Az Origo számolt be elsőként arról, hogy Tordai Csaba, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány egykori államtitkára lehet Budapest főjegyzője. Később Karácsony arról beszélt, hogy: tanácsadóként számít Tordaira, akit „Magyarország egyik legjobb közjogászának" tart.
Tordai Csaba egészen a 2010-es kormányváltásig a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjeként dolgozott, miután 2009. május 25-én az akkor még miniszter, ma már DK-s politikus Molnár Csaba nevezte ki erre a pozícióra. Tordai volt a felelős szerkesztője a Magyar Közlönynek, amikor a közlöny a rendszerváltás huszadik évfordulója alkalmából megjelentette az Alkotmány „módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegét", valamint „az Alkotmányt és annak módosításait oldalhű másolatban" - írta a Mandiner.
Az egyébként szakmai szempontból bőven indokolható, hogy az évek során toldozgatott-foltozgatott Alkotmány szövegét az összes korábbi módosítással egységes szerkezetbe foglalva szimbolikusan az állam hivatalos lapjában is közreadják.
Tordai azonban egy súlyos szakmai hibát is elkövetett az Alkotmány szövegének megszerkesztésekor. Egy, már évekkel ezelőtt, 1998-ban hatályon kívül helyezett rendelkezést írt bele 2009-ben az akkori Alkotmány Magyar Közlönyben megjelent hatályos, egységes szerkezetbe foglalt szövegébe.
A súlyos hibát a 2010-et követően alkotmányozó Fidesz-KDNP-többség javította csak ki.
A kifogásolt rendelkezésnek egyébként a 2010-es kormányváltást követően, az alkotmányozási viták során lett jelentősége. A Tordai által „visszacsempészett", már tizenegy éve hatálytalan szöveg ugyanis azt mondta ki, hogy „az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges".
A hatálytalan rendelkezésre a 2010-es kormányváltást követően még egy nemzetközi jogvédő szervezet, a Human Rights First is hivatkozott, mondván az alkotmány Magyar Közlönyben megjelent verziójában is benne van, hogy az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.
A jogvédő szervezet ezzel próbálta a 2010-es kormányváltást követő alkotmányozás jogi alapjait, legitimációját megkérdőjelezni,
mondván, nem volt meg az előkészítő határozat elfogadásához szükséges négyötödös többség, hiszen a Fidesz-KDNP-nek csupán kétharmada van a parlamentben.