Az atomenergia hazai ellenzői szakmai kérdésekben félretájékoztatnak

Hárfás Zsolt

Széles körben elfogadott tény, hogy a globális klímavédelmi célok elérése érdekében az atomerőművek és a megújuló energiaforrások növekvő részarányára van szükség. Magyarország a Paks II. Atomerőmű megépítésével, valamint a megújulók, különösen a naperőművek fejlesztésével példát mutathat más országok számára is. Minderről, a 2019-es év legfontosabb eseményeiről és a németországi energiapolitika álszentségéről Hárfás Zsolt, a portálunknak rendszeresen publikáló atomenergetikai szakértő beszélt az Origónak adott interjújában.

Hogyan került kapcsolatba a nukleáris iparral? Miért tartja fontosnak a hiteles kommunikációt az atomenergetikai kérdésekben?

A paksi energetikai mérnök képzést elvégezve a Műegyetemen okleveles gépészmérnöki diplomát is szereztem. Ezt követően részt vettem a két új paksi blokkal kapcsolatos 2009-es országgyűlési elvi határozat előkészítésében, valamint a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia megalkotásában is, amely már konkrét utat jelölt ki a hazai nukleáris kapacitás fenntartása tekintetében. Mérnökként az egyetlen mércét a szigorú tények jelentik számomra, ezért csaknem 7 éve vállaltam, hogy nyíltan beszéljek a valós hazai és nemzetközi energetikai és atomenergetikai helyzetről.

Azt tapasztalom, hogy az atomenergia hazai ellenzői szakmai kérdésekben – jórészt politikai megfontolásokból – folyamatosan félretájékoztatják a társadalmat.

Hárfás Zsolt Forrás: Hárfás Zsolt

Úgy gondolom, ahhoz, hogy az emberek valós képet kapjanak az energetikai kérdésekről és az atomenergiáról, őszintén, a tényekre alapozva kell beszélni velük. A politikai haszonlesésnek, a valótlanságok terjesztésének, csúsztatásoknak nincs helye ebben a kérdésben. Ezért is cáfolom rendre a Paks II. projektet ellenzők valótlan állításait ezeken a hasábokon. Az atomenergetika iránti bizalom szempontjából kulcskérdés, hogy a nyilvánosság előtt hozzáértő emberek beszéljenek a témáról, és ne olyan politikusok, akik még az alapfogalmakkal sincsenek tisztában.

Nincs olyan kérdés az atomenergetikában, amelyre ne lenne őszinte válasz,

ami viszont megbocsáthatatlan, az az emberek szándékos félrevezetése, amit az ellenzéki politikusok és az atomellenes zöldszervezetek tesznek. Egy biztos: a munkám során a nemzeti érdekeinken és a szakmai meggyőződésemen kívül semmi se befolyásol.

Az atomenergia ellenzői arról beszélnek, hogy a megújulókkal minden megoldható atomenergia nélkül is. Önnek mi a véleménye erről?

Ez az állítás egyszerűen nem igaz. Az energiatárolás ipari méretekben nem létezik, áramra viszont akkor is szükség van, amikor az időjárásfüggő megújulók nem termelnek. Az atomerőművek ma újra a reneszánszukat élik, ami nem véletlen, ugyanis olcsón és szén-dioxid kibocsátásától mentesen termelnek. Egyre több ország ismeri fel, hogy

megkerülhetetlen az atomenergia szerepe a klímavédelmi, az ellátásbiztonsági, valamint a versenyképességi célok elérésében.

Még a kőolajban és földgázban gazdag Szaúd-Arábia is az atom felé fordult. Jelenleg 53 új atomerőművi blokkot építenek szerte a világon, és a következő évtizedekben további, mintegy 450 új blokk üzembe állítását tervezik. 2016 és 2019 között világszerte 28 új blokk kezdte meg a működését. 2020 szintén nagyon mozgalmasnak ígérkezik, hiszen 15 újabb atomerőművi blokk fogja megkezdeni az üzemét. Az ENSZ, a Nemzetközi Energia Ügynökség és más nemzetközi szervezetek is kimondják, hogy a klímavédelmi célok eléréséhez az atomenergiára és a megújulókra egyaránt nagy szükség van.

Atomerőművek nélkül a globális klímavédelmi harcot biztosan elbukjuk.

Hárfás Zsolt Forrás: Hárfás Zsolt

Mi a helyzet az Európai Unióban?

Úgy tűnik, hogy már uniós szinten is felismerik az atomerőművek megkerülhetetlen szerepét, hiszen tavaly az Európai Parlament egy olyan állásfoglalást fogadott el, amely elismeri, hogy az atomenergia – mint karbonmentes áramtermelési mód – szerepet játszhat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és jelentős részesedést kaphat az európai villamosenergia-termelésben. Sőt, egy uniós határozat kiemeli azt is, hogy

minden tagországnak jogában áll döntenie a saját energiamixéről, azaz megválasztani a számára legmegfelelőbb technológiákat.

Az Európai Unió egyre több tagországa dönt úgy, hogy a már üzemelő atomerőművi blokkok esetében üzemidő-hosszabbítást hajt végre, valamint új egységeket épít vagy tervez. Finnországot, az Egyesült Királyságot említeném, de új blokkok építésén gondolkozik rajtunk kívül Franciaország, Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovénia is.

Mindezek alapján valóban azt mondhatjuk, hogy Magyarország a világ fősodrában halad a Paks II. projekt megvalósításával. Néhány év múlva ezért ne lepődjünk majd meg azon, ha Németország is újra beáll a sorba...

Itthon számos ellenzéki politikus támadja az atomenergiát és a Paks II. projektet. Mit gondol erről?

Sajnálatos módon ezek a politikusok nem a nemzeti érdekeket képviselik, hanem folyamatosan félrevezetik a hazai közvéleményt, szakmailag abszurd állításokat ismételgetve. Szél Bernadettnek, Ungár Péternek vagy éppen Jávor Benedeknek már többször kifejtettem a véleményemet az atomellenes tevékenységükkel kapcsolatban. Ezeknek a politikusoknak és a társaiknak tényleg jó lenne már végre megérteni, hogy

a felelős energiapolitikai döntések meghozatala alapvetően szakmai kérdés, ahol nincs helye politikai, gazdasági és egyéb érdekek által vezérelt hangulatkeltésnek.

Az energiapolitikai döntések többsége nem a következő választásokig szól, hanem a következő évtizedekre határozza meg hazánk jövőjét, ezért a nemzeti érdekeknek megfelelő, valós megoldásokra van szükség. Szánalmas és kártékony az üres szólamok, szakmailag nonszensz nyilatkozatok ismételgetése vagy ilyen-olyan zöldtanulmányok idézgetése.

Egyes ellenzéki politikusok tavaly titkos összeesküvést, már-már vészhelyzetet emlegettek, amiért a Paksi Atomerőmű a névleges teljesítménye felett, 510 MW-on termelt. Mi az igazság ebben a kérdésben?

Jó példa az ellenzéki politikusok dilettantizmusára, hogy miközben „komoly" véleményeket fogalmaznak meg, különféle stratégiákról és Paks II. nélküli életről beszélnek, addig alapvető dolgokkal sincsenek tisztában.

Titkos tesztek, kísérletek a Paksi Atomerőműben? Ugyan már! A valóság az, hogy a hidegebb hűtővíz jobb hatásfokot eredményez... Forrás: Origo

Kocsis-Cake Olivio, a PM országgyűlési képviselője tavaly például a karácsonyi ünnepek előtt abból próbált politikai tőkét kovácsolni magának, hogy a paksi blokk teljesítménye a hidegebb hűtővíz hőmérséklet miatt az 500 MW helyett 510 MW körül alakult. A képviselő a benyújtott írásbeli kérdésében Csernobilra célozgatva titkos tesztet, kísérletet, túlterhelést vizionált, miközben csupán arról van szó, hogy az egyes blokkok hatásfoka a hűtővíz hőmérsékletének függvényében változik. Jelen esetben a hidegebb hűtővíz jobb hatásfokot és ennek köszönhetően nagyobb teljesítményt biztosított. A „hozzáértést" az is jól példázza, hogy a képviselő szerint az 500 MW helyett az 510 MW teljesítmény 110 százalékos igénybevételt jelent! A jelek szerint az általános iskolai tananyag részeként megtanult százalékszámítással is nehezen birkózott meg az ellenzéki politikus. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az országgyűlési képviselő párttársa az a szintén atomellenes Jávor Benedek, aki ismét csak közpénzből lobbizhat Brüsszelben Magyarország ellen, Budapest képviseletében.

Vajon kik állhatnak ezek mögött az emberek mögött?

Ha ezek a politikusok és szervezetek valóban környezetbarátok lennének, akik a klímavédelmet tartanák elsőrendűnek, ez esetben nem a klímabarát atomerőműveket kellene ellenezniük. Az Energiaklub és a Greenpeace pénzügyi beszámolói alapján teljesen egyértelmű, hogy

ezek a szervezetek a Paks II. projektet idegen érdekek mentén támadják.

Az Energiaklubról kiderült, hogy a Paks II-ről szóló döntést az osztrák Szövetségi Fenntarthatósági és Idegenforgalmi Minisztériumtól kapott pénzen támadják. Úgy is fogalmazhatunk, hogy Ausztria Magyarország szuverén energiapolitikai döntését támadja, miközben az energiamix meghatározásának joga szuverén tagállami hatáskör. Az Energiaklub osztrák támogatásának kérdése azonnali kérdés formájában szóba került a magyar parlamentben is. A Greenpeace Magyarország Egyesület tagjai – egy kivételével – mind bécsi lakhellyel rendelkeznek, a tisztségviselők döntő többsége osztrák, és nem túl meglepő módon, az atomellenes tevékenységüket a bécsi központú Greenpeace szervezet támogatja. Ha végképp hűek akarnának lenni a saját kenyéradó gazdáikhoz, akkor nyugodtan hívhatnák magukat Greenpeace Magyarország Egyesület helyett Greenpeace Ausztria Egyesületnek is...

Ausztriában a víz- és szivattyús-tározós erőműveknek súlyponti szerepe van, így könnyű atomellenesnek lenni. A képen az ausztriai Kaprun Limberg II. szivattyús-tározós erőmű látható Forrás: LAMMERTAL

Mi a helyzet Németországban, ahol tavaly az év utolsó napján egy újabb atomerőművi blokkot állítottak le?

Csak a nagyon naivak vélik úgy, hogy a német példa követendő lehet, hiszen ezt az utat az európai országok sem akarják járni. A német energiapolitika sajnálatos módon egy misztikus varázsgömbre és a hitre épül. Arra az elképzelésre, hogy a megújulók arányának drasztikus növelésével és az atomerőművek leállításával garantálni lehet az ellátásbiztonságot, az olcsó villamos energia rendelkezésre állását és a klímavédelmi célok elérését is. A valóság azonban sokkal kijózanítóbb. Németország rossz példa. Vele szemben az igazi példakép Magyarország lehet, ahol 2030-ra a Paks II. Atomerőműnek és különösen a naperőművi fejlesztéseknek köszönhetően

a villamosenergia-termelés 90 százaléka klímabarát lehet.

Ön gyakran ír a német energiaforradalom kudarcáról, miközben tavaly a megújuló energiaforrások részaránya azért ott már csaknem 46 százalékot ért el. Hol van az igazság?

December 31-én politikai okokból leállították a Philippsburg-2 atomerőművi blokkot Forrás: ENBW

Az való igaz, hogy a német politikai döntések hatására egyre több megújulót építenek be a rendszerbe, miközben például december 31-én is leállítottak egy újabb, klímabarát villamosenergia-termelést biztosító atomerőművi blokkot, amely az 1984-es indulása óta közel 375 TWh villamos energiát termelt, közel 88 százalékos teljesítmény-kihasználtsági tényezővel. Csak ez a blokk az üzemideje alatt mintegy 300 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előzött meg. A szél- és naperőművek beépített teljesítménye és a ténylegesen megtermelt energia két teljesen különböző dolog. Egy atomerőmű éves szinten 90 százalék körüli rendelkezésre állással termel. Erre a szélerőmű és a nap nem képes, ha nem fúj a szél és nem süt a nap. Sokan elfeledkeznek arról, hogy az időjárásfüggő megújulók esetében nem a beépített kapacitás a mérvadó, hanem az, hogy mennyi villamos energiát tudnak valójában megtermelni...

Angela Merkel német kancellár arról beszélt nemrég, hogy az Európai Uniónak erős jelzést kell küldenie a világnak a klímaváltozás ügyében, azaz még több megújulót kell a rendszerbe állítani, mert ez a megoldás. Egyetért ezzel?

Nos, ez tényleg erős üzenet a világnak, csak az a baj vele, hogy a klímagyilkos szénerőművek helyett

politikai okokból klímabarát atomerőműveket állítanak le Németországban.

Arról nem is beszélve, hogy Németország a még mindig magas fosszilis részarány miatt már korábban elbukta az idei évre tervezett 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célkitűzés teljesítését. Ha az eddig leállított atomerőművek helyett szénerőműveket állítottak volna le, akkor már sokkal közelebb lennének e célkitűzés teljesítéséhez. A közlekedés zöldítéséhez pedig szintén egyre több villamos energiára lesz szükség, amit persze meg is kell tudni termelni. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a szénerőművek kedvéért falvakat és templomokat rombolnak le Németországban, ráadásul a német szénerőművek szennyezéséhez évente több ezer haláleset köthető.

Mi történik akkor, ha a németek leállítják a még üzemelő atomerőműveiket és a szénerőműveket is?

Ez egy roppant lényeges kérdés! Az ellátásbiztonság és a szén-dioxid-kibocsátás olyan, mint két síléc, amelyek lassan, de biztosan eltérnek egymástól és a vezetőnek kell eldöntenie azt, hogy melyik oldalra vált. A probléma annál sürgetőbbé válik, minél több időjárásfüggő megújulót építenek be a német rendszerbe, miközben az atomerőműveket és a szénerőműveket leállítják. Ugyanis a német rendszerben lévő több mint 110 000 MW-nyi nap- és szélerőművi kapacitás ellenére gyakran vannak olyan időszakok, amikor nem süt a nap és alig fúj a szél. Ilyenkor a németországi termelés döntő részét, 80-90 százalékát alaperőművek, a bezárásra ítélt atomerőművek, valamint a szén- és gázerőművek biztosítják. Sok esetben pedig már most szükség van francia, lengyel vagy cseh importra, de akár

a fogyasztók korlátozására is sor kerülhet

a rendszer stabilitása érdekében.

Ezekről a dolgokról keveset lehet hallani. Vajon miért?

Jelenleg csak azért tudják a német rendszert fenntartani, mert a háttérben még jelen vannak az időjárástól függetlenül üzemelő alaperőművek. Ha majd leállítják az összes atomerőművet, bezárják a szénerőműveket, ha nem lesz elegendő gázerőművi kapacitás, akkor a németek például a francia atomerőművekből vagy a lengyel szénerőművekből származó importra fognak kényszerülni, ami hosszú távon nem tartható fenn. Szóval mi fog történni? Nem lepődnék meg, ha az első nagyobb áramszünetek után egyre többen nyilatkoznának Németországban arról, hogy az új atomerőművek már a legszigorúbb biztonsági követelményeknek is megfelelnek és a környezetvédelem szempontjából is elfogadhatóak. Néhány év múlva pedig a német atomellenes pártok majd azt fogják mondani, hogy természetesen helyes döntés volt az atomerőműveket bezárni, de most a klímavédelem sokkal fontosabb, ezért újranyitják a nukleáris opció lehetőségét. Így még az sem lesz kizárható, hogy ha már Oroszországtól most is rengeteg gázt importálnak, akkor vegyenek majd egy-két új, 3+ generációs, VVER-1200 típusú orosz blokkot...

Az atomenergia ellenző folyamatosan a megújulók „ingyenességét" hirdetik. Igaz ez az állítás?

Tény, hogy minél több megújuló kerül az átviteli rendszerbe, annál drágább a villamosenergia-ellátás a lakossági és az ipari fogyasztóknak egyaránt. Németország tavaly a megújulókra közel 27 milliárd eurónyi támogatást kívánt biztosítani. Ezt a nagyon magas támogatást valakinek ki is kellett fizetnie, az pedig csak a fogyasztó lehetett. Nem csoda, hogy Európában ma Németországban, Berlinben a legdrágább a háztartási villamos energia ára, jelenleg – átszámítva – közel 108 Ft/kWh, miközben hazánkban, Budapesten csak mindegy 38 forint.

A lakossági fogyasztók villamos energia átlagárai (eurocent/kWh) 2019. november. Forrás: MEKH

Karácsonyi ajándékként pedig a németek az idei évre újabb villamosenergia-árnövekedéssel szembesülnek, ugyanis a megújulók támogatását szolgáló pótdíjak és a hálózati díjak növekedése miatt átlagosan 6 százalékkal fog megnövekedni az 1 kWh díja, amely éves szinten egy magánháztartás számára közel 70 euró (közel 23 000 Ft) többletkiadást fog eredményezni.

A klímaváltozás a természetre és az emberre nézve egyre fenyegetőbb következményekkel jár. Mit gondol erről?

Valóban így van! A klímaváltozás hatását már a saját bőrünkön is érezhetjük: szélsőséges időjárással, pokoli hőséggel, áradásokkal, aszállyal, rendkívüli hideggel vagy éppen hatalmas erdőtüzekkel találkozhatunk. A híradásokból például nap mint nap értesülhetünk arról, hogy a szélsőséges időjárási körülmények miatt súlyosbodnak a már most is óriási károkat okozó hatalmas bozóttüzek Ausztráliában. Sajnálatos módon eddig több mint 20 ember meghalt, nagyon sokan eltűntek, mintegy 5,5 millió hektár égett porrá, félmilliárd állat pusztult el...

A képek összefoglalják azt, hogy mi történik most Ausztráliában! Forrás: Extreme Weather World /AFP

Az ausztrál Klímatanács állásfoglalása és sok más szakértő véleménye is az, hogy az erdőtüzek egyértelműen összefüggést mutatnak a klímaváltozással, a fosszilis iparral és a szénbányászattal.

kenguru ausztrália Forrás: Extreme Weather World /AFP

Globális érdek, hogy a még súlyosabb következmények mérséklésének érdekében minél előbb, minél alacsonyabb átlaghőmérsékleten meg kell állítani a bolygó légkörének melegedését!

Mit üzenne az atomenergia ellenzőinek?

Járjanak nyitott szemmel a világban, hallják meg a hiteles nemzetközi, szakmai szervezetek hangját, és vegyék a fáradságot arra, hogy mielőtt nyilatkoznak, tájékozódnak. Legfőképpen pedig

ne vezessék félre az embereket!

A világon ma egyre több ország teszi le a voksát az atomerőművek és a megújulók mellett a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és a versenyképességi célok elérése érdekében. Lehet ugyan temetni itthon az atomot, de ettől még ez a jövő és a járható út Magyarország számára is.