Több százmilliárddal jut több az egészségügyre, mint Gyurcsányék alatt

A kormány lépésről lépésre halad az egészségügy fejlesztésén, nyilvánvaló, hogy a sok évtizedes elmaradást nem lehet felszámolni egy-két év alatt – mondta Kásler Miklós az Origónak. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője kijelentette, a mögöttünk lévő esztendőben is sok olyan lépés történt, ami racionalizálta az intézmények működését, és ez már a betegellátásban, illetve a dolgozók számára is érezhető. Szólt arról is, hogy ha kialakul az új struktúra, előrehalad a magán- és az állami rendszer szétválasztása, akkor bevezetésre kerülhet az egészségügyi finanszírozás teljes átalakítása.

Elégedett azzal a közel 2000 milliárd forinttal, ami a jövő évben gyógyító, megelőző ellátásra jut a költségvetési tervezet szerint?

Tekintettel arra, hogy a minisztérium összes ágazata lényegesen magasabb összeghez jutott, mint tavaly, és nagyságrendileg többhöz, mint 2010-ben, látható, hogy pénzügyi oldalról is támogatja a kormány az elképzeléseinket. Az, hogy mikor elégedett egy ember, az relatív, de egy indiai filozófus szerint az elégedettség titka, ha nem keverjük össze a vágyainkat a szükségleteinkkel.

Világosan látszik, hogy az egészségügy területére 2010-hez képest több mint 770 milliárd forinttal jut több, míg 2019-hez képest 184 milliárddal.

Az oktatásra jövőre 2078 milliárd forint jut majd, ami 633 milliárddal több, mint 2010-ben, és 48 milliárddal több, mint 2019-ben. A jövő évi büdzsé legnagyobb nyertese a családtámogatás, mivel 2228 milliárd forint jut erre a területre. A 2010-es támogatáshoz képest ez 1293 milliárddal több, és 224 milliárddal több, mint tavaly volt. A szociális szféra számára 738 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ami 413 milliárddal több, mint a 2010-es kormányváltás idején. A kultúra 578 milliárdból gazdálkodhat, ami 406 milliárddal több, mint 2010-ben. Végül pedig a sport területére 321 milliárd forint jut majd a következő évben, mindez pedig 257 milliárddal több mint kilenc évvel ezelőtt.

Kásler Miklós: Világosan látszik, hogy az egészségügy területére 2010-hez képest több mint 770 milliárd forinttal jut több, míg 2019-hez képest 184 milliárddal Fotó: Hirling Bálint - Origo

Indokoltnak lát-e valamilyen módosító javaslatot benyújtani?

Ez egy nagyon kiegyensúlyozott költségvetés, és rendelkezésre állnak azok az összegek, amelyekre szilárdan lehet támaszkodni.

A kórházak finanszírozásának az átalakítása mennyiben része a jövő évi büdzsének? Véget érhet a folyamatos adósságkonszolidáció korszaka?

A kormány lépésről lépésre halad az egészségügy fejlesztésén. Nyilvánvaló, hogy a sok évtizedes elmaradást nem lehet felszámolni egy-két év alatt. A mögöttünk lévő esztendőben is sok olyan lépés történt, ami racionalizálta az intézmények működését, és ez már a betegellátásban, illetve a dolgozók számára is érezhető. Ezt a folyamatot szeretnénk folytatni a kormány által kijelölt prioritások mentén.

Létezik a népegészségügyi program, létezik az öt nemzeti program a legsúlyosabb betegségek területén, a sürgősségi rendszer átalakítása is megkezdődött, és az elektronikus egészségügyi tér is megfelelő tempóban bővül. A magán- és az állami intézményrendszer szétválasztása is napirenden van.

Mekkora béremelésre számíthatnak jövőre az orvosok?

Az egészségügyi fejlesztések mellett az egészségügyi dolgozók támogatásában is elkötelezettek vagyunk. A béremelésekre a kormány jövőre 4109 milliárd forintot költ majd. Ez az 1500 milliárdos növekmény 2010-hez képest azt jelenti, hogy reálértékben a bérek 27 százalékkal lesznek magasabbak, mint a szocialista kormány bukása idején. A legnagyobb arányú bérnövekedés az egészségügyben volt. 2010-hez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege több mint a duplájára nőtt.

Jövőre több mint 280 milliárd forinttal több forrás jut az egészségügyben dolgozók fizetésére, mint 2010-ben. Az egészségügyi szakdolgozók és a védőnők négylépcsős fizetésemelése július 1-jén kezdődik.

Fontos megemlíteni, hogy egy 19-21 éves jogviszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű diplomás ápolónő átlagkeresete 2010-ben alig haladta meg a 220 ezer forintot, 2019-ben ez már 455 ezer forintra nőtt. 2022-ig 72 százalékkal nő az ápolók bére. A mentőorvosok bruttó átlagkeresete 2010-ben 314 ezer forint volt, idén pedig már bruttó 640 ezer forint. Bár az orvosok fizetése 2010 óta két és félszeresére nőtt, azonban ez még mindig nem éri el a kívánatos mértéket, ezért folytatjuk a tárgyalásokat az orvosok béremeléséről.

„Már most is hatezerrel több orvos dolgozik, mint 2010-ben” Fotó: Hirling Bálint - Origo

Valóban sikerült az elmúlt években lassítani az orvoselvándorlást?

Az orvoselvándorlás üteme jelentősen csökkent. Körülbelül hatezerrel több orvos dolgozik most itthon, mint 2010-ben, és ez nemcsak a fizetésemeléseknek köszönhető, hanem a tudományos lehetőségeknek, a nagyobb megbecsülésnek, a szociális helyzetük rendezésének. Mindezen komplex tényezők együtt vezethetnek oda, hogy a korábbiakhoz képest is lényegesen több orvos praktizál Magyarországon.

Már lassan fél év telt el a hazai sürgősségi rendszer átalakítása óta. Mennyire elégedett az eredményekkel, mit lehetne még javítani, hogy még gördülékenyebb legyen a rendszer? Az egyik főpolgármester-aspiráns éppen ezen a területen tesz mindenféle ígéretet.

A várakozásokhoz képest sokkal gyorsabban állt át a hazai sürgősségi ellátás az új rendszerre.

A betegellátásban nem volt semmilyen fennakadás, és ezért nagy köszönet illeti a teljes dolgozói személyzetet.

Minden beteget megfelelően ellátnak, és jelentősen csökkent a várakozási idő. Választási kampányokkal, ígérgetésekkel nem foglalkozom.

Az Egészséges Budapest Program keretében mikor várhatóak az első kézzelfogható eredmények?

Az EBP a központi régió történetének legnagyobb kórházfejlesztési programja, a vidéki kórházak után Budapesten és Pest megyében újulnak meg, illetve épülnek kórházak. Ennek már számos látható jele van. Az elmúlt két hónapban nagy értékű műszereket és gépeket adtunk át több tízmilliárd forint értékben.

2026-ig összesen 700 milliárd forint jut az EBP-re, aminek keretében négy centrumkórház megépítése és felújítása valósul meg. Mindezek mellett 11 országos gyógyintézetben, 13 társkórházban és négy egyházi fenntartású intézményben lesz fejlesztés.

Továbbá ezzel párhuzamosan 32 szakrendelőben is. A dél-budai centrumkórház esetében az előkészítő munkálatok zajlanak, az előzetes eredményhirdetés már megtörtént, időarányosan jól állunk.

Hogyan lehet megoldani a János Kórházban azt, hogy a fejlesztések mellett zavartalan legyen a betegellátás?

Itt két dolog szorosan összefügg egymással. A Semmelweis Egyetemnek el kell költöznie a Kútvölgyi-tömbből. Amikor az átköltözés megtörtént, akkor lehet csak elkezdeni az építkezéseket. A János Kórházban néhány héttel ezelőtt adtunk át egy új járóbetegrészleget. Úgy látom, a János Kórház rendkívül korszerű körülmények közé kerül. A Semmelweis Egyetem pedig az álhírekkel szemben sokkal méltóbb körülmények közé kerül, mint jelenleg.

„A Semmelweis Egyetem pedig az álhírekkel szemben sokkal méltóbb körülmények közé kerül, mint jelenleg” Fotó: Hirling Bálint - Origo

A Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia mennyiben segítheti majd az itthoni betegek gyógyulását?

Nem emlékszem arra, hogy lett volna egyetlen olyan közép-európai ország, amely maga mellé tudott volna gyűjteni még 19 országot a saját tudományterületén. Az onkológia területén most olyan nemzetközi együttműködés alakulhat ki, amely mindegyik ország javát szolgálja. Mindez kiterjed majd a kutatáson keresztül, az orvosképzésen át, egészen a gyógyszerkutatásig.

Létrejön majd egy 260 millió főből álló háttér is, akik adott esetben potenciális beteg lehetnek, és ez egy nagyon komoly segítséget jelenthet a későbbi legjobb gyógyítási módok megtalálásban.

Nagyon konkrét elképzeléseink vannak a gyógyszeripar területén is.

Felgyorsulhat a legújabb és legmodernebb onkológiai gyógyszerek és készítmények hazai engedélyeztetése és bekapcsolása a hazai ellátásba?

Lehetőséget teremthet arra, hogy a gyógyszerekkel kapcsolatos megbeszélések összehangoltak legyenek, és mindennek komoly előnyei lehetnek.

Már elkészültek a Nemzeti Egészségügyi Programok, amelyek az öt legsúlyosabb betegségcsoportra vonatkoznak. A gyakorlatban milyen módon épülnek ezek be a mindennapi ellátásba?

A legfőbb cél az egészségben eltöltött évek számának a növelése, de mindez nem egyik évről a másikra jelenik meg a statisztikákban. Minden a megelőzésről szól, megpróbáljuk kiiktatni azokat a körülményeket az életünkből, amik betegségekhez vezetnek. Ez már részben oktatási-nevelési kérdés is, és már óvodáskorban elkezdődik.

Fontos megemlíteni, hogy már a kisgyermekkortól kötelező oltások esetében is a legmodernebb szerek használatát támogatjuk.

Jelentős előrelépés lesz majd, ha a fiúk esetében is kötelezővé tesszük a HPV elleni oltást.

Milyen ösztönzőkkel kívánják elérni, hogy az állampolgároknak beépüljön a rutinjába a szűréseken való részvétel? Jó példaként nemrég elindult az országos vastagbélrákszűrési program is. Továbbra sem gondolkoznak negatív ösztönzőkben?

Az egész szűrőprogram lényege a szemléletváltozás, hogy az emberek felismerjék, ezek a programok az ő javukat szolgálják. 360 ezer ember kapott behívót a vastag- és végbélszűrésre, ebből eddig 100 ezer ember vette igénybe a felkínált lehetőséget. Ha felvetődik a tumor gyanúja, akkor további vizsgálatok kezdődnek. Nagy eredmény, hogy már eddig is sikerült kiszűrni olyanokat, akiknél súlyos betegségre utaló jeleket fedeztünk fel, és esetükben időben megkezdődhetett a gyógyítás.

Nagyon érdekes, hogy az emlőrákszűrési programok esetében Szabolcsban volt a legmagasabb részvétel, míg Budapesten alig feleannyian mentek el a szűrésre.

Mindennek a hátterében az áll, hogy a kis közösségekben a helyi vezetők mozgósítani tudták az embereket, meg tudták győzni őket arról, hogy a szűrővizsgálat az ő érdeküket szolgálja.

Hogyan látja az együttműködési lehetőségeket a Magyar Kórházszövetség vezetőivel, akik többek között olyan javaslatokkal éltek, hogy az egészségbiztosítónak nem intézményt, hanem beteget és betegséget kellene finanszíroznia?

Teljesen egyetértek ezzel. Nyilvánvalóan ott kell kifizetni a betegellátást, ahol a valódi kezelés történik. A korábbi teljesítményvolumen-korlátos rendszer nagyon határozottan torzította a teljes finanszírozást. Ha kialakul az új struktúra, előrehalad a magán- és az állami rendszer szétválasztása, akkor bevezetésre kerülhet a finanszírozás teljes átalakítása.

Egy Magyarország méretű országban nincs szükség ennyi aktív ellátást nyújtó kórházra – vélte a kórházszövetség. Egyetért ezzel?

Mindez megítélés kérdése. A kórházak bezárása nem cél, és nem is lesz ilyen. A kórházak tevékenységét kell úgy átalakítani, hogy a lakosság érdekét szolgálja.