Az Iskolaprogram 2019. évi projektjét lezáró, egyben az idei programot nyitó, Egerben szerdán megtartott eseményén az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorlóiskolájában az Élménysuli keretében háromszáz gyerek nézte végig azt A kilenc magyar kutya című oktatófilmet, melyet Csejtei Tamás filmrendező készített, bemutatva magyar fajtáinkat:
A premiervetítést megelőzően sajtótájékoztatón számolt be V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos a kormány által 2018-ban elfogadott génmegőrzési stratégiáról.
"A megállapodás keretében frissítettük a génmegőrzési intézményrendszert, bevontuk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt és a nemzeti parkokat is, mindegyiknek feladata van ebben, hiszen a génmegőrzési program a haszonállatokra is kiterjed.
Ugyanakkor kiemelt szerep jut a kilenc magyar kutyafajtának, amelyek 2004 óta nemzeti kincseink, 2017-től pedig a hungarikumok sorába is beemelte őket a parlament.
Ennek értelmében DNS-alapú származásvizsgálat is kötelező ezeknek a fajtáknak a tenyésztésénél, míg a többi ebfajta esetében kivonult a kormányzat a tenyésztésszervezésből" – ismertette a miniszteri biztos.
Különleges bejelentés helyszíne is lett az egri iskolában tartott projektzáró, hiszen Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) elnöke a projekt idei folytatásáról is lerántotta a leplet.
”Az elmúlt egy év mérföldkő volt, hiszen több előrelépést értünk el, mint az elmúlt huszonöt évben. És nincs megállás, a program idén is folytatódik. Ez annak a stábnak a munkáját is elismeri egyben, amelynek tagjai 2019-ben a kilenc magyar kutyafajta iskolások körében történő megismertetésével foglalkoztak, idén pedig a külföldi terjeszkedés a cél” – szögezte le Korózs András, hozzátéve:
Nem véletlen mindez, hiszen Magyarország a 2021-es Európa Kutyakiállítás megrendezési jogának elnyerésével tizenöt éven belül már a harmadik kutyás nemzetközi rendezvénynek adhat otthont.
Fontos ez azért is, mert a kilenc magyar kutyafajtából csak kettő népszerű világszerte: a rövidszőrű magyar vizsla és a fekete puli. A másik hét fajtának nincs elég nemzetközi ismertsége, és amikor például megszületik egy alomban kilenc magyar agár kölyök, jó, ha kettőnek van gazdája. A felelős tenyésztő egyszer bepróbálkozik ezzel, de felvetődik benne, hogy miként talál a másik hét kölyöknek gazdát? Ez a program máris sikeres, hiszen megnyitotta a nemzetközi lehetőségeket számunkra. Olyan géntérképek létrehozásán, olyan specifikus betegségekre való szűrési lehetőségek kidolgozásán munkálkodunk, amelyek „piacképesebbé" tehetik a nagyvilág számára is a fajtáinkat” – ismertette Korózs András.
Nemes kutyafajtáink hírnevének külföldi öregbítésében nagy segítség hazánknak dr. Jakkel Tamás személye, akit elnökévé választott a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI), és aki családjával maga is a magyar agár fajta tenyésztői közé tartozik.
”Az FCI-nek 99 ország a tagja, így fontos minél több nemzettel megismertetni a még kevésbé népszerű fajtáinkat is. Ebben nagy segítségünkre lehetnek azok az oktatófilmek, amelyekből itt Egerben is láthattunk, és kezdeményezni fogom, hogy ezeket feliratozva a Nemzetközi Kinológiai Szövetség honlapján is közzétehessük. A világban leginkább a kilenc magyar kutyafajta közül a magyar vizsla és a puli a legismertebb, ezekről mindenhol tudják, mit takar a fajta neve. De kevésbé ismert az erdélyi kopó, vagy az agár, amelyek már magyarázatra szorulnak, hogy is néznek ki, mekkorák, milyen a szőrük, vagy éppen hogyan kell tartani őket. Ezért rendkívül fontos ez az ismertetés, mert ezeknek a kutyáknak fontos lenne az országhatáron túli felvevőpiac, ha a külföldi kutyatartók is felmérhetnék, hogy az ő igényeiknek teljesen megfelelnek a magyar fajták”– magyarázta a nemzetközi megismertetés fontosságát dr. Jakkel Tamás.
Az Agrárminisztérium egyébként 50 millió forinttal támogatja
a MEOESZ-en keresztül a tenyésztő szervezetek szakmai munkáját és a magyar fajták népszerűsítését.