Ahogy arról az Origo már több alkalommal is beszámolt, Romániában, illetve Szlovákiában az utóbbi időszakban létrejöttek olyan pártok, mint a centrista USR-PLUS, a liberális Progresszív Szlovákia (PS) –SPOLU amelyek
célul tűzték ki a helyi magyar pártok, az RMDSZ, az MKP és a Most-Híd kiejtését a bukaresti, valamint a pozsonyi parlamentekből.
Ezen pártok a magyarországi szélsőségesen liberális Momentum Mozgalom szövetségeinek számítanak, és valamennyien az Emmanuel Macron francia államfő vezetésével létrejött, Dacian Cioloş szélsőjobboldali múltú, magyarellenes bukott román miniszterelnök vezette Renew Europe (Újítsuk meg Európát) liberális európai parlamenti frakció részei.
Ezekben a pártokban az is közös, hogy noha saját bevallásuk szerint meg szeretnék szólítani az erdélyi és a felvidéki magyarságot is, deklarálják, hogy
nem támogatják a külhoniak autonómiatörekvéseit, és semmilyen más olyan lépést, amely a helyi magyarság hosszú távú megmaradását szolgálná.
Magyarán, a céljuk a nemzeti kisebbségek totális asszimilációja, de ellentétben a mainstream pártokkal ezt puhább eszközökkel kívánják végrehajtani, és tudatában vannak annak, hogy a dolog nem fog egyik napról a másikra bekövetkezni.
E cél megvalósítása érdekében a Progresszív Szlovákia-Együtt pártszövetség már magyar tagozatot is létrehozott, amely párt magyar platformja parlamenti képviselőjelöltjeinek és a párt magyar nyelvű programjának a bemutatóján a súlyos családi botrányokkal terhelt Donáth Anna momentumos EP-képviselő azt mondta, hogy
a felvidéki magyarok lehetnek úgy magyarok, hogy közben büszke szlovákok.
Donáth kijelentése óriási botrányt keltett a külhoni területeken és Magyarországon is.
A hazai balliberális sajtó persze nem győzte tisztára mosni a vállalhatatlan kijelentése után a momentumos politikust, és akárcsak a korrupcióval gyanúsított román elnökjelöltet, Dan Barnát támogató Fekete-Győr András mellett, úgy Donáth mellett is egyértelműen és határozottan kiálltak.
E kiállás jegyében a balliberális propagandalap, az Index egyik blogja, az uniós intézmények által anyagilag finanszírozott EUrologus egy PR-interjút készített a liberális PS egyik európai parlamenti képviselőjével, Michal Šimečkával, aki feltűnően jó viszonyt ápol a Momentum politikusaival.
Šimečka, miután a májusi EP-választások után bejutott a strasbourgi parlamentbe, a pozsonyi Új Szónak arról beszélt, hogy
szeretné képviselni a felvidéki magyarokat is az uniós intézményekben, de úgy, hogy nem támogat konkrét nemzetpolitikai célokat.
Az Indexnek adott PR-interjújában a progresszív politikus lényegében megerősítette az Új Szónak adott interjújában elhangzottakat.
Šimečka elmondása alapján,
ő úgy tagja a PS-SPOLU magyar tagozatának, hogy nem magyar nemzetiségű, és magyar felmenői sincsenek.
Ezt követően megpróbálta védeni Donáth vállalhatatlan szavait, amelyek asszimilációra buzdították a felvidékieket.
Később
nemtetszését fejezte ki a visegrádi együttműködéssel kapcsolatban (V4), amelytől a liberális politikus szerint el kellene távolodni Szlovákiának és új partnerek iránt kellene néznie.
Fontos kiemelni, hogy a V4 az utóbbi 200 év egyetlen olyan sikeres projektje, amely közelebb hozta a párhuzamos nemzetépítések következtében egymástól eltávolodott, majd ellenséggé vált közép-európai népeket, elérve, hogy végre ne ellenfélként, hanem partnerként tekintsünk egymásra.
Michal Šimečka és a PS azonban eltávolítaná ebből a sikeres együttműködésből Szlovákiát,
amelynek várhatóan az lenne az eredménye, hogy kiújulnának a régi viták, amelyeket hatalmas erőfeszítések árán az utóbbi 5-6 évben részlegesen sikerült rendezni.
A szlovák politikus szerint egyébként vannak olyan témák, amikben a szlovákok közelebb állnak a hollandokhoz és a portugálokhoz, mint a velük évszázadok óta együtt, illetve egymás mellett élő magyarokhoz, lengyelekhez és csehekhez.
Ez a kijelentés arra világít rá, hogy a liberális képviselőnek fogalma sincs a közép-európai térség múltjáról és jelenkori érdekeiről.
Természetesen jó liberálishoz híven Šimečka is aggódik a magyar kormány állítólagos és szerinte növekvő fázisban lévő dél-szlovákiai befolyása miatt.
Egyszerre sérelmezi az oktatásba fektetett anyagi támogatásokat, illetve a magyar konzervatív média hatását.
Úgy tűnik, hogy őt senki sem világosította fel arról, hogy a XXI. századi Európai Unióban nem lehet korlátozni a szólásszabadságot és az információ szabad terjedését.
Az internet korában egyébként erre nem is lenne lehetőség, hacsak nem akarna Szlovákiában olyan politikai rendszert, mint amilyen például Kínában van.
E szavak alapján már nem is tűnik olyan liberálisnak és progresszívnek Šimečka.
Még szerencse, hogy nem az ő pártja van kormányon Pozsonyban.
Ha ezek után valakinek még nem lenne világos, akkor a PS EP-képviselője kijelentette, hogy
nem támogatja a felvidéki magyarok autonómiáját, csupán a jelenlegi szlovák megyerendszer reformját.
A második világháború után a felvidéki magyarokat kollektíven háborús bűnösnek bélyegző, őket az állampolgárságuktól és vagyonuktól megfosztó, illetve a kitelepítésüket lehetővé tévő Benes-dekrétumok eltörlésével sem ért egyet, a jogfosztottak anyagi kárpótlásáról pedig kitérő választ adott.
Šimečka szerint amúgy sem kell a múltat bolygatni, hanem a jövő felé kell tekinteni,
arra úgy tűnik, még nem jött rá, hogy a múlt sérelmeinek a feldolgozása, illetve a jogos kárpótlás megadása nélkül ez nem lehetséges.
Természetesen a szlovák politikus nem határolódott el a magyarellenes, szélsőjobboldali múltú EP-frakcióvezetőjüktől, Dacian Cioloştól, igaz erről a számára vélhetően kellemetlen témáról nem is kérdezte őt az Index újságírója.
Nemrég Martin Dubéci, a PS magyar tagozatának az alapítója is arról beszélt, hogy Michal Šimečkához hasonlóan problémát lát a felvidéki magyar autonómiatörekvéseiben, illetve a budapesti kormánnyal való kapcsolattartásukban.