Az Ez itt a kérdés adásában összefoglalták a Katona József Színház és Gothár Péter szexuális zaklatási botrányát. A Katona József Színház november végén szűkszavú közleményben csak annyit közölt, hogy azonnali hatállyal szerződést bontott az egyik munkatársával, amiért
több esetben is erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival.
Másnap, a sajtó és a közvélemény nyomására Gothár Péter rendező közleményben jelentette be, hogy ő volt az, aki egy évvel korábban "erkölcsileg elfogadhatatlan módon" közeledett egy munkatársnőjéhez.
Az Origo kérdéseire sem a színház, sem a zaklató nem válaszolt, mint ahogy sokáig hallgatásba burkolózott a Színház és Filmművészeti Egyetem is, ahol Gothár ellen - hivatalosan saját kérésére - egy álvizsgálat indult. Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója bő egy héttel a történtek után jogilag szabályszerűnek, de emberileg vitathatónak minősítette az eljárást az ügyben, vagyis azt, hogy
egy évig nem tett semmit az áldozat vagy áldozatok védelme érdekében.
December 8-án lezárult a Színház- és Filmművészeti Egyetem hosszúra nyúlt vizsgálata is, aminek eredményeképpen kirúgták Gothár Pétert. Ahogy azt az Origo megírta, erre csak az után került sor, hogy Fekete Péter kulturális államtitkár határozottan fellépett az ügyben, az üzemeltető technológiai minisztérium pedig képviseltette magát a fegyelmi vizsgálaton.
Máté Gábor és az egyetem felelősségét viszont azóta sem vizsgálta senki.
A kultúráért felelős főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet pedig kijelentette, hogy a Katona József Színház igazgatója a helyén marad.
A botrány hatására, a kormány javaslatára a parlament módosította a kulturális törvényt,
amelynek értelmében ezentúl az állami és az önkormányzati színházak mellett közös fenntartású színházak is lesznek. Ezek működésébe és a vezetők kiválasztásába lesz beleszólása az államnak is. A szavazás előtti pénteken Budapesten, a Katona József Színház felhívására, tüntetést tartottak annak ellenére, hogy kiderült, hogy a kormány nem kíván beavatkozni a fővárosi fenntartású színházak működésébe (a tüntetésen egyébként mindössze három színház képviseltette magát).
Kálomista Gábor, a Thália Színház igazgatója az M5 stúdiójában azt mondta:
bebizonyosodott, hogy nem lehet a szőnyeg alá söpörni a zaklatási ügyeket,
majd felidézte, hogy nem a Gothár-ügy volt az első.
"Jöttek ezek sorba, és egyiknek sem volt igazán következménye. Ennek is per pillanat annyi a következménye, hogy Gothár Péter nem rendezhet a Katonában és nem taníthat a főiskolán.
Meggyőződésem szerint egy alapos, átfogó vizsgálat ráférne már erre a szakmára,
hogy ne kerüljenek elő kéthavonta, félévente, évente vagy akármilyen sűrűséggel ilyen ügyek.
Ezek a belső vizsgálatok nem azt erősítenék, hogy ezek az ügyek elhalnak, hanem azt, hogy olyan büntetést vonnak maguk után, ami az elkövetőket esetleg arra sarkalja, hogy ne kövessenek el ilyen bűncselekményt
- mondta, majd hozzátette, hogy a valódi vizsgálatok arra is jók lennének, hogy kiderüljenek a hasonló ügyek, amelyek
komoly terhet rónak az áldozatok nyakába
Arról is beszélt, hogy
ha valaki elmondja, hogy ilyesmi történt vele, az a színházi szakmával találja szembe magát.
Több esetben láttuk, hogy igazából, akit zaklattak, arra dobták a legtöbb negatív jelzőt, tehát nehéz helyzetben vagyunk. Meggyőződésem, hogy a belső etikai vizsgálatokkal ezeket az ügyeket nem lehet elvarrni. Ha nem az intézménytől függetlenül vizsgálják ki az eseteket, a legjobb esetben sem objektív"
– tette hozzá.
Apáti Bence, a Budapesti Operettszínház balettigazgatója, a műsor másik vendége kiemelte,
fontos lenne tisztázni, hogy hány ügyről van szó Gothár Péter esetében, kikkel és pontosan mi történt, mert erről nem tudni.
Majd felelevenített egy cikket, amelyben azt írták, hogy Gothár az áldozata mögé lopózott takarásban, és mielőtt színpadra lépett volna, átkarolta és belenyúlt a bugyijába.
Azt gondolom, hogy ez már büntetőjogi cselekmény
- válaszolt Apáti Bence a műsor harmadik vendégének, a balliberális kulturális világot képviselő Fáy Miklós kritikusnak a szavaira, aki úgy látta, hogy ezek „kisebb ügyek", nem történt nemi erőszak. Szerinte a „bugyiba nyúlkálás csak becsületsértésnek számít".
Tehát ha valakinek a nemi szervébe belenyúlnak hátulról, az nem számít nemi erőszaknak?"
– szegezte a kérdést Apáti Bence Fáy Miklósnak.
Fáy Miklós ekkor meglepetésre olyan fejtegetésbe kezdett, ami nyugodtan nevezhető a nemi erőszak relativizálásának is.
"Azért azt mindenki tudja, hogy ez nem most kezdődött. Honthy Hannát is fölcsípte egy pasas, és kitanítatta táncosnőnek, lehet mondani, hogy ez kölcsönös belegyezés volt, de tulajdonképpen a gazdasági előnnyel visszaélve történt. Egy szegény házmesterlány volt, aki színpadra vágyott. Úgy értem, hogy a színház és a szexuális visszaélések elég komplexek és bonyolultak. Eljutottunk oda, hála az égnek, hogy ez most téma lett végre. Azért a szereposztó díványról mindenki hallott"
– keveredett végül erőteljes áldozathibáztatásba Fáy Miklós, majd azt állította, hogy
a színházi világ összeforrt a szexuális zaklatással.
Ezzel gyakorlatilag arra utalt, hogy a helyzet természetes, de azért gyorsan hozzátette, hogy ideje lenne ezt megszüntetni.
„Azért, aki a hatalmával visszaélve próbál egy olyan darabban, amit ő rendez, egy színésznővel erőszakoskodni,
abban nemcsak a szexuális zaklatás az egyik legnagyobb bűn, hanem a hatalommal való visszaélés.
- mondta Kálomista Gábor, aki feltette a kérdést: vajon tényleg csak azért vált-e meg Gothártól a Színművészeti, mert a Katonában zaklatott, vagy a Színház és Filmművészeti Egyetemen is történt ilyen.
Kálomista Gábor az egyetem vezetésének nyilvánvaló felelősségéről is beszélt.
Nincs két Máté Gábor
- mondta. Ha a Katona József Színház igazgatójaként tudott erről, akkor az egyetem falai között is tudnia kellett róla.
Nekem az egésszel az volt a problémám, amit később Máté Gábor is elismert, hogy nem kezelte megfelelően a dolgot"
- mondta Apáti Bence, aki emlékeztette a többieket arra, hogy
az igazgató egy bocsánatkéréssel elintézettnek tekintette a szexuális visszaélést.
Egy premier előtt, egy nagyon kiszolgáltatott helyzetben lévő, főszerepre, vagy kisebb szerepre készülő, valószínűleg fiatal színésznő, azt mondta, hogy rendben, elfelejti, mert szeretné folytatni a munkát. Erre Máté Gábor visszalökdöste a zaklatója karjába ezt a művésznőt, engedte, hogy tovább dolgozzanak"
– tette hozzá, és kiemelte, hogy az áldozatnak nem volt más választása, mint elfogadni Gothár bocsánatkérését. Ezután arról beszélt, hogy
Gothár Péter gyakorlatilag egy „zaklató személyiség",
hiszen több ügyet is említett a színház közleménye. Ebben az esetben pedig
az egyetemen is előfordulhatott,
hogy zaklatott valakit, ami szerinte sokkal kiszolgáltatottabb közeg a tanár-diák viszony miatt. Apáti Bence hangsúlyozta, hogy konkrét ügyekről nem tud, ez feltételezés a részéről.
Kálomista Gábor ehhez annyit tett hozzá, hogy teljesen mindegy, milyen közegben van szó ilyen esetekről, lehet az csapágygyár is, mert ez hatalommal való visszaélés. Fáy Miklós ezzel egyetértett, és hozzátette, milyen jó, hogy ezt egy színésznő elmondja, és a sajtó mellé állt.
Bocsánat, nem tud mellé állni, mert nem tudjuk, hogy ki
– mondta Kálomista Gábor Gothár áldozatára utalva, majd hozzátette, mivel a megalázott művész nem szólalt meg,
egyáltalán nem biztos, hogy valóban csak annyi történt, amit a cikkek írtak.
Ahogy egy korábbi műsorban már elmondta, ismét kiemelte, hogy ha egy ápolónővel történik ilyen, akkor egy másik kórházban kaphat munkát, de ha egy színésznőt zaklatnak egy színházban, és ezt leleplezi, akkor rásüthetik az „összeférhetetlen" bélyeget, és egyszerűen nem osztanak rá szerepet.
Úgy fogalmazott, hogy a színész az arcával, a tehetségével játszik, és komoly következményei vannak annak, ha parancsra kiközösítik.
Mivel a szakmában elég komoly összefonódások vannak, valószínűleg kettévágta a karrierjét, ha meg mer szólalni"
- magyarázta Kálomista Gábor, majd elárulta, hogy ő is hallott történeteket, amiket nem fog megosztani a többiekkel, mert az áldozatok nem hatalmazták fel erre, és hozzátette, hogy azóta, hogy a Gothár-ügy kirobbant, egyre többen keresik fel.
Van olyan, aki azóta már szült, és nem akarja, hogy a gyereke azt gondolja, hogy őt erőszak érte, van, aki még aktív, de azt gondolja, hogy ha ezt elmondaná nyilvánosan, akkor a karrierjének ártana"
- mondta Kálomista Gábor, hangsúlyozva, hogy az áldozatok félnek a zaklatóktól, hiszen ezek általában a színházi és filmes szakma korlátlan urai.
Fáy Miklós szerint ez nem magyar eset, Hollywoodban is megtörténik. Felmerült, hogy
a balliberális médiában nem számít zaklatónak Gothár Péter,
amihez Kálomista Gábor annyit tett hozzá, hogy a budapesti ellenzéki főpolgármester-helyettes „betelefonált a Katonába", ahol azt mondták neki, hogy nincs ügy. Az Új Színházról szóló zaklatást viszont rögtön ki akarta vizsgáltatni.
Nincs jobb- vagy baloldali zaklató, csak zaklató van"
- mondta a Thália Színház igazgatója.
Ekkor szóba került, hogy Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója arról beszélt, hogy
szerinte a színházi világ a legerkölcsösebb szakmák egyike. Apáti Bence ezen elnevette magát.
Szerinte jó lenne, ha ez így lenne, de hozzátette, hogy „nem biztos, hogy jól látja Mácsai Pál". Kálomista Gábor azt mondta, Mácsaitól kellene megkérdezni, hogy ezt mire alapozta, ő nem tud erre mit mondani. Fáy Miklós pedig arról beszélt, hogy Mácsai Pál nyilván magára alapozta ezt a kijelentést, de az biztos, hogy a közvélekedés nem osztja a véleményét.
Ezután arról esett szó, hogy december elején négy színházvezetői pályázatról döntött a balliberális fővárosi vezetés. Karácsony Gergelyék az Örkény és a Kolibri vezetőjét meghagyták, a Bábszínházban pedig a nyugdíjba készülő eddigi vezető helyettesét nevezték ki.
Személyesen a főpolgármester érvénytelenítette a szabadtéri színházakat irányító szervezet igazgatói pályázatát,
annak ellenére, hogy a szakmai zsűri messzemenően támogatta a Szabad Tér Színházat már 15 éve sikeresen irányító Bán Teodórát.
Az egyetlen pályázónak az a bűne, hogy Karácsonyék szerint nem kötődik a balliberális oldalhoz.
A döntést egyébként azzal indokolta meg a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja és Budapest frissen megválasztott főpolgármester-helyettese, Gy. Németh Erzsébet, hogy strukturális változást szeretne. Bán Teodóra ellen
szakmai érveket nem tudtak felhozni, és újra beadja a pályázatát.
„Szerintem ez egy nagyon kellemetlen helyzet, hogy Tarlós István, mind a Radnótinak, mind a Katonának, mind az Örkénynek az igazgatói pályázatát aláírta, kinevezte Kováts Adélt, Máté Gábort és Mácsai Pált, ehhez képest
az új főpolgármester pedig láthatóan politikai okokból tesz bizonyos nyilatkozatokat vagy nem ír alá bizonyos kinevezéseket, von vissza pályázatokat.
Eközben a szakma kimegy tüntetni, nagyon hangosan beszél arról, hogy a politikának nem szabad beleszólnia a színházak életébe, és ezen Karácsony Gergely is felszólal, akinek nagyon örülnek és éljenzik" - érzékeltette a tüntetés abszurditását és nevetségességét Apáti Bence, majd kiemelte, hogy neki nagyon kellemetlen érzése van, amikor azt hallja, hogy csak a liberális művészet az, ami értéket teremt.
Kálomista Gábor közbeszúrta, hogy közben a nézőket elfelejtik, majd Apáti Bence folytatta a gondolatát.
Én úgy emlékszem, hogy a kommunizmusban volt olyan, hogy valaki ideológiailag nem elég képzett és nem hozhat létre értékes produktumot. Szerintem picit meg kéne nyugodni"
- mondta, majd megemlítette, hogy Alföldi Róbert és Kulka János is beszélt arról korábban, hogy a művészet alapvetően baloldali. Abban egyetértett velük, hogy felülreprezentáltak a liberális művészek, de az az állítás számára elfogadhatatlan, hogy csak a baloldali, liberális alkotás vagy üzenet lehet értékes.
Kálomista Gábor Janisch Attilának, az SZFE tanárának szavait idézte, aki egy cikkben is megfogalmazta, hogy
a Katona József Színház a „balliberális csúcsintézmény", és azt is, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem is balliberális.
Senki nem kente rájuk ezt, ők maguk mondták el, senki nem mondta ezt, senki nem használt velük kapcsolatban semmilyen jelzőt"
– magyarázta.
„A közpénzből fenntartott egyetem ne sorolja magát semmilyen oldalra, hiszen rengeteg embert kizár abból, akinek az a gondolatmenete, hogy egy politikamentes egyetemen szeretne tanulni, ha a tanárok kijelentik, hogy márpedig ez balliberális.
Nincs balliberális néző, nincs konzervatív néző, néző van,
aki azzal díjaz egy darabot, hogy odamegy a pénztárhoz, fizet érte és megvesz egy jegyet. Az alapokból induljunk már ki. Nem önmagunknak csinálunk színházat, és nem önmagunknak csinálunk Színház- és Filmművészeti Egyetemet, hanem a köznek és a nézőknek" – tette hozzá.
Fáy Miklós azonnal vitatkozni kezdett ezzel, szerinte nem igaz, hogy nincs balliberális néző vagy jobboldali.
Egy színház melletti tüntetés természetesen politikai kiállás. Azt már nem tudom, hogy a néző érzékeli-e, hogy ilyenkor a politika szórakozik vele, tulajdonképpen fölhasználja, kirángatja az utcára, hogy gyere és háborodjál föl
- mondta Fáy Miklós.
Szóba került az is, hogy gyakorlatilag olyasmi ellen tüntettek a színházi törvénnyel kapcsolatban, amiről nincs is szó a törvényben, tehát gyakorlatilag értelmetlen volt emiatt kimenni az utcára. Attól nem rosszabb egy intézmény, hogy a kormányt támogatja, hiszen a német színházak között is van olyan, amely Merkel befogadáspárti gondolatait tükrözi - mondta Apáti Bence.
Szerinte nem kell ellenzékinek lennie a színészeknek, az újságíróknak és a humoristáknak sem.
Ekkor Fáy Miklós azt kezdte magyarázni, miért az ellenzéki művészet - és mellékesen kiderült, hogy szerinte 5 évre választják a magyar képviselőket a szavazók. "A polgárnak magát védeni ezek a legjobb módszerek. Úgy értem, hogy megtörténnek a választások, öt évre el van döntve, hogy kik ülnek a parlamentbe. Ha csak nincs óriási probléma, tehát nem omlik össze a világ, akkor a polgár figyelmeztetni csak a humorral, a színházzal tud" – mondta, majd hozzátette, hogy szerinte szakmai bizottságoknak kellene kineveznie a színházi igazgatókat.
Ezután Nagy Ervin szavaira reagáltak a stúdióban ülők, aki alpári, otromba stílusban támadta a kormánypárti képviselőket, köztük Kocsis Máté frakcióvezetőt.
"Szerintem nem volt jó ötlet rálépni a művészek bütykére. Nagyon rossz ötlet volt, mert ha a kreatív energiáinkat elkezdjük használni a politika ellen, akkor nagy sz.rban lesznek" - fenyegetőzött Nagy Ervin.
Kálomista Gábor erre azt mondta, hogy őt sok színész felhívta, hogy Nagy Ervin ne általánosítson, mert ez nem minden színész véleménye, nem mindenki akar háborút, sőt, a többség békét akar.
Ha Nagy Ervin háborút akar, és ő már tényleg olyan magasságokba elért, hogy neki már nincs a művészi oldalon mit keresnie, akkor el kell mennie politikusnak és ott kell ezeket a háborúkat megvívnia.
- mondta.
A balliberális kritikus, Fáy Miklós azt mondta, hogy ha ő politikus lenne, nem provokálná a művészeket és hogy szerinte a színházi tüntetésen is „messze Pintér Béla beszéde volt a leghatásosabb, a legtehetségesebb".
Kálomista Gábor pedig arról beszélt, hogy mindegy kitől kapja a pénzt egy intézmény, egyszerűen „tisztességesen kell működnie minden formában". Emlékeztette a többieket arra, hogy ő nyolc éve színházigazgató és látta, hogy
a színházigazgatók mennyire hálásak voltak az előző főpolgármesternek és a helyettesének.
Tarlós is kirúghatott volna bárkit. Ezzel a metódussal, amit most Karácsony Gergely csinál, hogy egyetlen pályázó érvényes pályázatát nem fogadja el, ezt megtehette volna. Nem tette meg, maximálisan segítette az összes színházigazgatót mindenben, mindenki oda tudott futni hozzá minden problémával"
– mondta a Thália igazgatója, amit Fáy Miklós azzal magyarázott, hogy Tarlós István biztos belátta, hogy a művészekkel barátságos viszonyban kell lenni.
Ezek a színházak, akik a leghangosabban tiltakoznak most, ezek az előző főpolgármesteri ciklus legnagyobb kegyeltjei voltak
– emelte ki Kálomista Gábor.
Ezután Eszenyi Enikő szólalt meg felvételről, aki nem vett részt a színházi tüntetésen.
A Vígszínház vezetője kijelentette, hogy szeretné szakmai síkon tartani a vitát,
annak ellenére, hogy többen táblával tiltakoztak a döntése ellen. A kultúráért is felelős főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet kijelentette, Eszenyi Enikő rosszul tette, hogy nem ment az utcára.
„Meggyőződésem, hogy szakmai úton kell mindent elintézni, itt pedig politikai térbe került a diskurzus. Remélem, hogy eddigi szakmai életem megfelelő bizonyíték arra, hogy
én elkötelezett híve vagyok a szabad, a független és művészi értelemben is a magas színvonalú színháznak.
Ha engem bárki felhív itt a Vígszínházban, hogy elmondja a problémáját, nemcsak a saját társulatomból, hanem bármilyen színházhoz tartozó kolléga vagy intézményvezető, én igyekszem minden problémát meghallgatni. Ahogy erőmből telik, mivel maximalista vagyok, próbálok mindent megoldani. De én azt gondolom, hogy ez nem tartozik a nyilvánosságra, és nem attól lesz szolidáris valaki, hogy azt nagy nyilvánosság előtt teszi" – mondta Eszenyi Enikő, és hozzátette, hogy reméli, hogy a színházak képviselői ebben az időszakban is le tudnak ülni egymással szakmai ügyekről beszélni.
Ebben az országban egy virágzó színházkultúra van, és ennek fogni kell mindig a kezét"
- magyarázta a Vígszínház igazgatója.
Apáti Bence úgy látja, Eszenyi Enikő Vígszínház-ügyben nem jól mérte fel az erőviszonyokat, és szomorú, hogy azért, mert nem ment el a tüntetésre, el fogja veszíteni a színházát, amit Alföldi Róbert fog megkapni.
Ez az egész döbbenet. Mindenki arról beszél, hogy a politika ne szóljon bele a színházak életébe, és folyamatosan beleszól, mióta az új városvezetés van. Dörner nem lehet, Bán Teodórát elküldjük, Eszenyinek meg megüzenjük, hogy nem voltál ott a tüntetésen, ennek következménye lesz
- mondta Kálomista Gábor, aki hozzátette: nem helyénvaló, hogy egy színházban tüntetnek.
De tulajdonképpen miért nem?" – kérdezte Fáy Miklós.
„Miért nem a színház előtt tüntet, miért az előadáson? Valószínűleg a másik 900 embert nem izgatta fel az a dolog annyira, hogy tüntetőket nézzen az első vagy a második sorban.
Tehát miért nem tiszteli meg annyira a vele együtt színházjegyet váltókat azzal, hogy a véleményét máshol fejezi ki?
Ki lehet fejezni előtte, meg ma már olyan felületek vannak interneten, egyéb fórumokon is ki lehet fejezni, miért zavarja meg a többi embernek azt az örömet, amit szerez egy előadás?" – reagált a Thália Színház igazgatója.
Ekkor Fáy Miklós arról kezdett beszélni, hogy a tiltakozásoknak akkor van ereje, ha hír lesz belőle. És szerinte Eszenyi Enikő nem vezeti jól a Vígszínházat. Majd hozzátette, hogy Alföldi Róbert sem vezetné jól, és a vesztes maga a színház lesz.
Apáti Bence felhívta a figyelmet arra, hogy nem szakmai vita zajlik a színházi életben, amihez Kálomista Gábor annyit tett hozzá, hogy Nagy Ervin megszólalása politikai vitát eredményezhet.
Végül a színházi törvénycsomag került szóba. A Thália igazgatója kifejtette,
szó sem volt arról, hogy az elfogadásával csökkenni fog a színházak bevétele.
„Miről van szó? Arról, hogy ki gyakorolja a színház felett a hatalmat. Tehát a mostani balliberális színházi vezetés úgy gondolja, hogy például egy balliberális színház esetében, ahol 98% az állam támogatása és két százalék az önkormányzaté, ott is ő nevezhesse ki az igazgatót, és ahol elenyésző a támogatása, ott is ő mondhassa meg, hogy ki lesz az igazgató. Az állam részéről jogos elvárás az, hogy
ha valamibe pénzt fektet - és ez megint mindegy, hogy csapágygyár vagy színház -, legyen rálátása, legyen neki joga arról dönteni, hogy ki vezeti.
Legalábbis beleszólási joga legyen, és egyáltalán legyen valami joga áttekinteni azt a működést, amibe ő sokkal több pénzt ad, mint aki kinevezi az igazgatót" – mondta.
Fáy Miklós szerint a probléma az, hogy hol húzzák meg a határt. "Az állam fizeti a színházat vagy a polgárok fizetik a színházat?" – tette fel a kérdést, amire Kálomista Gábor azonnal válaszolt. Azt mondta,
az önkormányzat is a polgárok pénzéből működik, nem csak az állam.
Az nem ördögtől való dolog, hogy van kultúrpolitika"
– tette hozzá Apáti Bence, akitől Fáy Miklós megkérdezte, nem fél-e attól, hogy megmondják, mit kellene tennie. Mire az Operettszínház balettigazgatója elmondta, hogy benne élénken él az MSZP-SZDSZ kormányzás időszaka.
Azt mondta, pontosan kivehető volt a liberális presszió a művészeti életben, és nem csak a színházakban, még az irodalomban is.
Ha ezt a nemzeti kormány teszi meg, egyből megy a sivalkodás"
– mondta.
Végül Kálomista Gábor kapott szót, aki elmondta, hogy Tarlós István főpolgármestersége idején nem volt a színházaknak kultúrpolitikája, nem volt direktíva, de
amióta kinevezték az új főpolgármestert, egyértelmű, hogy mire készül.
Első nap bejön Karácsony Gergely, elmondja, hogy Dörner nem lehet, kiderül, hogy kultúrpolitikát szeretne csinálni. Nem a Fidesz akar kultúrpolitikát csinálni, hanem a főváros, ezt kellene megérteni"
- mondta zárszóként.