A magyar államot több ezer elítélt perelte be az elmúlt években a börtönkörülmények miatt, sokaknak pedig több millió forintot ítélt kártérítés címén az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). A Minisztériumi Kabinetiroda államtitkára, Tuzson Bence viszont a Hír TV-ben elmondta, hogy
a börtönben ülő bűnözőknek ítélt kártérítésnek a kifizetését az állam felfüggesztette.
Erre kapták fel a fejüket a börtönbizniszben érintett liberális jogvédő szervezetek, köztük a Soros Györgyhöz tartozó szervezet, a Helsinki Bizottság is, akik persze számos kártérítési perben közreműködtek. A bizottság szólt arról, hogy tudomásuk szerint egyetlen civil szervezet sem kapott pénzt a 12 ezer ügyben ellátott képviseletért, továbbá elmondták, hogy a civil szervezetek nem járnak be ügyvéddel a börtönökbe, mert kitiltották őket onnan. Azt azonban elfelejtették elmondani, hogy
a fogvatartottak feljelentését egy előre megírt mintabeadvánnyal segítették.
Valószínűleg ennek tudható be, hogy az EJEB-hez 2015 és 2016 között csaknem 9 ezer beadvány érkezett. A Helsinki Bizottság oldalán azonban már csak egy mintakeresetet lehet letölteni. A fogvatartottnak néhány egyszerű adatot kell csak kitölteni, például, hogy hol tölti büntetését, vagy hogy hányan vannak a cellában. Ezt később átadja az ügyvédjének, aki postázza.
A börtönbiznisz felszámolása azonban nemcsak a jogvédőket, de az ügyvédeket is rosszul érintheti, ugyanis az ezeket a bűnözőket védő ügyvédek is levették a maguk jussát. Az állam 2015 óta egyébként
tízmilliárd forint körüli összeget fizetett ki kártérítés gyanánt.
A beadványdömping egyik haszonélvezője a szocialista kötődésű Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda lehetett, de gyakran megfordult az emberi jogi bíróságon Karsai Dániel, a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. Ebből adódóan teljesen mindegy, hogy ki vannak-e tiltva a civil szervezetek a börtönökből, hiszen ügyvédeik ott lehetnek.
Magyar György azonban titkolózik arról, hogy mennyi pénz kapott ügyvédi irodája a börtönbizniszből,
ügyvédi titoktartásra hivatkozva megtagadta a válaszadást. A titkolózás érthető, hiszen az eljárások adatai szerint egy-egy ügyből átszámítva mintegy
650 ezer forintot fizetett ki a magyar állam, ami magába foglalja az ügyvédi munkadíjat, de nem tartalmazza a sikerdíjat,
ami plusz pénzt jelent, fogvatartottként akár fél- vagy háromnegyedmillió forintot. Magyar egyébként 2013-ban úgy nyilatkozott, hogy gyakorlatilag bármelyik fogvatartott elviheti az ügyét Strasbourgig, ami nekik egy fillérjükbe sem kerül. Magyar akkor összességében 30 milliárd forintra becsülte azt az összeget, amelyet a magyar államnak ki kell fizetnie a fogvatartottak kártérítése címén, hacsak nem tud nekik megfelelő elhelyezést biztosítani.