Varga Judit: Az Európai Unió válságban van

Budapest, 2019. december 5. Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond az emberi jogok világnapja alkalmából a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány, Párbeszéd vagy monológ: az Európai Unió jövője? címmel megrendezett konferenciáján a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019. december 5-én. MTI/Balogh Zoltán

Varga Judit igazságügyi miniszter azt mondta, hogy az Európai Unió válságban van, de ez utat nyithat valami újnak. Varga Judit csütörtökön Budapesten, a Polgári Magyarországért Alapítvány által az emberi jogok napja alkalmából rendezett konferencián beszélt erről.

A Párbeszéd vagy monológ: az EU jövője? című rendezvényen a miniszter arról beszélt, az EU nem meri bevallani, amit mindenki tud: azt, hogy

gazdasági, migrációs, intézményi, illetve a brexit nyomán integrációs krízishelyzetbe került.

Mindez pedig nem a tagállamok, hanem az EU válsága.

Kezdődött a gazdasági és pénzügyi válsággal, majd folytatódott a keleti szomszédságunkban tapasztalt biztonsági válsággal és a migrációs válsággal, amit tetézett a brexit által generált integrációs krízis.

Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond az emberi jogok világnapja alkalmából a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány, Párbeszéd vagy monológ: az Európai Unió jövője? címmel megrendezett konferenciáján a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019. december 5-én Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Varga Judit azt mondta, az Európai Unió a szuverén államok közötti legsikeresebb és legkomplexebb együttműködés.

Az EU akkor lehet erős és sikeres, ha erős és sikeres tagállamok alkotják.

Meg kell védeni a belső piaci integráció eredményeit és a szabad mozgás jogát, továbbá erősíteni kell az együttműködést a biztonságpolitika, a közös védelempolitika, a versenyképesség, a digitalizáció és a klímavédelem terén - mondta a miniszter.

Azt is mondta, uniós szintű problémát jelent a Magyarország elleni "politikai boszorkányüldözés", a kölcsönös bizalmon alapuló párbeszéd gyengülése és a kioktató hangok felerősödése, amely különösen az előző bizottságra volt jellemző.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta,

nemzeti identitások nélkül nincs jövője az EU-nak.

Szerinte a nemzeti identitásról az egyenjogúság alapján kell párbeszédet folytatniuk az uniós intézményeknek és a tagállamoknak. Az Európai Unió Bíróságának "monológja" helyett a luxembourgi székhelyű bíróság és a tagállami bíróságok közötti párbeszéd felé kell elmozdulni.

Az EU és a nemzeti identitások védelme nem ellentétes egymással, jól összhangba hozható

- mondta.

Varga Judit: Az EU akkor lehet erős és sikeres, ha erős és sikeres tagállamok alkotják Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke előadásában azt mondta, a szellemtelen európai elit a párbeszéd ellensége, mintegy nemzetek feletti zsűriként a semmi, a pc nevében ítélkezik, kijátssza egymás ellen például a véleményszabadságot és a vélt vagy valós kisebbségi jogokat, érzékenységeket.

Úgy fogalmazott, hogy ennek a nemzeti, vallási, helyi identitástagadó, világkormányzásra törő globalista elitnek és a helyi identitás fontosságát valló lokalista elitnek párbeszédképessé kell válnia, csak így lehet jobb együttműködés kialakítani az EU-ban.

Az a kérdés, hogy a globalisták elismerik-e a lokalistákat

- mondta Balog Zoltán.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke előadásában ismertetett egy strasbourgi döntést, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága kifogásolta a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés magyarországi szabályozását és gyakorlatát, és ez a Magyarország ellen, a jogállamiság és a demokrácia értékeinek sérelme miatt indult uniós eljárás részévé vált.

Szerinte azonban alaptalan a nemzetközi kritika: a magyar adatvédelmi hatóság vizsgálatai azt támasztják alá, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok elkötelezettek az adatkezelés törvényessége mellett, és megvannak azok a garanciák, amelyekkel a visszaélések lehetősége kiszűrhető.