A rendszer teljes egészében magyar fejlesztés – ez óriási eredmény nemzetközileg is.
A szív csökkent pumpafunkciója miatt kialakult keringési elégtelenség miatt csaknem annyian halnak meg, mint az onkológiai betegségekben.
A szívelégtelenségben szenvedő betegek mintegy harmadánál a szív kamráin belüli zavar jelenik meg, mely tovább rontja a szív pumpafunkcióját. Ennek a kezelését célozza egy speciális, három szívüreget ingerlő pacemaker beültetése, az ún. cardiális reszinkronizációs terápia (CRT). Ez az eszközös terápia, melyet Magyarországon korábban Dr. Merkely Béla honosított meg a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, enyhíti a szívelégtelenség tüneteit, javítja a betegek életminőségét és jelentősen javítja a túlélést.
Kiemelt jelentőségű a magas halálozási kockázattal rendelkező betegek személyre szabott rizikóbecslése. Ezekre a betegekre különös figyelmet kell fordítani, mivel még komplexebb gyógyszeres és eszközös terápia, esetlegesen szívtranszplantáció is szükségessé válhat. Ez adott esetben a várható élettartam további növekedését jelentheti a betegek számára. Ebben nyújt segítséget a kutatócsoport által kifejlesztett döntéstámogató rendszer.
Az új rizikóbecslő eszköz – melyet az egyetem 250 éves jubileumának tiszteletére SEMMELWEIS-CRT score-nak neveztek el – az utóbbi 20 év során, a klinikán elvégzett CRT beültetések adatain alapul
– mondta Dr. Merkely Béla klinikaigazgató, az egyetem rektora.
Ez a több mint 1600 CRT beültetésen áteső beteget számláló adatbázis szolgált alapjául a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott rendszernek, amely lehetővé teszi az utánkövetési időszakban bekövetkező évenkénti halálozás kockázatának legpontosabb előrejelzését. Ilyen nagy beteganyagot felölelő adatbázis kialakítására csak nagy egyetemi klinikákon van lehetőség. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Európa egyik legnagyobb centruma, ahol a szívelégtelenség kezelésének valamennyi modern gyógyszeres és eszközös lehetősége elérhető.
A fejlesztés során használt algoritmus a betegek CRT beültetés előtti, illetve halálozási adatait tartalmazó, úgynevezett tanító adatbázis alapján „megtanulta" a releváns, sokszor rejtett összefüggéseket. Használata során pedig erre a tapasztalati tudásra támaszkodva nyújt rizikóbecslést az új betegek esetében.
Mivel mesterséges intelligenciára épül, ezért a világon jelenleg elérhető legjobb becslést adja a beteg túlélését illetően.
Az online is elérhető rendszeren keresztül a kezelőorvos meghatározhatja a páciens személyre szabott kockázati profilját, vagyis azonnal választ ad arra, hogy kell-e változtatni a gyógyszerezésen, milyen új terápiára van szükség, szükséges-e a szívtraszplantáció, de még azt is, hogy hány kilót kell fogynia a betegnek ahhoz, hogy nagyobb legyen a túlélési esély.
A rizikóbecsléshez felhasznált paramétereket (például a beteg életkora, neme, testsúlya, labor eredményei, társbetegségei vagy az aktuálisan szedett gyógyszerei) a betegellátás részeként rutinszerűen rögzítik. Nem szükséges tehát további drága vagy körülményes vizsgálatok elvégzése.
A rendszer alapjául szolgáló adatbázist szeretnék tovább bővíteni új hazai és nemzetközi centrumok bevonásával, mivel a tanításhoz felhasznált adatok mennyiségének növelésével tovább javulhat a rendszer által adott becslések pontossága.
Dr. Merkely Béla kiemelte, ez az első alkalom, hogy egy tisztán Magyarországon végzett kutatásból és innovációból, kizárólag magyar szerzők közreműködésével készült tanulmányt publikáltak a legrangosabb kardiológiai folyóiratban, a European Heart Journalban.