A becslések alapján Törökországban legkevesebb 4 millió migráns torlódott fel, akik többségükben szírek, irakiak és afgánok.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában azt mondta, hogy
a balkáni útvonalon több mint 106 ezer regisztrált migráns tartózkodik, de ebben a számban nincsenek benne az illegálisan érkezők, így valójában nem tudjuk, hogy hányan lehetnek.
Ezenfelül
Törökországból 398 ezer illegális határátlépési kísérletről jelentettek 2019. január 1. és 2019. november 15. között, ami 128 ezerrel több, mint a tavalyi egész éves adat.
A fokozatosan erősödő migrációs nyomást Magyarország is egyre inkább érzi. A magyar-szerb határon gyakorlatilag ostromhelyzet alakult ki.
Idén január és november között közel 12 ezren kísérelték meg illegálisan átlépni a magyar határt,
míg tavaly ugyanebben az időszakban 5400-an.
Csak november folyamán közel 2500 migráns próbált meg bejutni Magyarország területére.
A déli határainkhoz érkező migránsok már új módszerek alapján próbálnak meg átjutni a biztonsági határzáron.
Ahogy arról a rendőrség legújabb összegzése alapján az Origo beszámolt,
az illegális migránsok próbálnak átmászni a kerítésen, átvágni azt, de a rendőrök találtak már két, kézi erővel kiásott, belső támasztószerkezet nélküli, amúgy életveszélyes alagutat is.
A határzár megrongálásáról a rendőrség a YouTube-csatornáján egy megdöbbentő videofelvételt tett közzé.
A felvételt Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a következőképpen kommentálta: „Aki bármilyen okból azt gondolná, hogy mérséklődött az Európára nehezedő migrációs nyomás, nézze meg ezeket a rendőrségi felvételeket. A déli határnál készültek. Amit 2015 óta láttunk, az még csak a kezdet. Csak Törökországban milliók várnak arra, hogy Európa felé indulhassanak. A határok védelme fontosabb, mint valaha."
Az alagutakat a járőröző rendőrök találták meg a Csongrád megyei Ásotthalom és a Bács-Kiskun megyei Csikéria térségében.
Csütörtökön a 34 méter hosszú ásotthalmi alagútnál 44 illegális migránst állítottak meg
míg a körülbelül 22 méteres csikériai járatnál eddig még valószínűleg senki nem tudott átjönni, a rendőrök még előtte felfedezték.
Az alagutak készítői egyébként mindkét esetben nagy gondot fordítottak az álcázásra; a be- és kijáratokat növényekkel takarták el, de a rendőrök az alagutakat betemették.
Csak november 29-én, pénteken
100 illegálisan Magyarországon tartózkodó migránst fogtak el,
majd kísértek át a határkerítésen, 12 főt megakadályoztak a hazánk területére történő törvénytelen belépésben, további 39 határsértőt fogtak el, egy személy ellen pedig embercsempészés miatt indult büntetőeljárás - közölte a rendőrség a hivatalos oldalán.
November 30-án szombaton pedig tizenegy esetben, összesen 31 határsértő migránst tartóztattak fel Röszke, Szeged és Mórahalom területén.
A feltartóztatott migráns férfiak szír, afgán és palesztin állampolgárnak vallották magukat, de papírokkal nem tudták igazolni a származásukat.
A rendőrök a migránsokat visszavitték a határzárhoz.
Bakondi György közölte, hogy jelentős részben az eddigi brüsszeli vezetés miatt van az, hogy nem sikerült megállítani a migránsok beözönlését az Európai Unió területére.
Hangsúlyozta, hogy
a magyar kormány nagy reményeket fűz a migrációs politika megváltozásához, amit az új Európai Bizottság elnöke jelzett.
Ebben a budapesti kormány pedig kiemelten számít Várhelyi Olivérre, az új, Ursula von der Leyen vezette bizottság bővítési és szomszédságpolitikáért felelős biztosára.
Magyarország és egyben az Európai Unió biztonsága a migráció szempontjából ugyanis szorosan összefügg a Nyugat-Balkánnal,
éppen ezért biztató, hogy – a Soros György által pénzelt szervezetek és a hazai ellenzék erőteljes fellépése ellenére – Várhelyi Olivér megkapta ezt a rendkívül fontos biztosi tisztséget.
Ahogy az köztudott, a Balkán-félsziget már nem csupán a hagyományosan meglévő etnikai és vallási konfliktusok, illetve a nagyhatalmak érdekszférájának az ütközőzónája miatt minősül még mindig „puskaporos hordónak", hanem a 2015-ben kezdődő és napjainkra ismét felerősödő migránsáradat miatt is.
Nem véletlen, hogy a migrációt ösztönző Soros-szervezetek a magyar ellenzék hathatós támogatásával meg akarták akadályozni Várhelyi Olivér kinevezését, és az sem véletlen, hogy nem akarják bővíteni az Európai Uniót. Ebben az esetben ugyanis a határ- és így a védelmi vonal délebbre kerülne, és a migrációt megszenvedő balkáni országok Magyarországgal együttműködve hatásosabban tudnák megállítani a beáramló illegális migránsok tömegeit.
A Fidesz parlamenti frakciójának a 2018 októberében létrehozott bevándorlásellenes kabinetjét Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára hívta össze.
Németh Szilárd a 17 tagú kabinet hétfőre történő összehívását a vasárnapi, budapesti sajtótájékoztatóján azzal indokolta, hogy
...százezer migráns gyülekezik a Nyugat-Balkánon, s noha egyelőre még rendezett a helyzet, a szituáció a 2015-ös nagy válsághoz kezd hasonlítani, és ha a migránsokat nekieresztik a magyar határnak, abból nagy baj lehet; nekünk erre fel kell készülnünk.
Ezért is nevezte fontosnak az államtitkár, hogy szeptemberben meghosszabbították a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, hiszen ez ad megfelelő jogi alapot a határ védelmére.
Szintén lényeges - közölte Németh Szilárd -, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság kimondta:
a tranzitzónában tartózkodás nem számít fogva tartásnak, tehát mindaz, amit a bevándorláspárti ellenzék a gazdáik kérésére, akár a tranzitzónával, akár a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel kapcsolatban összehazudott, teljes egészében összedőlt.
Európa és Magyarország biztonságának a Nyugat-Balkán a kulcsa - jelentette ki a politikus, hozzátéve, hogy ezért is támogatja a kormány a térség államainak uniós és NATO-csatlakozását.
Végül Németh Szilárd köszönetet mondott a határt őrző katonáknak és rendőröknek azért, hogy
az ország függetlenségét, a magyar emberek biztonságát és szabadságát ilyen hatékonyan őrzik.