A kormány megállítja a börtönbizniszt: nem fizet többet a Soros-hálózatnak és a bűnözőknek

Megközelítőleg ötven CT-berendezés árát, 10 milliárd forintot emésztett fel eddig a Soros-hálózathoz köthető radikális jogvédők által elindított börtönbiznisz, vagyis az, hogy az államnak bűnözőket kell kártalanítania, amiért azok - mondjuk így - kényelmetlenül érzik magukat a börtönben. Jó példa erre a Szögi Lajos olaszliszkai meglincselésében részt vevő ifj. H. Dezső. Ahogy Orbán Viktor a kormányinfón elmondta: a kormánynak egyedül az a célja, hogy megállítsa a börtönbizniszt. Elfogadhatatlan, hogy börtönben ülő súlyos bűnözők és segítőik az államtól jelentős pénzeket, fejenként milliókat zsarolnak ki a fogvatartás körülményeire hivatkozva, miközben az elmúlt években jelentősen nőtt a börtönférőhelyek száma. A Fidesz–KDNP bejelentette: egyetért Orbán Viktor miniszterelnökkel abban, hogy ezt a gyakorlatot meg kell állítani.

Körülbelül tízmilliárd forintjába kerülhetett eddig a magyar adófizetőknek a Soros-hálózat által is ösztönzött és támogatott börtönbiznisz. Egyes ügyvédek ugyanis esetenként milliós kártérítéseket járnak ki rossz börtönkörülményekre hivatkozva olyan bűnözőknek, mint ifj. H. Dezső, aki 12 évvel ezelőtt többedmagával meglincselte Szögi Lajost Olaszliszkán – derült ki a Magyar Nemzet birtokába került feljegyzésekből. Összehasonlításként: ennyi pénzből minden fővárosi kerületbe két CT-gépet is vásárolhatna a kormány vagy Karácsony Gergely.

A különböző forrásokból származó dokumentumok adatait összevetve megállapítható, hogy

2015 tavasza és a következő év februárja között több mint másfél millió eurót ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a hozzá forduló fogvatartottaknak,

ami akkori árfolyamon számolva nagyjából félmilliárd forintot jelent. 2017 márciusától a tavalyi év végéig pedig további 8,5 milliárdot fizetett ki az állam volt és jelenlegi elítélteknek.

Valóságos biznisszé vált a magyar állam perelése Forrás: Csudai Sándor - Origo

Kényelmi szempontok bűnözőknek

A köztes időszak, a 2016 februárja és 2017 márciusa közti bő egy év adatai nem ismertek. Az EJEB ebben az időszakban felfüggesztette a kártalanítási ügyek tárgyalását, mivel a kormány – a rá nehezedő nyomás hatására – vállalta, hogy megalkot egy új, a liberális emberi jogi aktivizmusáról elhíresült strasbourgi törvényszék kívánalmaihoz igazodó jogszabályt.

Itt érdemes felidézni, hogy az elítélt bűnözők és az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak „emberi méltósága" korábban is törvényi védelmet élvezett.

A magyar bíróságok azonban kevésbé vették figyelembe a „kényelmi szempontjaikat", és általában úgy álltak a kártérítési ügyekhez, hogy – ellentétben a bűnözőkkel, akiknek volt választásuk és önhibájukból kerültek rács mögé – a büntetés-végrehajtási intézeteknek befogadási kötelezettsége van, azaz minden elítéltet el kell helyezniük valahogy, azért pedig nem büntethetők, mert betartják az előírásokat.

Néhány strasbourgi ügyekben járatos ügyvéd és az olyan szélsőséges jogvédő szervezetek, mint például a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatának bőkezű támogatását élvező magyarországi Helsinki Bizottság viszont az efféle ítéletek után az EJEB-hez fordult – sikerrel.

Elárasztották Strasbourgot a magyar ügyek

A 2015 márciusa és 2016 februárja között Strasbourgot megjárt 99 ügyben jellemzően öt és 26 ezer euró, vagyis nagyjából másfél és 8,5 millió forint közötti összeget állapított meg a törvényszék egy-egy fogvatartottnak. Ennek hamar híre ment a börtönökben, köszönhetően valószínűleg annak is, hogy például a Helsinki ezekben az években több mint százmillió forintos támogatást kapott Brüsszelből, az Európai Bizottságtól, a Soros-hálózattól, valamint az Oak Alapítványtól különböző, részben a fogvatartottak jogvédelmét, jogtudatosságát, illetve jogérvényesítését elősegítő kampányokra.

Az EJEB-hez fordulást pedig utóbb még egy formanyomtatvány elkészítésével is megkönnyítették, ami az előzőekkel együtt oda vezetett, hogy Strasbourgot valósággal elárasztották a magyar ügyek:

a tárgyalások fentebb említett, 2016. februári felfüggesztésének pillanatában már csaknem kilencezer beadvány várt elbírálásra.

Magyar Gábor irodája az egyik haszonélvezője volt a pereknek Forrás: MTI/Kallos Bea

Balliberális ügyvédek a középpontban

Magyar Gábor, az MSZP színeiben tavaly országgyűlési képviselő-jelöltséget vállaló Magyar György fia és ügyvédtársa ekkoriban – 2015-ben – a Népszava kérdésére meg is jegyezte: „Sajnos egyre több komoly ügy kerül Strasbourgba, lassan egy külön magyar osztályt lehetne létrehozni."

Arról persze már szemérmesen hallgatott, hogy a dömping egyik haszonélvezője épp a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda lehetett – legalábbis a nevük feltűnően sokszor kerül elő az EJEB döntéseiben.

De gyakorta megfordult az emberi jogi bíróságon Karsai Dániel, a Helsinki és a Társaság a Szabadságjogokért – egy másik Soros György által is szponzorált szervezet – partnere. Csakúgy, mint Fahidi Gergely, az Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért Egyesület tagja, aki életrajza szerint a Közép-európai Egyetemen folytatott posztgraduális tanulmányokat, vállaltan liberális, és Karsaihoz hasonlóan ő is együttműködött a Helsinki Bizottsággal.

Ilyen előzmények után kellett tehát 2017-re módosítania a kormánynak a büntetés-végrehajtási (bv.) törvényt.

Az új jogszabály szerint a fogvatartottak a börtönkörülmények miatt panasszal élhetnek az adott bv.-intézet parancsnokánál, ha pedig érdemben nem javul a helyzetük, bv.-bíróhoz fordulhatnak.

Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt kiszabható kártalanítás egy napra vetített összegét legalább 1200 és legfeljebb 1700 forintban határozták meg, ami lényegesen alacsonyabb, így a magyar adófizetőkre nézve is kedvezőbb ahhoz a szorzóhoz képest, amit hasonló ügyekben az EJEB alkalmazott. Ám a börtönbiznisznek ez sem vetett véget.