Sosem lett baja senkinek a Jobbikban abból, ha kiderült, hogy náci

A Jobbik történetét a kezdetektől napjainkig antiszemita megnyilvánulások sokasága kísérte végig. Éppen ezért érdekes és érdemes megnézni, mi lett a zsidózó politikusok sorsa a néppártosodást hazudó pártban. Általános megállapításként a következő jegyezhető fel: a szervezetben egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy valakit komolyan megbüntettek volna, mert zsidóellenes nyilatkozatot tett. Éppen fordítva történtek a dolgok: aki nagy nyilvánosság előtt a kisebbségeket becsmérelte, azt előbb-utóbb felemelte a párt.

Bár a Jobbik évek óta igyekszik azt a képet mutatni magáról, hogy a Vona Gábor által meghirdetett néppárti irányvonalnak köszönhetően teljesen megváltozott, több jel is azt bizonyítja, hogy ez egyszerűen hazugság. Ennek egyik leglátványosabb bizonyítéka az, hogyan kezelik a párt vezetői, ha egyik politikusuk antiszemita kirohanást tesz. Ha röviden kellene megválaszolni a kérdést, akkor az így nézne ki: sehogy, a Jobbik történetében egyetlenegyszer sem volt negatív következménye annak, ha valaki zsidózott. Pedig volt egy-két ilyen eset a párt életében.

Gyöngyösi Márton (2012, 2014)

Az antiszemita botrány: „Itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a Magyar Országgyűlésben és kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára” – ezt Gyöngyösi Márton mondta 2012-ben a parlamentben. Aztán részletesen is kifejtette, mire gondolt: szerinte a parlament adós egy olyan felméréssel, amely megmutatja, hány magyar él Izraelben, és hány zsidó magyar itt. Később pedig a Jewish Chronicle című folyóiratnak nyilatkozott, megkérdőjelezve a holokauszt magyar áldozatairól szóló ismert számokat, Izraelt egy náci rendszerhez hasonlította, és pártja támogatásáról biztosította Iránt. A 2014-es budapesti Izrael-ellenes tüntetésen pedig arról szónokolt, hogy szerinte „Izrael egy terrorállam, agresszor”.

Mi lett a következménye? Gyöngyösi Márton a mai napig a Jobbik országgyűlési képviselője, sőt, minden eddiginél erősebb politikai értelemben, hiszen a tavaly májusi tisztújításon a párt második legfontosabb politikusának, elnökhelyettesnek választották meg. Antiszemita mondatai miatt 2012-ben még nagy tüntetést tartottak Budapesten, azonban a Jobbikon belül egy pillanatig nem merült fel, hogy büntetést kapna.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik jelenlegi elnökhelyettese Forrás: Facebook

Szilágyi György (2013)

Az antiszemita botrány: „A gyűlöletkeltés és a magyarellenes uszítás szervezete, a Simon Wiesenthal Központ ismét támadásba lendült Magyarország ellen. A Jobbik ezért felszólítja a kormányt, hogy tiltsák be a Simon Wiesenthal Központot Magyarországon, és annak nem magyar állampolgárságú alkalmazottait utasítsák ki az országból” – ezeket a gondolatokat Szilágyi György jobbikos képviselő mondta, aki arra reagált, hogy büntetőeljárás indult Magyarországon a kassai gettó parancsnoka, a náci háborús bűnökkel gyanúsított Csatáry László ellen (az ügy végül nem került bíróság elé, mert Csatáry közvetlenül előtte meghalt). A Simon Wiesenthal Központ a náci háborús bűnösök felkutatása miatt alakult meg, a szervezet szerte a világon igyekszik felkutatni ezeket az embereket. Szilágyi mondatai nyilvánvalóan antiszemita indíttatásúak, megnyilvánulását nagy botrány követte.

Mi lett a következménye? Szilágyi György a mai napig a Jobbik országgyűlési képviselője, és egykori MIÉP-esként a balliberálisokhoz való közeledés egyik fő arca. Politikai értelemben kifejezetten erős párton belül, amit jól mutat, hogy jelenleg a képviselőcsoport frakcióvezető-helyettese.

Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője Forrás: Facebook

Kulcsár Gergely (2015)

Az antiszemita botrány: „Ma délután egy kis feltöltődésre vágytam, ezért meglátogattam a Duna-parton, a képen látható vidám helyet. A kép a cipőbe köpés után készült. Mindenkinek ajánlom, hogy ha szomorú vagy fáradt, látogasson el ide, megjön a kedve folytatni a munkát, amit őseink sajnos nem fejeztek be!” – így kommentálta Kulcsár Gergely jobbikos politikus azt az „akcióját”, amikor a vészkorszak áldozatainak emlékére állított Duna-parti emlékmű mellett beleköpött a zsidók Dunába ölését szimbolizáló cipőkbe. Kulcsár volt az is, aki párttársainak horogkereszttel kívánt boldog új évet. Mindezt egy éven belül.

Mi lett a következménye? A történtek után szóba sem került a pártból való kizárása, helyette Vona Gábor úgymond vezekelni küldte a neonáci Kulcsárt, akinek a történtek után azonnal emelkedni kezdett a pályája. Kulcsár tavaly nyáron középvezetői beosztást kapott, a Mi Hazánk Mozgalomba távozó Jámbor Márk regionális igazgatói helyét vette át.

Kulcsár Gergely, a Jobbik politikusa Forrás: Facebook

Vecsési Jobbik (2016)

Az antiszemita botrány: „A vecsési JOBBIK NEM üdvözli a zsidóságot a hanuka (vagy mi a f sz) alkalmából! Ha valakinek mégis ilyen eszement ötlete támadna, attól szervezetünk elhatárolódik! – ezt írta a vecsési csoport Facebook-posztjában, miután Vona Gábor levélben köszöntötte a magyarországi zsidó szervezeteket hanuka alkalmából. Hatalmas port kavart az eset, akkor még a balliberális média is élénken foglalkozott vele.

Mi lett a következménye? Az ügyben a Jobbik Etikai és Fegyelmi Bizottsága vizsgálódott, a tét pedig az volt, hogy a Szabó Attila vezette vecsésiek megmaradhatnak-e a párton belül, vagy kizárják őket. A testület látványosan az időhúzásra játszott, első körben (30 nap alatt) nem is döntöttek az antiszemita botrányban. A határidőhöz képest egyhetes késéssel meghozták a döntést: csupán megrovással szankcionálták az érintetteket.

Forrás: Facebook

Szávay István (2018)

Az antiszemita botrány: „Beszólt, hogy náci bűz van. Én meg leütöttem, hogy büdös zsidó! Pakk! Egy igazi ilyen kampós orrú rohadék volt. ... Ja. A heftijét elferdítettem egy kicsit” – ezek a gondolatok Szávay Istvántól, a Jobbik képviselőjétől származnak. A politikus finoman szólva is elragadtatta magát egy novemberben nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerint, amelyen az volt hallható, ahogy barátai körében azzal dicsekedett, leütött egy zsidó nőt. Az anyag kikerülését követően a verekedés tényét ugyan tagadta, azt viszont elismerte, hogy tőle származnak ezek a mondatok. Magyarán azzal védekezett, hogy ő nem tettlegesen náci, csak szóban. A közvélemény felháborodása miatt bejelentette, december 31-ei hatállyal lemond a parlamenti mandátumáról.

Mi lett a következménye? A csavar a történetben, hogy a jobbikos politikus nem tartotta be az ígéretét, továbbra is a Jobbik-frakció párttársai által megbecsült tagja. A lemondást folyamatosan, különböző ürügyekkel húzza-halasztja.

Szávay István, jobbikos országgyűlési képviselő Forrás: MTI

Sneider Tamás (2015, 2016)

Az antiszemita botrány: Sneider Tamás náci botránya a legutolsó eddigi ügy. A Hír TV vasárnap esti híradójában egy olyan felvételt mutatott be, amelyen a jobbikos politikus felesége náci karlendítéssel pózolt esküvőjükön. A három évvel ezelőtt készült anyagon az látható, ahogy a menyasszony – aki amúgy a párt képviselőcsoportjának jogásza – kétszer is hitleri mozdulatokat tett, a násznép meg lelkesen hejehujázott. A Jobbik elnöke ezt azzal igyekezett megmagyarázni, hogy csupán „szórakoztak és poénkodtak” az egybegyűltek, amikor kart lendítettek. A jelenetsor nyilvánosságra kerülését követően kedden késő este újabb anyag látott napvilágot, amelyen a jobbikos pártelnök arról beszélt, hogy még mindig jobb, ha valaki muszlim vallásra tér át, mint ha zsidóra.

Mi lett a következménye? A Jobbik elnökét egyáltalán nem zavarták meg a náci botrányok, továbbra is a Jobbik első embere, tavaly májusban vette át a hatalmat Vona Gábortól. „Ez egy vicc!” – ezekkel a szavakkal reagált az ATV-nek arra a felvetésére, miszerint lemond-e. Ebből a nyilatkozatból pedig arra lehet következtetni, hogy Sneider Tamás továbbra sem fontolgatja az országgyűlési alelnökségről és a pártelnökségről való lemondását, jól megvan ezekben a tisztségeiben.

Sneider Tamás, a Jobbik elnöke és felesége, aki a Jobbik-frakció jogásza Forrás: MTI - Hír TV