Semjén Zsolt, aki a 75 éves KDNP és az összes szövetséges nevében köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozta, hogy
szövetségük értékszövetség, a keresztény civilizáció védelmének, a nemzeti elkötelezettség megvalósításának és a polgári értékek képviseletének értékközössége, emberi minőség, bajtársi hűség.
Úgy fogalmazott, hogy megvédtük a hazánkat, a keresztény civilizációnkat, ezzel az életformánkat és a népünket. Soha ennyi egyházi iskola, ennyi templom nem épült, újult meg, mint most.
Mi templomokat építünk, nem bezárunk, egyből sem lesz se pláza, sem mecset - mondta, hozzátéve: "a mi szenvedélyünk Magyarország".
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese azt mondta, hogy a mostani kabinet Európa "legkeresztényibb kormánya".
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy 2006 óta abszolút többségük van, minden parlamenti, önkormányzati, EU-s választást elsöprő fölénnyel nyertek meg. És így lesz két hét múlva is - jelentette ki.
Az ellenfeleikről szólva azt mondta, hogy ideológiailag szöges ellentétei egymásnak,
posztnácik, neomarxisták, és anarcholiberálisok katyvasza.
Nincs új a nap alatt - jegyezte meg, hozzátéve, hogy az emberi minőség tekintetében elég egyetlen kérdést feltenni: a kormánypártokat utálják jobban, vagy egymást?
Elmondta azt is, hogy megtették, amit 2010 után ígértek, a nemzet közjogi egyesítését,
1,1 millió határon túli magyar kapta meg a teljes jogú állampolgárságot, 2014-ben és 2018-ban is az ő szavazataikkal lett meg a kétharmados többség. Köszönet érte - mondta.
Felidézte a KDNP megalakítását, az "alapítóatyák", Barankovics István és Varga László alakját, és azt mondta, a KDNP az egyetlen történelmi párt a politikai palettán, hacsak az MSZP nem tartja magát annak. 75 éve alapították a KDNP-t Szálasival szemben és a náci megszállás ellen, aztán folytatták a harcot Rákosival szemben a szovjet megszállás ellen.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott, hogy
azoknak volt erkölcsi alapjuk "ellene mondani" a vörös diktatúrának, akiknek volt bátorságuk ellene mondani barna diktatúrának.
Keresztényként tudták, hogy mind a "faji szocializmus", mind az osztályszocializmus "embertelen, istentelen és neopogány" - tette hozzá.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke rendkívül sikeresnek ítélte az elmúlt kongresszus óta eltelt időszakot.
Ma Szerbiában, több mint száz év után, nem hátrányt, hanem előnyt jelent magyarnak lenni
- mondta. Ennek legjobb bizonyítékaként említette, hogy akik nem magyarnak születtek, azok is szeretnének magyarrá válni.
Kitért a magyar kormány kiemelt támogatására, és arra is, hogy néhány éve még elképzelhetetlen volt az, ami a szerb-magyar kapcsolatokban mára megvalósult. Nincs még két olyan nép a térségben, amelynek történelme ennyire "terhelt" lett volna, ennek ellenére a két ország és két nép közötti viszony soha nem volt olyan jó, mint napjainkban. Ha ez így van a szerb-magyar kapcsolatokban, akkor nem Magyarországon múlik, hogy a többi szomszédos országgal nem tud ilyen kapcsolatokat kiépíteni - jelentette ki Pásztor István.
Fontosnak nevezte, hogy az új Európai Bizottságban Magyarország portfóliójába kerül a szomszédságpolitika és a bővítés.
Az önkormányzati választásokra utalva kiemelte, hogy ez a vajdasági magyaroknak is hihetetlenül fontos, mivel nem mindegy, kik lesznek a polgármesterek, hogyan alakulnak a testvérvárosi kapcsolatok.
A BOK Sportcsarnokban "Nekünk Magyarország az első!" mottóval rendezett 28., tisztújító kongresszus elején Miklósa Erika operaénekes énekelte el a Himnuszt, majd Novák Katalin, a Fidesz alelnöke, család- és ifjúságügyi államtitkár köszöntette a résztvevőket, akikkel közös szelfit is készített.
Nagy Gábor Tamás, a mandátumvizsgáló, ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság elnöke, I. kerületi polgármester elmondta, hogy a kongresszusi küldöttek száma 1809, több mint háromnegyedük pedig regisztrált is, így a tanácskozás határozatképes.
Levezető elnöknek Novák Katalint és Klausmann Viktort, a kormánypártok gyöngyösi polgármesterjelöltjét választották meg a küldöttek.
A Fidesz alapszabálya szerint kétévente kell tisztújító kongresszust rendezni.
A legutóbbin, 2017 novemberében újraválasztották a párt elnökévé Orbán Viktor kormányfőt, alelnöknek pedig Novák Katalint, Gulyás Gergelyt, Kubatov Gábort és Németh Szilárdot választották meg a küldöttek.