Nemcsak a gazdasági növekedésben jár Európa élén Magyarország – a GDP bővülése 2-3 százalékkal meghaladja az eurózóna átlagos növekedését –, hanem
az éghajlatvédelem területén is példamutató gyakorlatot folytat.
Ráadásul 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék (GDP), hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 15 százalékkal csökkent.
Ez a világon Magyarországgal együtt csak 21 országnak sikerült.
Magyarországon 2018-ban a GDP-növekedés 4,9 százalék volt, míg az üvegházhatású gázok kibocsátása 0,6 százalékkal csökkent.
Magyarország nemcsak egyetért az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv és megvannak az ahhoz rendelt források, de még
az uniós célkitűzéshez képest is többet vállalt a magyar kormány.
Döntöttek arról, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedik, amelyet a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével, valamint átfogó közlekedészöldítési programmal fognak elérni.
Ahhoz, hogy Magyarország teljesítse az Európai Unió elvárását, hogy 2050-re klímasemleges gazdasággal rendelkezzenek tagországai, mintegy 50 ezer milliárd forintra lenne szükség - ez éves szinten a magyar GDP kb. 2-2,5 százalékát jelenti.
A klímacélokhoz az kellene, hogy Magyarország karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa és a közlekedést teljeskörűen elektromos alapra helyezze.
Magyarországon
az egy főre eső üvegházhatású gáz - kibocsátás továbbra is messze az uniós átlag alatt van,
és a hatodik legjobb mutatóval rendelkezik (6,3 tonna/fő/év). Összehasonlításképpen ugyanez az érték Németországban 10,94 tonna, Hollandiában 11,51 tonna, az USA-ban 20,13 tonna, Szaúd-Arábiában pedig 25,7 tonna. Az 1990 előtti időszakhoz képest Magyarország 32 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezzel uniós összevetésben a 9. helyen áll. Az áramtermelés 60 százaléka szén-dioxid-kibocsátásmentes, 50 százaléka származik nukleáris, 10 százaléka pedig megújuló energiából. Ebből következően
Magyarország gond nélkül tudja teljesíteni az Európai Unió 2030-as klímacéljait.
Nem úgy, mint több nyugat-európai tagállam, mint például Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Finnország, amelyek a meglévő intézkedésekkel nem fogják tudni teljesíteni a 2030-as kibocsátás-csökkentési céljaikat a Nemzeti Energia- és Klímatervek előzetes bizottsági értékelése szerint.
Magyarország készen áll a klímaegyezmény aláírására, de feltételei vannak: