Tímeát és Karácsony Gergelyt.
A választáson egyik társelnöknek sem volt kihívója, a két megválasztott pártvezető mandátumát 18 hónapban állapította meg a párt küldöttgyűlése, igaz, akkor még szó sem volt róla, hogy Karácsony Gergely lesz az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje Budapesten.
A tisztújítás már idén tavasszal is elmaradt a balliberális törpepárt vezetésében. – Felelős a Párbeszéd vezetése is a vasárnapi európai parlamenti választási eredményért – mondta a párt másik társelnöke, Szabó Tímea az EP-választást követő, május 29-i sajtótájékoztatóján. A baloldali politikus azonban azonnal hozzátette: az eredményt – az MSZP–Párbeszéd-szövetség mindössze a szavazatok 6,62 százalékát szerezte meg – még értékelik, így az még kérdéses, hogy a vezetés lemond-e, illetve hogy tartanak-e tisztújítást.
Nem az első eset, hogy a Párbeszéd társelnöke, Budapest főpolgármestere nem vállal felelősséget, illetve nem tartja meg ígéretét.
Karácsony Gergely az önkormányzati kampányban és a választás estéjén elhangzott ígéreteiből viszont gyakorlatilag semmit nem teljesített, nem lett ingyenes a tömegközlekedés a 14 éven aluliaknak, nincs húszezer forintos fűtéstámogatás a nyugdíjasoknak és a rászoruló nagycsaládosoknak.
A Városháza parkolójának parkosítására és a nagyközönség előtti megnyitására is még éveket kell várni, ahogy a főkertészi pozícióra sem írtak ki még nyílt pályázatot. A stadionstopot meghirdető főpolgármester azt mondta megválasztása után, hogy él a vétójogával az ilyen jellegű beruházásoknál, ezzel ellentétben végül támogatta a 2022-es kézilabda Eb-re, valamint a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő sportkomplexumok felépítését.
Az egészségügyi fejlesztések kapcsán viszont 180 fokos, negatív fordulatot tett a Karácsony vezette, ellenzéki többségű Fővárosi Közgyűlés akkor, amikor nem támogatták a Dél-budai Centrumkórház felépítését.
A zöldebb, tisztább levegőjű fővárost ígérő ellenzéki főpolgármester a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának legutóbbi, december 12-i ülésén a Galvani híd felépítésének szükségességét vitatta, sőt a szakmai érvekkel szemben a hídépítések ütemét megtörő, a fővárost elkerülő M0-s autóút forgalmának egy részét a városra zúdító Albertfalvai híd megépítését szorgalmazta.
Karácsony Gergely arról is beszélt, hogy a főváros nem fogja tudni önerőből befejezni az ország legnépszerűbb intézményének, az állatkertnek a fejlesztését, korábbi kijelentéséhez képest így mégis félbemaradhat a közép-európai szinten egyedülálló biodóm építése.
Mint arról korábban beszámoltunk, Karácsony Gergely bosszúhadjáratot folytat, ugyanis korábbi ígéretével szemben az elmúlt időszakban három fővárosi cég vezetőjét menesztette, miközben korábban féléves türelmi időszakot ígért nekik.
A balliberális főpolgármester nemcsak a budapesti cégek vezetőit távolítja el, hanem keményen támadja a neki nem tetsző kulturális vezetőket is.
De a tisztogatás országos szinten is zajlik: több ellenzéki irányításúvá lett nagyvárosban már leváltották a kulcspozícióban levő vezetőket, tisztségviselőket a polgármesteri hivatalokban, illetve önkormányzati cégeknél, intézményeknél. Több helyen odáig is elmentek, hogy fontos cégek felügyelőbizottságaiból kiszorították a kormánypártiakat.