Lázár János: A magyar-román kapcsolatokban egymásra vagyunk utalva

A magyar-román kapcsolatokban egymásra vagyunk utalva, a kérdés az, hogyan tudjuk ezt kihasználni a versenyképesség fokozása érdekében – mondta Lázár János kormánybiztos, Csongrád megyei országgyűlési képviselő Debrecenben, a négy-négy – magyar-román – határ menti kereskedelmi és iparkamara között aláírt partnerségi megállapodás aláírása előtt szerdán.

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBIKK) szervezésében megtartott partnerségi találkozón Lázár János kormánybiztos kifejtette: a következő 10 év legfontosabb feladata lesz a versenyképesség fokozása annak érdekében, hogy Románia és Magyarország az Európai Unió középszintjéhez tartozzon.

A magyar kormány gazdasági potenciált lát a keleti régióban,

ezért is kötött megállapodást Debrecennel, Békéscsabával és Szegeddel.

Emlékeztetett, hogy a versenyképesség fokozása érdekében jelentős infrastrukturális fejlesztések történnek a keleti országrészben, az M35-ös autópálya hamarosan eléri a román határt, megépül az M4-es autópálya, és a kötött pályás vasúthálózat kiépítésére is euró milliárdokat költ a magyar kormány.

A konkrét projektek között említette Lázár János a Debrecen-Nagyvárad- Békéscsaba-Arad-Temesvár vasútvonal fejlesztését. A beruházás nyomán a vonatok 160 kilométer/órás sebességgel közlekednek majd, a kormány már megrendelte az előkészítő tanulmányt a gyorsvasút kiépítésére.

A Szabadka és Szeged közötti 39 kilométeres távolság vasúton fél óra alatt megtehető lesz, erre a kiviteli tervek már elkészültek.

Tudatos közlekedési infrastrukturális fejlesztés zajlik a gazdaságélénkítés érdekében

– mondta Lázár János, aki szerint ugyanilyen fontos a munkaerő megléte is, nemzetiségtől függetlenül.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára méltatta a kamarai együttműködés létrejöttét, amely a jövőben közös vállalatok alakítását és a harmadik piacra jutás lehetőségét hordozza magában. Kiemelte: az operatív együttműködés kereteit kell megtalálni, hogy az ilyen találkozók ne protokolláris együttlétek legyenek.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte, hogy Románia Magyarország második legfontosabb partnere Németország után. A jelentős tőkekihelyezés mellett (Mol, OTP, Richter) jelen vagyunk az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás, a turisztika, az építőanyagok gyártása területén is a szomszédos országban.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád megyei, illetve a romániai Szatmár, Bihar, Temes, Arad megyei kamarák által szerdán aláírt megállapodás alapján szakterületi szintű együttműködés indul el a határ menti gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében. Ez kiterjed

a beszállítói tevékenységre, kiállításokon való részvételre, képzésre, szakképzésre, jó gyakorlatok átvételére, közös vállalatok létrehozására, közös fórumok szervezésére.