Fehérfejű selyemmajom született a Szegedi Vadasparkban újév napján

Újév napján született meg az új év első szülöttje a Vadasparkban, amely nem más, mint egy fehérfejű selyemmajom.

Újév napján jött világra az esztendő első újszülöttje a Szegedi Vadasparkban, egy fehérfejű selyemmajom (Callithrix geoffroyi) - közölte Veprik Róbert igazgató.

Az európai fajmentő tenyészprogram keretében tavaly állt össze a németországi Rostockból származó anya és a lengyelországi Krakkóból érkezett apa, az újévi kölyök az utódjuk.

Láthatóan nagy gonddal óvják, nevelik csemetéjüket

az állatkert trópusi házában, ennek a látogatók is tanúi lehetnek, ha csendben közelítik meg tartóhelyüket.

Újév napján született meg az új év első szülöttje a Vadasparkban, amely nem más, mint egy fehérfejű selyemmajom Forrás:Zooszeged.hu - Endrédi Lajos

A kölyköt az anyja elsősorban szoptatni veszi át, az utódot többnyire az apa hurcolja magán - ahogy ez a karmosmajmok tradícióinak legjobban megfelel.

Csökken a természetes populációjuk

A 14-18 centiméteres, 400 gramm testtömegű fehérfejű selyemmajmok - a rokon fajoktól eltérően - nem Amazóniában, hanem az Atlanti-óceáni partvidékének esőerdeiben élnek, Brazília délkeleti részén.

Bár helyzetük a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint kevésbé aggasztó, de természetes populációik létszáma csökken. Ennek fő oka az Atlanti-partvidéki esőerdők gyors ütemű fogyatkozása:

egyes régiókban az eredeti erdőterületnek mindössze 6,8 százaléka maradt meg.

A házi kedvencként való befogásuk szintén veszélyezteti őket.

Magyar szakember vezette a tenyészprogramot

A fehérfejű selyemmajmok kisebb-nagyobb csoportokban élnek, melyek egy szülőpárból és azok vagy egy tucatnyi eltérő korú utódjából állnak. Egy-egy csoport területe 30-60 hektár nagyságú, attól függően, hogy ott hány, a majmok fő táplálékát adó gyümölcsfa található. A napjaikat főképp a magasabb fákon töltő majmok a gyümölcsök mellett fanedvet, rovarokat, pókokat és madártojásokat is fogyasztanak.

A fehérfejű selyemmajmok létszáma az állatkertekben a fajmegmentési programnak köszönhetően stabil,

Európában mintegy 250 egyede él 53 intézményben.

A sikerhez nagy mértékben hozzájárult Gősi Gábor, akik egykor, a Szegedi Vadaspark igazgatójaként és egyben nemzetközileg is elismert szakemberként hosszú évig vezette a faj tenyészprogramját.