Több mint 24 milliárdot fordítottak tavaly tüdődaganatos ellátásokra

Budapest, 2019. december 6. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond az új CT-készülék átadásán a budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben (GOKI) 2019. december 6-án. A 400 millió forintos eszközt az Egészséges Budapest Program keretéből finanszírozták. Az országos intézet unikális Európa-szerte, hiszen egy helyen végzik a kardiológiai gyermek- és felnőttellátás teljes spektrumát. MTI/Soós Lajos

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 24 milliárd forintot költött tavaly tüdődaganattal összefüggő ellátásokra - közölte Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere keddi sajtótájékoztatóján.

Kásler Miklós elmondta, hogy ebből

• tízmilliárd forint a fekvőbeteg-ellátás költsége,
• 11 milliárd a gyógyszertámogatás
• és egymilliárd forint a speciális eszközpark támogatása.

A miniszter kiemelte, hogy az egészségügy támogatási rendszere a prevencióra, a betegségek megelőzésére helyeződött át, és ez igaz a tüdőrákos megbetegedésekre is.

Nagyon fontos, hogy kiszűrjük a környezetünkből és életmódunkból a daganatok kialakulásához vezető tényezőket

- fogalmazott, rámutatva arra, hogy a daganatok kialakulásában 70-80 százalékos szerepe van a táplálkozásnak. Hozzátette:

az alkoholizmus és a dohányzás együtt a fej-nyaki rákok kialakulásának kockázatát a negyvenszeresére növeli.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Forrás: MTI/Soós Lajos

Kásler Miklós szólt arról is, hogy Magyarországon jelentős lépések történtek a prevenció érdekében, többek között megszületett a nemdohányzók védelmét szolgáló törvény, bevezették a mindennapos testnevelést, és több szűrőprogram is indult.

A miniszter kiemelte a szűrőprogramok szerepét a megelőzésben, megjegyezve, hogy

csak az emlő-, a méhnyak-, a vastag- és végbélrákot lehet szűrni.

A tüdőrákkal kapcsolatban elmondta: az a legnehezebben kezelhető daganattípusok közé tartozik, a daganatok mintegy 80 százalékát kitevő nem kissejtes tüdődaganatok kezelésére új, innovatív terápiák jelentek meg az utóbbi években, de az eredményesség szempontjából a műtét a leglényegesebb terápiás forma.

Kásler Miklós hangsúlyozta: a tüdőrák ötéves túlélése Magyarországon rendkívül alacsony, mindössze 17 százalék, ezért - mint fogalmazott -

mindent meg kell tenni azért, hogy ebben előre tudjon lépni az ország.

A miniszter kitért arra, hogy a tüdőrák nem alkalmas a populáció-szintű szűrésre, de számos kezdeményezés van a korai diagnosztika elősegítésére. Mint mondta, eddig általában a tüdőrákot véletlenül vették észre, amikor más ok miatt mellkasfelvételt készítettek, és bár ez a technika nem alkalmas a szűrésre, általa mégis véletlenszerűen diagnózishoz lehetett jutni és el lehetett végezni a műtétet.

Hozzátette, hogy az elmúlt években alacsony dózisú CT-vizsgálatok indultak világszerte és Magyarországon is, ez a tavaly zárult pilot-program volt a Hunchest.

A programban arra jutottak, hogy

az ilyen módszerrel vizsgált betegek lényegesen magasabb arányban voltak operálhatók, 28 százalékkal nőtt a túlélésük esélye.

Kásler Miklós jelezte, hogy a programot tíz centrumra terjesztették ki, és - mint fogalmazott - az eredmények alapján "szóba jöhet" a tüdőrák népességszintű szűrése is.