A 2020-as költségvetés a családok támogatása mellett
az eddig elért gazdasági eredmények megvédéséről és a folytatódó adócsökkentésekről is szól
- mondta a pénzügyminiszter a jövő évi büdzsére vonatkozó javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában.
Varga Mihály a családok támogatását és a gazdaságvédelmi akcióterv forrásainak biztosítását nevezte a fő céloknak.
A kormány olyan költségvetést nyújtott be az Országgyűlésnek, amely elsősorban a családoknak, a gyermeket vállalóknak és nevelőknek nyújt segítséget és biztonságot; a cél, hogy Magyarország családbarát hely legyen, a kormánynak továbbra is a gyermek az első - fogalmazott.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta,
2019-hez képest minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat jövőre.
Ezek között említette a családok támogatása mellett az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjakat, az államháztartásban dolgozók bérét, valamint a védelmi és rendvédelmi kiadásokat.
Hozzátette: a gazdaságvédelmi akcióterv célja, hogy megvédje a magyar gazdaság eddigi eredményeit. Ez a külső környezet lanyhulása mellett hosszú távon biztosítja az Európai Unió átlagát 2 százalékponttal meghaladó, a következő évben is 4 százalék körüli gazdasági növekedés fenntartását - magyarázta. Rögzítette azt is: a kormány továbbra is erőteljesen fellép az Európát fenyegető bevándorlással, az azzal járó terrorveszéllyel, illetve a közbiztonságot érintő hátrányos következményekkel szemben.
Elmondta, jövőre a dinamikus, 4 százalékos növekedés mellett mérsékelt 2,8 százalékos inflációval, minden korábbinál alacsonyabb, 1 százalékos hiánycéllal számolnak, valamint a külső kockázatok kivédésére és kezelésére a GDP 1 százalékát kitevő biztonsági tartalékot javasolnak. Hozzátette:
az uniós módszertan szerinti adósságmutató jövőre 66 százalékra csökkenhet. Ez az arány a 2010-es kormányváltáskor 80 százalék volt -
jegyezte meg.
A szakminiszter közölte azt is, a 2020-as költségvetés nullszaldós működési költségvetés, vagyis a közszolgáltatások költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza.
Ismertetése szerint 2020-ban összesen 2200 milliárd forint lesz a családok támogatására,
a családvédelmi akcióterv végrehajtására, és 500 milliárd forint szolgálja a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a vállalkozások növekedésének ösztönzését.
Hozzátette: 2019-ben a családok támogatására 224 milliárd, az oktatásra 48 milliárd, az egészségügyre 184 milliárd, a nyugdíjakra 136 milliárd, az állami szférában dolgozók bérére 238 milliárd, a védelmi és rendvédelmi kiadásokra pedig 174 milliárd forinttal jut magasabb összeg.
A családvédelmi akcióterv mellett a családokat segítő intézkedések között említette a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a családi adórendszert, az otthonápolási díjak emelését, az ingyenes tankönyvellátást, az emelkedő hallgatói normatívát, az otthonteremtési program folytatását.
Felsorolta a gazdaságvédelmi akcióterv elemeit, például a szociális hozzájárulási adó július 1-jei csökkentését, amellyel idén 144 milliárd forint, 2020-ban pedig további 156 milliárd forint marad a vállalkozásoknál beruházásra, fejlesztésre, béremelésre.
Mérséklődik a kisvállalati adó, a megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, a 100 millió forint éves árbevétel feletti vállalkozásoknak jövőre már nem kell adóelőleg-feltöltési kötelezettséget teljesíteniük, felfüggesztik a reklámadót, a kereskedelmi szálláshelyek kedvezményes áfakulcs szerint adóznak - sorolta.
Domokos László azt mondta: a törvényjavaslat megfelel mind az uniós, mind a hazai jogszabályi követelményeknek, a tervezett társadalompolitikai célokhoz pedig biztosítja a pénzügyi fedezetet, miközben az előre nem tervezhető kockázatokhoz masszív tartalékok állnak rendelkezésre. Elmondta:
a tervezett gazdasági növekedés elérése mellett a hiány és az államadósság alakulására vonatkozó előírások is teljesülnek,
egy kivétellel, ugyanis az 1,1 százalékos tervezett strukturális deficit 0,1 százalékponttal meghaladja a 2019-2023-ra vonatkozó konvergenciaprogramban meghatározott középtávú költségvetési hiánycélt. Domokos László szerint ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából, és jogszabály által előírt szankció sem kapcsolódik hozzá.
Az ÁSZ elnöke felhívta a figyelmet arra: a jelenlegi gyors ütemű gazdasági növekedés révén folyamatosan bővülő költségvetési bevételek lehetőséget teremtenek felkészülni a jövőbeli, kisebb gazdasági bővüléssel jellemezhető időszakra. Ennek egyik eszköze az ÁSZ szerint egy olyan központi változáskezelési tartalék képzése, amely a későbbi váratlan helyzetek, illetve külső ok miatt fellépő gazdasági körülmények kezelését, kivédését teszi lehetővé - ismertette Domokos László. Hozzátette:
az államadósság-szabály teljesülése érdekében 2020-ban is jelentős nagyságrendű implicit tartalék - a reál GDP növekedési ütemének 2-2,2 százaléka - áll rendelkezésre, amely a gazdasági növekedés esetleges lassulása esetén is biztosítja az államadósság-szabály teljesülését.
Domokos László az államadósság-kezelés finanszírozási kockázatainak biztonságos kézben tartása szempontjából alapvető fontosságúnak nevezte, hogy elegendő nagyságrendű likvid forrás álljon rendelkezésre az aktuális kötelezettségek teljesítéséhez.
Az állammal kapcsolatban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy folytatni kell a fenntartható kifehérítést, vagyis az államnak azoktól is be kell szednie az adót, akik eddig részben vagy egészben kivonták magukat a közteherviselés alól, az ebből származó bevételből pedig ismét mérsékelni lehet az adókulcsokat. Úgy vélem, van lehetőség további adócsökkentő intézkedésekre - jelentette ki Domokos László, aki szerint
elsősorban a munkát terhelő kulcsok mérséklése a kézenfekvő.
A vállalkozásokról szólva nemzetgazdasági szempontból kifejezetten előnyösnek nevezte, ha a vállalati szektor megtérülő, hatékonyságnövelő beruházásokat, fejlesztéseket banki hitelekből hajt végre, ez ugyanis fokozottan dinamizálja, mozgatja a nemzetgazdasági folyamatokat, és javítja az ország versenyképességét.
Domokos László a lakosságról, mint jövedelemtulajdonosról szólva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az államnak minden eszközt fel kell használnia a családok pénzügyi biztonságának, illetve gazdálkodási tudatosságának megerősítése érdekében. Az ÁSZ elnöke úgy vélte:
ennek egyik fontos eszköze, ha a lakosság megtakarításainak jelentős részét hazai kibocsátású állampapírokba fekteti, emellett pedig a kormányzatnak meg kellene fontolnia, hogy a lakossági megtakarítások előmozdításában is konkrét ösztönző, a motivációt erősítő lépéseket tegyen.
A pénzügyi stabilitást tükrözi a 2020-as költségvetési törvényjavaslat - jelentette ki a Költségvetési Tanács megállapításait ismertetve Kovács Árpád, a testület elnöke. Ahol stabilitás van, ott van gazdaság- és társadalompolitikai mozgástér, és ez látszik megvalósulni immár lassan egy évtizede a költségvetésekben - mondta.
Kovács Árpád hozzátette:
bár minden tervezés hordoz kockázatokat, így a 2020-as is, de a kiemelkedő mértékű tartalékolás miatt a Költségvetési Tanács nem lát elháríthatatlan veszélyt.
Közölte: a tanács megállapítása szerint a büdzsé tervezetében az előirányzatok alapvetően összhangban vannak a 2018-as előzetes tény- és a 2019-es várható adatokkal, valamint a 2020-ra tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal. Kovács Árpád elmondta, értékelésük szerint a magyar gazdaság fundamentumai stabilak, sérülékenysége csökkent.